shadow_left
Logo
Shadow_R

Asztrologosz

Információ, újdonság

Megjelent könyveim
megrendelhetőek a:

+36 30 582 7486 -os
telefonszámon, vagy
E-mail-ben az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
címen!

A Táltos Bolond című, 8oo oldalas
beavatási regényemet, több-keve-
sebb megszakítással 16 éven át
írtam.

Jellegzetesen erdélyi művész-
sorstörténetként indul, majd a
második felétől átváltozik apiri-
tuális fejlődési regénnyé.

Kapható Erdélyben a Corvina
és a Pallas Academia boltjaiban
(35 lej), Budapesten, illetve
Magyarországon megrendelhető
Maléth Zsolt-tól a
+36 30 582 7486 -os
telefonszámon, vagy az
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címen

Kozma Szilard

2006-ban jelent  
meg a harmadik  
metafizikai -   
tanulmánykötetem:

Tarot, rerinkalnáció  
és spirituális  
tisztánlátás    
címmel. 

ISBN: 973-8311-98-5
Kiadó: Státus Kiadó,  
Csíkszereda
Nyelv: magyar
Oldalszám: 215
Kötés: ragasztott
Típus: Könyv

A tartalomból: A tarot, mint
sors-elemzési útmutató,
Magzatfoganás igazi
(metafizikai) okairól,
spirituális szabályozási
és generálási lehetőségeiről.
A reinkalnáció: félig valóság
félig miszticizmus.
A spirituális tisztánlátás
egészségi előfeltételeiről.
A téves valóság-értelmezés
végzetes következményei.
A magyarországi politikai
krízis a 2006-os nyárvégi
konstelláció, valamint a
Gyurcsány ferenc születési
képletének tükrében.

Partnerek

Szepo

Asztrológusi hitvallásom

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé
megköszönni a munkáját
és a törődését,
teljesen komplex és mélységi
értelmezést kaptam, minden
 szempontból, 
nagyon szépen köszönöm.  
Mindegyik megérintett, de
ez a legutolsó volt
a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta
volna a koronát.  
Ebben természetesen az
is szerepet játszik,
hogy a transzcendens
 bolygókhoz  
vonzódom leginkább.  
Szavai rendkívül feltöltenek
engem,
és meg fogom érlelni magamban
 a hallottakat, olvasottakat.  
Nagyon sok és nagyon
masszív anyagot
kell most feldolgoznom,
 elindítanom magamban. 
A naplóírást még nem
olvastam el,
csak belenéztem, és rendkívül
 érdekes a téma.  
Köszönöm tehát,
roppantul örülök, hogy
úgy döntöttem,
hogy megkérem
Szilárdot útmutató értelmezésre.  
Nem is mondok
többet, mert azt hiszem,
átment a visszajelzésem lényege.  
Sok örömöt, kiteljesedést és
minden jót kívánok
Szilárdnak és a
 Családnak, Violának is
üdvözletem!

Deres Anita 

Kedves Szilárd,
Így, a szintézis végéhez
 érve
hálásan szeretném
 megköszönni
az elmúlt időszakban
(egészen az
 analízistől kezdve)
értem végzett kitartó,
 türelmes munkáját.
Annak ellenére, hogy
 mindezidáig
az asztrológia és a
 horoszkópok
világa számomra
 teljesen idegen,
 sőt előítélettel bevon
t terület volt,
 el kell, hogy mondjam,
hogy mégis
rendkívül szerencsésnek
 tartom magam,
hogy kapcsolatba
 kerültem Önnel
 és az Ön által művelt
 tudománnyal.
Munkája eredményeként
 sok tekintetben
 fordulás következett be
 a belső lényemben: 

- Míg korábban az
 asztrológiáról és
a horoszkópokról
azt gondoltam,
hogy az valamiféle
megalapozatlan hókuszpókusz,
 ma már teljesen meg
vagyok győződve arról,
hogy az Ön által művelt
 asztrológia egy zárt rendszerű,
összefüggésekkel átszőtt,
 racionális,
felülről ihletett tudomány,
 amely nem jósol, hanem
szinte tudományosan
értelmezi az ember
 cselekedetinek
legmélyebb rétegekben
rejlő mozgatórugóit és a
kiutat is megmutatja!

- Azt is megfigyeltem,
hogy akár az analízis,
akár a szintézis azonban
 csak akkor
 tud választ adni,
segítséget nyújtani,
ha őszintén fel merem
 tenni a kérdéseimet,
és a problémáimmal
 leplezetlenül
és pőrén szembe merek
nézni!
- Már ez is nagyon nehéz
volt, ám mégsem
elég, mert mit ér bárminemű
 megvilágító
 információ és értelem,
ha az nem
épül be az életembe!
Ez a végső konklúzióm,
most már rajtam áll a sor!

- Szilárd kitartóan,
türelmesen, és
nagy lelkesedéssel
mindent megtett
annak érdekében,
hogy idáig eljussak!
Azért, hogy képbe
kerüljek saját magammal,
megértsem mit miért
 is teszek, és rámutatott,
 hogy a bennem feszülő
ellentmondások
miben is rejlenek. Megtanított,
hogy a sok kényszeres,
rossz cselekedetem
valójában honnan
 is ered és kezelhető!
Nem kell, hogy ezek
 fogságában
éljem további életem, sőt,
magasabb minőségre
 emelhetem
azt, egészen a megváltódás
 felé!

- Mindezt bölcsen,
 tapintatosan,
intelligensen tette Szilárd,
megelégedett pont
azzal a( kevés)
mennyiségű információval
amennyit hajlandó voltam,
most, a jelen állapotomban
megosztani vele.
Éles látásával,
nagy élettapasztalatával
nem volt gond
kipótolnia a hiányzó
 láncszemeket, és
ráéreznie, hol is vannak
 az elakadások,
mi is a valós probléma,
amit talán magam
sem tudok vagy merek
 megfogalmazni,
 bevallani. Miközben
én bevallani
 sem mertem Ő feketén
– fehéren
 felfedte előttem!
- Komoly feltáró munka folyt
 közöttünk,
miközben sokszor
 meg kellett,
hogy álljak és nagy
 levegőt vegyek,
de mindig át tudtam
 lendülni,
mert a hanganyagon
elhangzottakat
belengte a humor
 és a derű, ami
nagyon – nagyon
 sokat segített!
És az is, hogy teljesen
 hozzá nem
értőként érthetően,
 logikusan felépítve
kaptam meg minden
kérdésemre a választ.

- Az sem volt utolsó
 szempont, hogy míg
kiszolgáltattam magam,
soha nem éreztem,
hogy ezzel Szilárd
visszaélt, megbántott,
leértékelt volna! Ez nagyon
– nagyon jól esett!
Nem tudom, hogy a
köszöneten kívül
búcsúzásul vajon mit is
 lehet kívánni
egy Tanítónak, aki az
 élet legfontosabb
 kérdéseiben adott
útbaigazítást!
Azt gondolom, talán
 az a legbölcsebb
ha ugyanazt kívánom
Szilárdnak, mint amire
Ő is megtanított engem:
 Eltántoríthatatlanul,
diadalmas küzdelmek közepette,
 sikeresen haladjon a
megváltódás útján
oda célba érve!
Mostantól kezdve
már nekem is ez a
 célom, és tudom,
hogy igazi, maradandó,
valós boldogságot
a megváltódásomat
előidéző
életfeladataim
beteljesítése okozhat!
Minden fáradozását és tanítását
megköszönve, szeretettel:

Évi 

Hitvallás

1) Asztrológusi munkám és kutatásaim során egyértelművé vált, hogy a teremtésnek, vagyis az egyetemes létnek - És ezen belül az egyéni sorsunknak is! � az eredeti célja és rendeltetése, nem más, mint a Lilith gyűjtőnéven ismert negatív őserők által megzavart abszolút létállapot helyreállítása, az egyetemes megváltás magvalósítása.

2) A teremtés által lehetővé vált és a teremtésben lehetővé váló egyetemes kiegyenlítődés és újjászületés, újjá-alkotódás (megváltás) ősi programja egyéni színezetű (jellegű, karakterű) megváltási programok (személyes üdvtervek) formájában jelentkezik az ember esetében. Ezek a Karma és Szvadarma néven ismert egyéni megváltási
� megváltódási programok, a megváltódási képesség (harmónia-képesség: egészség- és boldogság elérési képesség) kialakulását biztosító személyes életfeladatokkal (Szvadarma) együtt, egészen pontosan és határozottan kiolvashatóak a személyi horoszkópokból.

3) A személyi életfeladatokra alapuló egyéni megváltódási programoknak (személyes üdvterveknek) a személyi horoszkópok segítségével történő feltárása által lehetővé válik, elsősorban az anyai ági ősöktől öröklött személyi Lilit-hatásoknak, vagyis a családi Karmának a feloldása és meghaladása. Az olyan téves életúton való haladás megelőzése és/vagy megszüntetése például, mint a hibás szakma és karrier (Hivatás) választása és gyakorlása, vagy a téves élettárs-választás, és ezáltal, a boldogság nélküli házasságkötés (Ami egyéni és a családos sors-rontást is eredményez.), valamint az önkéntelen, romboló és önromboló mentális és ideális (mágikus) tevékenységek megszüntetése. Az asztrológiai feltárás által tehát, lehetővé válik az egyéni kiegyenlítődési képességeknek (Pl. az öngyógyítási és az önfenntartási képességeknek, a harmonikus szerelmi partneri-képességeknek és tulajdonságoknak.) a kialakulása, vagyis az egyén megváltódási képességeinek
� és ez által a boldog és kreatív életnek - az elnyerése.

4) Minden velünk született (öröklött), vagy a felnőtt korunkban kialakult krónikus betegség, hátrányos állapot és sorsnyomor, hirtelen csőd, vagy végzetes betegség és baleset, annak a következménye, hogy mi, vagy az édesanyánk, - akinek a tudattalan lelki és szellemi tevékenységének közvetlenül alá vagyunk rendelve 14 éves korunkig, és közvetetten 21 éves korunkig
huzamos ideig tévesen (hibásan) viszonyulunk (viszonyult az édesanyánk), az 1. pontban leírt, mindenkire általánosan érvényes, egyetemes lét-rendeltetés ősi logikájához, vagy a saját megváltódási (spirituális) programunkhoz (Édesanyánk a saját üdvprogramjukhoz). A magyar nyelv logikája ezt úgy fejezi ki, hogy rosszul járunk, vagyis, a balesetet, a csődöt, vagy a betegséget megelőzően mi, vagy az édesanyánk, hibás életutat követtünk (téves életúton járt az anyánk).

5) Az én életem és megváltásom
� megváltódásom (harmóniám, egészségem és boldogságom) tehát, mintegy szüksége, lehetősége és kifejeződése az egyetemes megváltásnak. Ugyanakkor az egyetemes megváltás, az én megváltódásomon és az én munkálkodásomon is múlik, úgy, hogy a kiegyenlítődés és a csere törvénye, valamint a hatás - visszahatás és a fejlődés törvénye alapján, minél több személyt juttatok hozzá a megváltódási képessége kifejlesztéséhez, annál több megváltódási lehetőséget biztosítok az egyetemes lét és a magam számára.

6) Ennek az eredeti pozitív rendeltetés és cél (funkció) elérésének az őslogikája szerint történik minden a teremtésben, és így a mi életünkben is, még akkor is, ha a gyakorlatias gondolkozásunkkal, a legtöbb esetben nem látjuk ezt a célt és nem értjük ezt a logikát a hétköznapi életünkben
� sorsunkban megvalósulni.

7) Ezt a pozitív (keresztény) őslogikát, valamint a személyes sors-megváltási programot (üdvtervet) az emberi értelem és spirituális képesség (
Misztikus intuíció) segítségével, illetve a személyi horoszkóp, és általában az asztrológia tudománya segítségével, teljességgel meg lehet érteni. És, a megértés által, ebbe a pozitív lét- és életfolyamatba bárkinek, aki nem agysérülten érkezett a világra, be is lehet kapcsolódni (az egyetemes megváltásnak és az élet harmonikussá, boldoggá és egészségessé tételének a folyamatába személyesen mindenki be tud kötődni és így kibontakozva, a teremtésben tudatosan részt venni, a teremtést megismerni és a megismerés által - fejlődni és kiegyenlítődni: megváltódni).

8) Ennek, a pozitív ősi és egyetemes logikának a személyi tudatomba történő tudatos beágyazásának és a hétköznapi életemben való alkalmazásának, látható, érzékelhető és észlelhető módon jelentkeznek a pozitív hatásai - visszahatásai és következményei, mind a személyes életemben (egészségemben, munkámban, erőnlétemben), mind a családom életében (harmonikus családi életünkben, élettársam és gyermekeink egészségében).

9) E tényeknek, a hétköznapi tapasztalat útján is észlelhető valóságának a tudatában, a hivatásomnak érzem azt, hogy az asztrológusi feltárásaim által, minden olyan személy számára, aki hozzám fordul segítségért, lehetővé tegyem a harmonikus és egészséges életvitelt. De különösen a fiatalok és középkorú személyek számára az olyan harmonikus és stabil családalkotást (szükségesetén: újraalkotást) és otthonépítést, amelyben természetes számú, ép, egészséges és normális gyermekek, szövődmény-mentesen jöhetnek a világra és különösebb tragédiák, vagyis végzetes balestek és betegségek nélkül nőhetnek fel.

10) A negatív (Karmikus) meghatározódások, valamint a helyes (üdvös) személyi életút feltárása és leírása, az egészségben, erőnlétben folytatható derűs élet elnyerési lehetőségét biztosító általános asztrológusi munkám mellett, olyan ép családok létrehozásának a megvalósítási lehetőségéhez nyújtok tehát megbízható, gyakorlati és részletes asztrológiai információt, amelyekben a szülők lelkét nem kell nyomasztania a sérült, illetve nem ép gyermekek nemzése- szülése miatt, a spirituális szempontból: jogos(!), de a kegyes-hazugságok rendszerében, a személytelen tudományos értelmezések, vagy a misztikus és vallásos érzelgősség alá rejtett bűntudat. Azáltal tehát, hogy a hozzám asztrológiai feltárásáért, tanácsért és segítségért forduló személyek számára lehetővé teszem a pozitív és mágikus erejű személyes felelősség maradéktalan felvállalását, illetve a felek szilárd öntudatára alapozott harmonikus családok alkotását és az egészséges gyermekek világra hozását, egyszerre szolgálom a nemzetemet, az emberiséget és az élet  rendeltetése földi és égi megvalósulását is.

 
   
XXI. A Világ Világossága PDF Nyomtatás E-mail

21


A Világ Világossága

„A panaszkodó ragaszkodó,

ravaszkodó ragadozó.”

 

„Ki tudja, az idő melyik beomlott kútjának a fenekére rekedt sors-játszmáit ismételjük újra és újra a fogyónak látszó, örök- jelenben? A történelem előtti korokba vesző mítoszok utalnak arra, hogy a természeti fénynek (amely fény nem más, mint az isteni értelem: a világosság külszíni megnyilvánulása az anyagi világban) a fel­cse­ré­lése mesterséges fényre, vagyis beavatkozói gondolatra és azt szolgáló technikai fényre, civilizáció-roppantó következménye lehet. A természetes fényt utánzó, és a természet ritmusait felborító mesterséges fény, sok esetben bizonyult az isteni világos­ság ellenségének, lelki zavart és szellemi sötétséget idéző vívmánynak. És ez érthető is, mivel a tényleges világosságnak a hamis fény által keltett állapotokkal való elcse­ré­lése, az Isteneknek és a teremtő erőknek a büntető visszahatását vonja maga után. A teremtés és az élet rendeltetése szerinti életrend felcserélésének az ember által kieszelt tőrvények szerinti életrenddel, katasztrofális következményei vannak, mert a teremtő erők és az egyetemes tőrvények kaotikus hatását és kíméletlen visszahatását váltják ki. Erre utal mind az ázsiai-görög, mind az egyiptomi-héber mondavilág.

A görög mítosz azt tanítja, hogy Prometheust, amiért a tüzet lehozta az Olimposz­ról, a Kaukázus kietlen sziklájához láncolta Zeusz haragja, ahol egy keselyű minden reggel kegyetlenül feltépte a máját és abból lakmározott. Az archaikus görögök még tudták, hogy az Istent, az istenségeket és a démonokat is, akárcsak természeti lét fényes és sötét sajátosságait a személyükben hordják. Ezért a mítoszaik lényegi jelen­té­sének a megfejtése sem okoz különösebb nehézséget. Egyszerű, analogikus gondol­kozásuk könnyen érthető: szerintük a máj Jupiterrel, a legfőbb értéktudattal, az egye­temes erkölcs szerinti értékítélet spirituális őserejével áll analogikus kapcsolat­ban. Így érthető, hogy Prometheusnak, a jótékonykodó titánnak, miért éppen a máján keresztül kell az isteni értékekre és az isteni igazságra rátartian kényes görög főisten haragját elszenvednie. A görög fény-tévesztés (hibázás) motívumát, valahogy meg tud­juk még érteni, de a Luciferi mítoszt nem. Lucifer mítosza, azért tűnik érthetet­len­nek, mert azt a bizonyos poklot – a kavargó, örvénylő, feszültségektől és tragédia-lehetőségektől terhes, zavaros lelkiállapotot –, ahová az Úr (a Törvény) a teremtéssel (Szeretettel) és a megváltás logikája szerinti erkölccsel szembeforduló, az önmagát elkülönítő, egocentrikus, voluntarizmust szülő tudományt – A főangyalt! – száműzte, a gazdag képzeletüket és manipulációs készségüket egyaránt szabadon eresztő misztikus írók megtöltötték, egy rakás, a mai ember számára nevetséges szörny - leírással. Pedig a szimbolika nyelve itt is világos.

                      

     Mikor vesszük tudomásul, hogy a fényhozó Jézus, akinek a Nagy Konstantin püspökei által cenzúrázott tanításait tartalmazó könyvvel igazolja magát a mesterséges fénnyel működtetett nyugati civilizáció, nem az utcák, terek, üzletek, üzemek és templomok kivilágításához, nem a luxusvillák, az állami intézmények, a főhadiszállások kivilágítására és nem a föld alatti fegyvergyárak, nem a bomba hordó tengeralattjárók lámpafényére gondolt, amikor kinyilatkoztatta, hogy Én vagyok a világ világossága? És még csak nem is a napfényre! A megváltás fény- logikájába ágyazódó személyi tudat a világ-világossága és nem az atomreaktorok által létrehozott mesterséges fényáram. Az Evangéliumot lejegyző tanítvány-unokák lejegyzéseit kanonizáló és kommentáló birodalmi ideológusok: a Nagy Konstantin és császári utódai által különböző zsinatokra és kongregációkra egybehordott teológusok meghamisították (A Fény és a Szeretet egységes átélési képességét: a Krisztusi állapot megvalósítási lehetőségét Jézus személyére kenték) és beidézték a középkori sötétséget, aminek a következménye a tömeges vallásos őrület lett, és amely fény-zavar volt az igazi oka a tömegeket pusztító járványos betegségeknek is. Az európai embert nem az védőoltásokat feltaláló orvostudomány szabadította meg a pestis és a kolera vírusától, hanem a nagy leleplezők: Descartes, Voltaire, Diderot, Darwin Károly, Marx Károly, Nietzsche Frigyes és Freud Zsigmond, akik felforgató tanaikkal kijózanították a vallásos kábulatából a kereszténységet. A kijózanítás viszont túl jól sikerült és átestünk a lónak, a nem kevésbé veszélyes oldalára: a pozitivista tudományos imagináció, vagyis a mentális agresszió oldalára. Ezért ma, az ésszerűnek és tudományosnak képzelt pragmatikus logika szerint gondolkozó ember, aki már a beteg kényszerképzeteket is ésszerű (tudományos) pszichológiai módszerekkel, vagyis külső ráhatással próbálja gyógyítani, a legésszerűtlenebb cselekedetek sorát követi el minden karácsonykor, "A Világ Világossága" születése napjának évfordulója előtt. Persze… hiszen eszébe sem jutna például, hogy a gyermek tisztasági kényszer-mániájának a forrását a civilizált anyának a mosópor reklámokkal zavart tudattalanjában (alvilágában: poklában) kellene keresni. Ennek a legenyhébb, "észlelhető" következménye az, a kegyetlen pusztítás, amit ez a felvilágosult ember a természetben végez karácsonykor a fenyőcsemeték százezreinek kivágásával. Vagyis, éppen a Fénynek a testet-öltése ünnepén, azért, hogy ezáltal pillanatnyi (mesterséges) örömet szerezzen azon szeretteinek, akiknek a légterét bizonyára szintén szeretetből szennyezi egész évben az autójából kilőtt égett gázzal - Állítólag a "létfenntartás" kényszerében!

    És mert a szellem törvényei nem láncolják azonnal és látványos módon a hóviharos, Kaukázus sziklájához a zsákmányoló embert, amiért egy halom szemetet eredményező tárgy ésszerűtlen vásárlásába ledűl karácsonykór, úgy képzeli, hogy ő mindent jól tesz, ő nem tehet semmiről, és ha baja esik, azért valaki más, vagy valami más a felelős… hiszen: "az egész világ ezt csinálja". Karácsonykor, az örömszerzés titáni munkájában fáradozó ember nem veszi észre, hogy folytonosan a belső, a lelki és szellemi sötétség poklára: magányosságot és betegséget eredményező, gazdasági hajsza alvilági labirintusába vetteti magát évről évre, amiért a megváltás tanítója születése napján is a Lilith szelleme által létrehozott világiság fényeinek bűvöletében nyüzsög. És az még hagyján, hogy nyüzsög, de nyüzsgése közben és a szédelgése következményeit észleve, panaszkodik a külső ellenségre. Holott az embernek: Istennek a teremtésre vonatkozó első képzetének, nincs is, magán kívül ellensége. Tudós-keresztényünk viszont nem tudja ezt, és ezért, még ezen a belső Fény-születési lehetőségét jelképező éjszakán sem hajlandó "józan fejjel” elviselni a földforgás miatti természetes sötétséget, amelyben a személyes hiba-belátás szikrájának ki kellene gyúlnia lelkében ahhoz, hogy a következő hónapokban, lassan - lassan erős fénnyé fokozódva, világítson számára egész évben. Akinek van füle hallja."

     Nem tudom, e furcsa szónoklatot valamelyik fiatalkori álmomban hallottam-e, vagy éberen, valamelyik külföldi várostérnek az önkéntes hit-szónokától egy térség-megismerési barangolás alkalmával? Talán a budapesti Deák-téri metró állomásnál, vagy esetleg a Mária Hilfe Strassén Bécsben... . De, csak most tudtam így lekottázni, most amikor azt hiszem, hogy értem, mit akart mondani számomra az angyal, vagy a polgári ruhában szónokló nyugati próféta, és amiért ez a szózat, ha foszlányokban is, de hosszú éveken át, ott lapult tudattalan emlékeimben.

    A mi Táltoslaki karácsonyunk és a mi szilveszterünk viszont, természetes sötétségbe és természetes alvásba csendesedett az Edua halála után, és ennek, a rettenet utáni Szaturnuszi csendnek köszönhetően, a halál igazi okait firtató, kauzális Fénynek a megváltó ereje kezdte kiolvasztani a luciferi jégtorlaszokat a lelkünkben. Júlia is elfogadott néhány, a halál által kegyetlenül feltárt személyi felelősséget az Edua haláláért, és belátta, hogy a romboló képzeletét, ha nem is tudja teljesen megszüntetni, de bizonyos mértékben semlegesíteni tudja azáltal, hogy az ellenséges képzelgést tápláló düh és félelem képzeleti átélése helyett, a tőle akarati és fizikai erőfeszítést igénylő helyzeti nehézségeket, konkrét tettek végrehatásával háríthatja el. Az első napokban - hetekben együtt mostuk ki a két költözés és a halál által okozott felfordulás alatt felgyülemlett, felnőtt- és babaruhát, vászonpelenkát. Együtt takarítottunk, vágtuk és hordtuk a fát a ház mögötti, sötét fásszínből és mertük a vizet a kútból. Együtt gyújtottunk és raktunk tüzet a kályhákba, addig, amíg a gyakorlat meg nem tanította arra, hogy sokkal jobb ezeket elvégeznie, még akkor is, ha egy egész, vagy egy fél nap elmegy a házi munkával, mintsem hogy, a cselekvés helyett, gondolatban és érzésben támadja a számára nehéznek tűnő, kényelmetlen sors-állapotunkat. A kezdeti félelmek és az ő negatív képzeletét aktiváló lelki ellenállások részbeni feloldásával, oda is eljutottunk egy idő múlva, hogy kizárólag ő akart elvégezni minden kényelmetlen házimunkát, egészen a bogos facsutakoknak a boltból vásárolt, nehéz favágófejszével történő felhasogatásáig elmenően. Tanácsaim és az ismeretlentől való félelmében gyökerező értetlen ellenállásai miatt időnként szenvedélyessé váló magyarázataim következtében, lassan rájött, hogy a sors-ellenes neheztelését, spontán sors-haragvásait és az azok által táplált romboló imaginációt be lehet helyettesíteni az elvégzendő feladatra való összpontosítással.

    A Gyopárnál tett Budapesti látogatásunk alkalmával már azt észlelhettem, hogy Júlia meggyőzően képes vitatkozni a gyermekünk halála miatt a Teremtő Istent “irgalmatlan gonoszsága” miatt támadó, Budapesti barátunkkal, akit, szenvedélyes természetű lévén, valahányszor szembesült az ilyen, számára még átláthatatlan jelenségekkel, minden metafizikai olvasottsága és pozitív tapasztalatai ellenére, mindig csak “az isteni igazságtalanságot” volt képes látni. Esetünkben éppen azt, hogy az a szuper-intelligens, emberfölötti Isten, vagy Teremtő hatalom, amiben ő hisz, amennyiben létezik, akkor nagyon gonosz, ha ilyen tragédiákat megenged, vagy létrehoz. Amikor észleltem, hogy Júlia milyen finoman és érzékletesen fejti ki a Boti számára, hogy igenis létezik az egyetemes visszahatás tőrvénye, amely ebben az esetben is érvényesült és az ő, a Júlia negatív képzeletéből indult ki az a vészes folyamat, ami az Edua halálához vezetett, azt mondtam magamban, hogy megnyugodhatok. Úgy képzeltem, hogy a tragédiában, amelybe szinte beleőrültem, a misztikus illúzióimmal együtt elvesztettem ugyan egy szeretett gyermeket, de nyertem egy olyan élettársat, akinek a lelki erejében immár megbízhatok. Még mindig nem tudtam, hogy egy dolog az intellektuális felismerés, és egészen más dolog a megváltáshoz vezető karmikus reflexek lassú, iszonyúan lassú kihalása.

    Júlia felszíni sikereiben és kauzális logikája kicsírázásának a reményében, hat héttel az Edua halála után, a metafizikai előadások megtartását rábíztam, úgy gondolván, hogy a teremtés eredeti logikája szerinti, kauzális gondolkozási módnak az ismertetése, amibe kénytelen volt belefogni, annak érdekében, hogy megértse a tragédia spirituális okait, hozzá segítheti őt a tudattalan képzeletvilágában örvénylő Fekete Lyuk által működtetett, romboló programok természetes felismeréséhez és feloldásához. Akkor még nem tudtam, hogy a szellem törvényeinek az intellektuális megértése és szajkózása, meg sem érinti, nem hogy feloldaná az anyai ági ősök által az aura finom rétegeibe vésett karmikus programokat. Akkoriban még csak éppen  felfedeztem az emberi léleknek (spirituális és kauzális struktúrának) a mélyrétegeiben rejlő, családi vonalon, többnyire az anyai ágon öröklődő, anyáról leányra és fiúra szálló, de csak a lányok által tovább adott spirituális zavaroknak, a személyi tulajdonságokként, vagyis egyéni meghatározódásként átadott, örökség-csomagokat. Ez gyakorlatilag, az anyai ági életfeladat-öröklődésnek a felfedezése és a személyi horoszkópok kauzális értelmezése által történő kimutatási lehetőségének a felfedezését jelentette. Vagyis az egyéni negatív karakterjegyeknek a sorsképletben megjelenő jeleinek, valamint az asztrológiai (horoszkóp szintű) kideríthetőségének a felfedezését. A születésünk előtt az anyák aurájában rejlő, és onnan általunk átöröklött negatív szellemi program-rendszerek lehetnek irracionális félelmeknek, vagy természetellenes ambícióknak, személyiség-ellenes, vagy gyermek- magzat- és életellenes késztetéseknek, rombolási és önrombolási, büntetési és önbüntetési, öncsonkítási és öngyilkossági késztetéseknek, önkéntelen és öntudatlan agresszivitásnak, vagy éppenséggel szexuális devianciáknak is a szellemi okai.

    Amikor egy egyetemista megkérdezte Richard Nixon, amerikai elnököt, hogy miért nem fejezi be a Vietnámi háborút, amiként azt a választási kampányában megígérte, az elnök teljes komolysággal, azt válaszolta, hogy azért, mert nem tud elbánni a rendszerrel. A meghökkent egyetemista, hirtelen nem tudta, hogy elnök bolondját akarja-e járatni vele, viccel-e, vagy neki hiányzik egy kereke a magvas mondat helyes értelmezéséhez? Mindhárom válasz hamis. Csakugyan: az embernek, lett légyen, akár az Egyesült Államok jóindulatú elnöke is, lehetetlen elbánni a világot működtető rendszer szellemével. És persze, nem is érdemes. 

A gazdasági és politikai rendszerek ugyanis, a spirituális programjaink felszínre kerülő törekvéseinek az anyagi struktúrákba: intézmény-rendszerekbe szerveződő közös eredője, és a képzet-rendszereket az örökletes karmikus programok működtetik. Azok a személyek, akiknek az anyai ági női ősei, intenzíven átélt magzat- gyermek- és családellenes érzelmeket és képzeteket hordoztak magukban éveken át, de főként az utódok foganása előtti hónapokban, irracionális szorongás, rejtett, vagy nyílt gyűlölködés, bosszúvágy és életre-törési (gyilkosság, öngyilkosság, vagy több abortusz) és átkozódási késztetések formájában, romboló szellemi programokat hordoznak az aurájukban. Ezek, a csecsemőkorban is az aurában (tudattalan szellemi lényünkben) lappangó, rombolási, hárítási és rejtőzési hajlamok, tizennégy éves korunk után aktiválódnak és a kamaszkor időszakában felszínre törnek agresszivitás, irracionális félelmek, erős depresszió, különböző komplexusok, türelmetlenség, sors-gyűlölet, és öngyilkossági késztetések, vagy a felnőtti léttel és az általános emberi életfeladatokkal szembeni averzió (Pl. otthon- és családalapítással, gyermekvállalással és gondozással szembeni öntudatlan ellenkezés, az ilyen feladatoktól való irtózás.) formájában. Racionális logikánk számára érzékelhetetlen akarat- és sorsirányító hatásukat, az életkorunkkal arányosan fejtik ki, hiába, hogy közösség-etikai okokból, vagy egyéni megfontolásból, az önfegyelem segítségével, magunkba fojtjuk ezeknek a képzeletünket a háttérből befolyásoló, szellemi programoknak a felszíni megnyilvánulási formáit. Az elfojtások következtében ugyanis, ezek a programok nem oldódnak és nem számolódnak fel, hanem a tudattalan képzeleti, gondolati és vágyvilágunk mélyrétegeiben folytatják az aknamunkájukat.  

    Annak ellenére ugyanis, hogy a civilizált önfegyelmező-elfojtó eljárásunk látszólag mindannyiunk megnyugtatására szolgál, a teremtés első törvénye: a mágia törvénye bennünk és általunk is végzi a dolgát önműködően, és ezért az elfojtás és az elnyomás, nagyon hibás eljárás mind önmagunkra, mind a környezetünkre nézve. Ezek a mélytudattalanunkba vésett, spirituális és kauzális gócok, minél ésszerűbb és civilizáltabb gátlások alá helyeződnek, annál rejtettebben és veszélyesebben: követhetetlenül fejtik ki romboló hatásukat a háttérből, tudományos logikával észlelhetetlen és érzékelhetetlen szellemi-lelki folyamatokat irányítva. Ezért, mindannyian manipulálva vagyunk ezek által az anyáktól, vagyis az anyai ági női őseinktől örökölt, azok által a tudattalan képzeleti, gondolati és érzésvilág mélyrétegeibe lefojtott, és így a generációk közötti tudattalan szellemi öröklődést biztosító spirituális memória révén, az utódoknak átadott szellemi csomagjaink, a misztikusok megnevezésében: karmikus terheink által. Az auránkba kódolt, negatív (pl. sors- és Istenellenes, gyűlölködési - rombolási, vagy ámítási és önámítási) szellemi programjaink által. Persze, mi úgy képzeljük, hogy az értelem által vezetett szabad akaratunkat gyakorolva, pozitív vágyaink és ésszerű erkölcsi világképünk szerint gondolkozunk, érzünk és cselekszünk. Nem tudjuk, hogy az örökölt negatív szellemi programok összetett hatásai miatt, illetve az általuk sugallt negatív, szellemi és lelki mentalitások önkéntelen átélése miatt, betegedünk meg, látszólag indokolatlanul és, hogy miattuk sodródunk olyan személyi, vagy hivatali konfliktusokba, olyan drámai, vagy tragikus kimenetelű élethelyzetekbe, amelyekbe nem csak, hogy nem akartunk kerülni, hanem amelyekre még csak soha nem is gondoltunk.

     A jelen civilizációban hét, egymástól különböző, karakterében, alapjellegében egymástól jól eltérő, de egymással összefonódó, örökletes program érvényesülését lehet megfigyelni. Az első, a személyiség-ellenes program, vagyis a Fény-ellenes program, az úgynevezett férfias sorserőknek, az asztrológiában a Nap, a Mars és az Uránusz által megtestesített teremtői őserőknek az egymáshoz való diszharmonikus viszonyulásához, és e diszharmonikus viszonyulási formáknak megfelelő, egymással alkotott negatív fényszögeihez kapcsolódik. A második fajta, a magzat- gyermek- és családellenes sors-program, a Hold, a Mars, a Szaturnusz, a Neptunusz és a Plútó által megtestesített őserők negatív összhatásához kötött romboló programok. A harmadik fajta sorsprogramot, a valósághamisítási és személy-ámítási és az önkéntelen önámítási programot (Félrevezetési, hamis információ-áramoltatási késztetések programja.) Kaméleon programnak neveztem el. Ez a Jupiter, a Neptunusz, a Nap és Merkúr, valamint a Plútó által megtestesített princípiumoknak a negatív egymás-befolyásolásához kötődik, vagyis, a személyi horoszkópokban az illető bolygóknak az egymással alkotott negatív fényszög-kapcsolatai (Diszharmonikus, illetve negatív tulajdonságokra és késztetésekre utaló megnyilvánulási formái.) jelzik a jelenlétét. A Negyediket okoskodó - spekuláns programnak, illetve Júdási programnak neveztem el, de nevezhetjük technokrata programnak, vagy akár a szemellenzős pozitivizmus, vagy a semmibe vezető pragmatizmus programjának is. Ez, a Merkúr -Uránusz és a Nap, vagy a Mars negatív fényszögeinek az egy alakzaton belüli egységéhez kötődik. Az ötödiknek van a legtöbb elnevezése. Legegyszerűbb neve a kurválkodási program. De, az öncélú élvezet-hajhászás és ezen belül, főként a szexuális élvezethajszolási és kényelemhajhászási törekvések karma-programjaként ismerhető fel. Sőt: a belső boldogságra való képtelenség programjának, a mesterséges boldogságszerzésre és az öncélú esztétikai törekvésekre hajlamosító programnak, a boldogság-látszatkeltési törekvések sorsprogramjának is nevezhető. Ezt az asztrogrammban a Vénusz, a Neptunusz és a Nap, vagy a Jupiter negatív fényszögei, illetve negatív fényszög-alakzatai jelzik és a Lilithnek a Mérlegben elfoglalt helye. A hatodik az, amit aggodalmaskodási és felelősség-elhárítási programnak, vagyis a rendeltetés- és megváltás elleni biztosítási törekvések programjának neveztem el. Ennek a Szaturnusz, a Merkúr, a Jupiter és a Plútó negatív fényszög-kapcsolódása a jellemzője. A hetediket, aminek a Plútó - Nap - Szaturnusz negatív fényszögeihez csatlakozó Mars és Uránusz valamely negatív fényszög kapcsolódása a jellemzője, Sors- és Istenellenes program megnevezéssel illettem. Ezek az egyéni sors-programok a Nixon elnök által említett világ-rendszernek a működtetői. Ezekkel nem lehet senki emberfiának kívülről elbánni, hanem belülről. Csakis belülről. És persze, csak annak, aki a rá jellemző, örökölt programjait megismeri és saját magában felismeri. A kurválkodási program hajtotta John Kenedy elnököt a gyönyörű felesége mellől, más nők álom-lábai közé, a spekuláció és a mentális erőszak programja hirdettette meg vele az űr meghódításának a nemzeti programja mellett a Fidel Castro meggyilkoltatását és a személyiség elleni fenekedés programja késztette a Fidel Castro által felbérelt Lee Oswaldot arra, hogy a népszerű elnököt agyonlője a hatás visszahatás következményeképpen. A Kenedy fivérek ugyanis, a Fidel Castro meggyilkoltatásának a tervét szőtték éveken át az édesanyjuktól és a nagyanyjuktól öröklött karmikus programok hatására, aminek meg is lett az eredménye. Mindkettőjüket meggyilkolták. A kisebbik Kenedy fiú, már úgy fogant meg, hogy az édesanyja titokban orrolt az apa “napfényes személyiségére”, és persze, a saját megcsalt és a kurválkodási programjával szemben tehetetlenné vált, megcsalt feleségi sorsára, aminek következtében Jacline azt is bánta a szíve legtitkosabb zugaiban, hogy e férfinak gyermeket szült a világra. Az ifjú John viszont, örökölte ezeket a sötét romboló-programokat és fiatal férfi korában meg is halt, viharba keveredvén és lezuhanván a repülőjével néhány nappal az 1999 augusztus 11-i fatális kereszt-konstelláció beállta után.

     A Fény- férfi- és apaellenes program, egy személynek a mások szabad szellemiségével szembeni, vagyis a karakter-jegyüket nyíltan felvállaló személyekkel szembeni, nyílt, vagy rejtett, tudatos, vagy öntudatlan, szembenállási és versengési késztetéseket szülő karmikus sors-program. Ebben az esetben a nyílt, vagy a lappangó mentális devianciák (depressziós tünetekkel váltakozó agresszivitás) skálája a hatalmi ambícióval járó, nyílt vagy rejtett kegyetlenkedésre és brutalitásra való hajlamtól, az ellenségként kiszemelt személyek eltiprási vágyától és az ellenségesnek érzékelt tárgyak, és jelenségek rejtett megsemmisítési vágyától, a különböző önpusztító, önromboló, öncsonkító és önbüntető hajlamokig, és szélsőséges esetekben a kegyetlenkedési sóvárgástól a perverz szadizmusig terjed. Ez az anyai ági ősöktől örökölt negatív szellemi program, többnyire az adott személy édesanyjának, vagy nagyanyjának a férjjel, a fiútestvérekkel, az apával,  vagy nagyapjával, és általában a férfiakkal szemben érzett, igen erős, de rejtetten, vagy elfojtva megélt személyiség érvényesítési ambícióiban és rejtett nehezteléseiben gyökerezik. De kapcsolódhat az intenzíven és huzamosan átélt, erős ellenségképekkel dúsított, vallásos vagy nemzeti érzelmekhez is. Ennek a személy-ellenes, illetve egyéniség-ellenes gyűlölködési programnak a betegségtünetei: a szívbetegségek összes változatai, a súlyos hűléses és gyulladásos betegségekre, valamint a hajhullásra és a migrénre való hajlam, a mellkas tájéki gerinc-problémák és a mellkasi problémák, a csontozati, érrendszeri, vérkeringési és vérnyomási problémák, férfiaknál a here- és prosztatagyulladások, a here sérv, az agyvérzés következtében beálló lebénulás, valamint a here és a prosztata rák és persze, a leukémia. E karmikus program-hatásokkal szemben, állíthatunk ultramodern orvostudományt, hozhatunk létre, hatalmas tökére szert tevő, biztosító társaságokat és mondhatunk le a személyi autóval való közlekedésről a tömegközlekedés javára, mert túl járnak az eszünkön és a hatásukat véghezviszik, vírusok segítségével, vagy fürdőszoba-baleset formájában is. A Fény- ellenes programoknak a sors-rontó és személyiség-romboló hatását, csak és csakis a személyi tudatunk megtisztítása, spirituális finomítása árán oldhatjuk fel.   

    A magzat- gyermek- és családellenes programok, vagyis a teremtés-ellenes és a természetellenes programok azt jelzik, hogy az illető személy édesanyja, vagy annak az anyai ági felmenői, rejtetten: lelkük és öntudatuk legmélyére süllyesztett és ott lefojtott, negatív anyasági problémákkal: magzatfoganástól való félelmekkel, gyermekszülés - ellenes gondolatokkal, esetleg gyermek-eltevési: "angyalcsinálói kényszer- helyzetekkel”, családszűkítési, vagy családszétszakítási gondolatokkal és érzelmekkel küzdöttek huzamosan és intenzíven. Az adott személynek is ilyen jellegű gondjai, problémái lesznek állandóan, annak ellenére, hogy esetleg olyan közkedvelt személyiségről van szó, aki nagy ambícióval és kitűnő eredményekkel halad a politikai, tudományos, vagy a művészi karrier-építés útján. Amennyiben férfiről (fiúról) van szó, az életút elején enyhe a program hatása. Mindössze abban nyilvánul meg, hogy nem képes meglátni szerelmi partnereiben a potenciális anyát, hogy hiába vágyik családi nyugalomra, mert igazából nem akar, vagy nem képes családot alapítani, illetve azért felelősséget vállalni. Amennyiben mégis családot alapított fiatalon, később indokolatlanul szétdúlja azt, elszakad a családtól és nem képes újabb családot létrehozni. A negatív családi (gyermek- és életellenes) program külső hatásai úgy is jelentkezhetnek, hogy családon kívüli kapcsolatokból származó (vállalt, vagy letagadott, esetleg közönyösséggel kezelt) gyermekei születnek, akikhez zavaros viszonyok fűzik. Nőknél az előbb leírtak annyiban változnak, hogy ők már kamaszkorukban, nyíltan, vagy rejtetten, de elutasítják magukban a saját anyaságuk képzetét, illetve, különböző ürügyekkel elhárítják az anyai szerepkört. Nem képesek és/vagy nem akarják saját magukban felismerni a potenciális anyát, sőt: önkéntelen ellenséges érzelmekkel töltik el az ilyen jellegű képzetek. Mindez korai menstruációs zavarokkal és a havi vérzéssel kapcsolatos (tisztulási) problémákkal tetéződik, és szerencsés esetekben nagyon korán és véletlenszerűen (váratlanul) válnak anyává. Szerencsétlenebb helyzetben addig halasztnak, amíg a meddőség állapotába kerülnek, miután a méhüket és a petefészküket tönkreteszik a gyermekszüléstől való félelmeik segítségével, valamint a tudományos családtervezés különböző "gyógyítói" eszközeivel.

A Hold által megtestesített őserőhöz (A gyermekekhez és a családi kötelékekhez, illetve a teremtés ős-princípiumát megtestesítő anyasági állapothoz) kapcsolódó diszharmonikus háromszög-alakzatok által jelzett magzat- és életellenes programok betegségtünetei, a gyomortájéki és az emésztőrendszeri betegségek mellett, a gyermekszüléssel és gyermektáplálással kapcsolatos női szerveknek a megbetegedései és elváltozásai. De ide tartózik a málformációs utódok (csonkák, bénák, púposok, félkegyelműek, stb.) foganási, vagy méhen belüli kialakulásának és világra hozásának a jelensége is, valamint a szülési és "teherviselési" szövődmények, és az imént felsorolt szervek rákosodása.

     Mivel emberi, és nem állati szellemi rendszeralkotó és rendszeraktiváló programokról van szó, minimum két, de a legtöbb esetben, három feloldani és meghaladni való, örökletes programnak kell léteznie minden normális ember személyében. Amikor az első két program a proeminens, a gyermekszüléssel, vagy nemzéssel, és a család létrejöttével, valamint a mások személyisége kifejeződési formáival szembeni öntudatlan agresszív magatartási formák találhatók az adott személyben. Ilyenkor a természetellenesen felsrófolt és minden más érzést a háttérbe szorító, általában szélsőséges szenvedélyektől fűtött családi érzelmek és kötelékek jelentkeznek. De lehetséges ezek szöges ellentéte is, vagyis az, hogy mind a család-alkotás, mind a személyi érvényesülés életterületein, utóbbiak a férj, vagy feleség, a testvér, vagy a szülők személyisége elleni ellenséges érzések formájában jelentkeznek az önkéntelen és tudattalan személy- és család-rombolási késztetések, a személyi kapcsolatoknak és a családi viszonyoknak az önkéntelen szétbontási késztetései, az önrombolási késztetések mellett a szülői állapotnak az önkéntelen megszüntetési késztetései. A mélyben meghúzódó Fény-ellenes programokra kiváltképpen a Lilithnek, vagy a Sárkányfaroknak a tűz-jegyekben (Kos, Oroszlán, Nyilas) való jelenléte jellemző, Teremtés-ellenes programokra a Sárkányfaroknak, vagy a Lilithnek a vízjegyekben (Rák, Skorpió, Halak).  

    Van, amikor a személyi horoszkóp segítségével felismerhető örökletes romboló-programok súlyosabbak az átlagosnál. Ilyenkor a szélsőséges megnyilvánulási formáikban jelentkeznek. Ilyenkor a Lilith és a Sárkányfarok megfelelő pozíciói mellett, a bolygók negatív fényszögei által alkotott "Bermuda- háromszögek" megsokszorozódnak, vagy négyszögűvé és ötszögűvé "fejlődnek", oly módon, hogy a sorsképletben Nap, a Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Plútó mindegyike összekapcsolódik egy – egy negatív fényszög által valamelyik másik bolygóval, vagy úgy, hogy a "Bermuda háromszögek" valamelyikéhez több más bolygó kapcsolódik negatívan. Amennyiben, akár különállóan is, de a Plútó - Szaturnusz, Plútó-Uránusz, vagy a Plútó - Mars diszharmonikus fényszög is megtalálható a sorsképletben, azt jelenti, hogy a családi vonalon örökölt, gyermek- család- és életellenes, vagy a férfiasság ellenes és személyiség-ellenes programok "gazdagodnak" az oldódási képtelenséggel és az alapprogramok bővültek az elengedési, megbocsátási, kiengesztelődési és kiegyenlítődési képtelenség programjával, és az irigységi, féltékenységi, fösvénységi késztetésekkel. Súlyosabb esetben, a lappangó bosszúvággyal, és a kiengesztelhetetlen gyűlölködési késztetésekkel. Ezek a személyek nem tudják elviselni és semmi áron, sem tudják elfogadni azt, ha valaki, vagy valami az útjukban, azaz vágyaik és ambícióik megvalósításának az útjába álljon. De azt sem viselik el, hogy barátaik, szerelmeik elhagyják őket, vagy azt, hogy a sors megfossza őket valamitől, amiről úgy képzelik, hogy az övék, vagy hogy az, az ő boldogságukat hivatott szolgálni. Ezeknek, az önkéntelenül de huzamosan és intenzíven átélt, romboló pszichikai - mentális magatartási formáknak a következménye az aranyér, a végbélhurut és a vastagbélhurut, a különböző érszűkületek, a reumás betegségek, a csont és a bőrbetegségek, a vérnyomási problémák, valamint nőknél a petefészek és méh-betegségek, férfiaknál a prosztata megbetegedései és kóros elváltozásai. És persze, a felsorolt szerveknek és testrészeknek az élet második szakaszában történő rákosodása. Intézményeik a hadügyminisztérium és az igazságszolgáltatás, vagyis a kaszárnyák a csatamezők és a börtönök.

    A gondolati (mentális) szféránál is finomabb képzeleti (ideális) dimenziókban létező (Az idea- képzetek szféráiban ható - működő), romboló és önromboló szellemi zavarodottságnak a jele, ha a Lilith és a Sárkányfarok a tűz, víz, vagy levegő jelekben van jelen és a többi bolygótól negatívan fényszögelt Nap és Hold szintén levegő jegyekben állnak. Ez az alakzat jelzi a rombolási késztetésekre utaló programoknak a pszichikai tulajdonságoknál sokkal mélyebben: a spirituális és kauzális rétegekben rejlő, igen finom és mély gyökereit. Ilyen képlettel azok a személyek születnek, akik úgymond félkegyelműként nevettetik, vagy, "őrült zseniként" boldogítják embertársaikat, valamint azok a személyek, akik kora gyermekkoruktól kezdődően súlyos betegségek áldozatai - ezért ártatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek. Másrészt azok a személyek is ezzel a gyilkos öt, vagy hatszöggel, vagy dupla karmikus alakzattal születnek a sors-képletükben, akiken fiatal korukban nem jelentkeznek a zavartság tünetei, és akik látszólag az előbbieknek az ellentétei. Ők azon ritka és kivételes "történelmi" személyiségek kategóriáját képezik, akik végül, a legveszélyesebb személyeknek bizonyulnak a környezetükre nézve. Ezekről csak azt követően derül ki, hogy a nagyanyjuk - dédnagyanyjuk fogság-tudatából eredő, nyíltan kiélt, vagy nagyon mélyen elfojtott hatalmi –és függetlenségi vágyainak és Isten-ellenes haragvásainak a szellemi örökösei, miután egy egész népcsoportot, vagy nemzetet a romlásba vittek. Ezek a rendkívülien intelligens személyek ugyanakkor, olyan kauzális szintű képzet-zavarnak (civilizációs tévképzetnek) a megtestesülései, - amelyet semmiféle erkölcsi tanítás nem érinthet meg felnőtt korig, addig, amíg a családjukat, szélesebb körű társadalmi közösségüket, vagy a népűket nem sodorják a végzetes tragédiák (pl. háborúk, forradalmak, anarchia) szakadék-poklába.

    Az erős rombolási hajlamokat szülő örökletes sors-programok mellett, általában megtalálható, az általam valósághamísítási és kaméleon-programnak nevezett, hamis információ áramoltatási, ámítási és önámítási késztetéseket eredményező spirituális programok valamelyike is. Ilyen az Adolf Hitlernek a horoszkópja, és ilyen hajlamokra utaló sors-alakzatok találhatók a sátánisa szekták vezéreinek az asztrológiai képletében is. De ilyen általában sorsképlet a személyes életfeladataikat fel nem vállaló és ahelyett, a szokásostól eltérő életformát folytató misztikus szent életű személyekké is. Például az Indiában szentként tisztelt, Véda fordító- és értelmező Ramana Maharisi aszkéta képlete. Ő, annak ellenére, hogy rendkívüli aszkézisével: lelki fegyelemmel a diszharmonikus hajlamait megfékezte, a legfájdalmasabb szaturnuszi betegségek egyikében, csontrákban halt meg, konfliktus-mentes, „szép” életéhez képest, igen korán. E szentnek, azért kellett idejekorán meghalnia, mert annak ellenére, hogy Rákban állt a Sárkányfarka, ami olyan gyermek- és életellenes családi karmára utal, amit csakis a családalapító és családfenntartó szülőként, illetve a családról és a gyermekekről való gondoskodással lehet feloldani, nem alapított családot. Ráadásul soha nem élt élettársi viszonyban, annak ellenére, hogy születési horoszkópjában három bolygója állt a házasság életterületét jelentő hetes horoszkópházban és a Hold, a Bak Sárkányfejével együttálló Napját támadta a közvetlen tapasztalatok házában. Szülői, családfenntartó életfeladatai vállalása helyett, a halott anyjának állított szentélyt. Már tizenhét éves korában állítólag “teljesen megvilágosult”, szemlélő aszkétaként és Véda  értelmezőként (A III. ház, az Ikreknek felel meg és az elmélet és a gyakorlat összeegyeztetési képessége megszerzésének az életterülete.), elkerülte azokat a nyers élettapasztalatokat, amelyek ráébreszthették volna, hogy az erőfeszítéseket és a tényleges éberséget igénylő, gyakorlati életfeladatokat felvállalva ("Vegye fel mindenki a maga keresztjét"), jobban meg lehet világosodni, mind a tapasztalat-hárítás által biztosított steril állapotban. A félreismert élet- hivatásának az áldozataként, Ramana Maharisi mindössze a poláris ellentéte volt Sztálinnak és Hitlernek, és a húszadik század többi sátáni személyiségének. Életének tragikus vége beigazolódása a Csuang - Ce azon aforizmájának, miszerint a szentek élete, spirituális szempontból a rablógyilkosokéval egyenértékű. Nem az a baj ugyanis, hogy nem lehet a rendkívüli életútjukat végigjárni, hanem az, hogy nem érdemes. Egy nagyformátumú személy tévútja vészterhesebb mint másé. Ezért végződik rettenetes fájdalommal járó betegséggel és korai halállal. "Aki az égi mannát mértéktelenül habzsolja, egyenesen a pokol felé tart.", tartja az ősi bölcsesség, és ezt nem a költői metafora szépsége miatt kell észbe vésni.

    Ahhoz, hogy valaki a Ramana Maharisihez hasonlóan, a rendkívüli szellemi és értelmi képességei ellenére, „magas szinten” tudja becsapni magát (és követőit) és végig úgy képzelje, hogy ő, a lényeget tekintve, nem téved és a legjobb úton halad, más romboló programok mellett, erős valóságferdítő és kaméleon-programmal is kell, hogy szülessen.  Ez, az önkéntelen valósághamisítási, a környezet - és öntévesztő program, vagyis az önkéntelen hamis információ-áramoltatási program, asztrológiailag a diszharmonikus Halak és a Nyilas spirituális erőteréhez, illetve a bennük található Lilithez, vagy Sárkányfarokhoz, vagyis, e két konstelláció uralkodó bolygóinak, a Neptunusznak és a Jupiternek a Nappal, az Uránusszal és a Plútóval alkotott negatív fényszögeihez kötődik. Ez, az ember ősemlékezetében ragadt, önkéntelen megtévesztési késztések automatikus továbbgyűrűzésének, az állati létből visszamaradt létért való küzdelem tudatállapotának a programja, a ragadozói ösztönökre visszautaló, automatikus ámítási késztetések programja, az állati lét álcázási, rejtőzési és megtévesztési késztetéseiben gyökerező, hamis információ-áramoltatási (hazudozási) késztetések szellemi programja. Úgy alakul ki egy kismamában és úgy kerül be egy megszületendő csecsemő személyi programokat tartalmazó aurájába, hogy az anyai ági felmenők (ősanyák) nem csak a szüleiket és a férjeiket vezetik mesterien félre éveken át a saját személyükre (vágyaikra, szándékaikra, akaratukra) vonatkozó lényeges kérdésekben, hanem annyira beleélik magukat a félrevezetés (szemforgatás) célszerűségébe, hogy végül sikerül becsapniuk és összezavarniuk a saját lelkiismeretüket is. Sőt: amennyiben vallásosak, igyekeznek még az Istent, vagy a kedvenc szentjüket is a maguk pártjára állítani a rejtett céljaik elérésében és noha tudják, hogy hamisan járnak el, imádkoznak azért, hogy a szentjeik segítsék őket e szándékok kivitelezésében. A program tehát akkor a legmélyebb és legoldhatatlanabb, ha az anyai ági női ősök teljes bevetéssel, rendszerint a vallás segítségével törekszenek az Istent, a szenteket, azok segédeit, és a lelkiismeretüket is meggyőzni arról, hogy az, amit tettek, vagy tenni szándékoznak, voltaképpen nem is olyan nagy bűn, nem erkölcstelen. Ennek a spirituális szintre emelt öncsalásnak a szelleme nem szűnik meg az ősanyák halálával, hanem annak függvényében, hogy egy-egy utód fogantatását megelőző időszakban az anyák, mennyire intenzíven élték át a környezet- az Isten- és az önámítás állapotát, az utódokba átszármazott és konkrét (nyíltan megélt, vagy rejtett: lappangó) ámítói tulajdonságok formájában megjelent az utódokban és azok utódaiban. Ezek, az őskorrupció motívumához kapcsolódó, spirituális szintekre vésődő, ámítási programok az intellektuális jellegű iskolázottsággal nem tűnnek el, hanem azzal arányosan növekszenek, összetettebbé és intenzívebbé válnak, ahelyett, hogy oldódnának. A grafológusok között köztudomású, hogy a nyugati személyek kézírás-mintái tartalmazzák a legtöbb hazudozási hajlamra utaló jelt. Hiába tudjuk Nietzsche óta, hogy elenyészően kevés és jelentéktelen tény az, hogy sokat hazudunk másoknak, ahhoz képest, hogy saját magunknak mennyit hazudunk, mert a legtöbb esetben, nem tudjuk, hogy mikor és miért áramoltatunk a lelkiismeretünk felé, vagy a környezetbe hamis információt, hogy miért csapjuk be magunkat és környezetünket. Ez a mesterséges jókedv és boldogság elérését célzó alkohol- és a nikotin-vágy programja, spirituálisan viszont, a vallás és az erős kábítószerezés programja. Ez a természetkiszipolyozásból eredő, fölösleg-javaknak a sors-károsultak felé történő újraelosztási rendszereit és intézményeit, valamint a maffia - szövetségeket létrehozó és működtető spirituális program.

     Ez, a Fekete Lyukból áramló másságra való ősi sóvárgáshoz is kötött, ámítási hamisítási és önámítási program, amely a Teremtés előtti sötét káosz létrejöttében  gyökerezik, ezért mélyebb gyökerű bennünk mint a rombolásé és az önrombolásé, amelyek mindössze a hamis kiegyenlítődéssel szembeni teremtői és megváltói haragnak a következményei. Ezért, az örökölt becsapó és önbecsapó program sokkal nehezebben felszámolható, mint az önromboló és a környezet – romboló, a gyilkos és öngyilkos, Káini program. Mert nem a Káini program miatt fél, védekezik és támad az ember, hanem a lelepleződés miatt, az álcázó, rejtőzködő, védekező, hamisan ítélkező gondolatformák lelepleződése, a rejtőzés intenzív átélése miatt. Ezért terhelt másnap a részeg ember lelkiismerete. A Kaméleon programok nem csak elrejtik, de növesztik - duzzasztják és végzetessé is teszik a Káini programokat. Szorong az ember, mert fél a rejtett szándékai lelepleződésétől és ugyanakkor fogvacogva fél feladni az életmegnyerésbe (erőfeszítés, fájdalmas tapasztalatok és áldozathozatal nélkül elérhető boldogságba) vetett hiú reményét. Ravasz pragmatizmusa alatt fulladozó lelkiismeretével és felelősségtudatával sejti, hogy az életet nem lehet megnyerni. És nem csak hogy nem lehet megnyerni! A bódulat által elért hamis boldogsági állapot az igazi boldogságnak, a megváltással elérhető harmóniának a helyét foglalja el és ezért szentségtelen. Ezért, a hamis boldogsági és a hamis megváltottság -állapotok megszüntetése érdekében jönnek létre a rögtön-ölő, vagy a gyógyíthatatlan vírusos betegségek.

     Az őskorrupció, vagyis az őshazudozás kulcsszavai: kényelmes, kellemes, biztonságos, élvezetes és boldogító. A megváltáshoz szükséges kellemetlen tapasztalat-hárító logika szerint spekuláló ember reméli, hogy a külső ismeretei: a tudománya segítségével megnyerhet, vagy létrehozhat egy olyan sorshelyzeteket, olyan egyéni, családi, vagy közösségi állapotokat, amelyek hosszú távon (Esetleg az öröklétben is) a kényelmet (erőfeszítés-mentes állapotot) és az állandó élvezetet (az "önműködő" kéjt), vagyis az örök boldogságot biztosíthatják számára. És ha mégis észre veszi, hogy az állandó kéj-állapotot: a folytonos világi sikert, vagyis tudományos és gazdasági boldogságot nem lehet elérni, akkor legalább egy kis lét-biztonságot akar szerezni. Valójában nem az öncélú (szexuális) kéjelgés a főbűn, hanem az a sors-kikerülési -kicselezési vágy, a mesterséges és külső (anyagi és személyi) feltételekhez kötött biztonságra és kényelemre való törekvés, amellyel elszakítottuk magunkat az őstermészettől (az anyatermészettől) és ezáltal, a teremtő képzeletünk mágikus hatalmától: “az Atyától”. A természeti erőkkel, a természet változásaival és határhelyzeteivel való közvetlen (egyértelmű) és állandó (folyamatos) kapcsolatunk nélkül, meg vagyunk fosztva a fejlődésünkhöz szükséges közvetlen tapasztalatoktól és a közvetlen és elemi jelzéseknek az értelmezési képességétől, amelyek folyton arról tudatosítanak, hogy törekvéseinkben, fizikai, lelki és szellemi állapotainkban, jó kapcsolatban állunk-e, harmóniában élünk-e a teremtőerőkkel, az egyetemes megváltást szolgáló sors-tőrvényekkel, vagy nem. Az egyetemes törvényekkel és az ősi teremtő erőkkel való közvetlen és éber (személyesen felelős) kapcsolatától elszakítva, még nagyobb szellemi és lelki zavart, még mélyebb fájdalmat (biológiai szenvedést), illetve nyomorúságot idéz önmaga és környezete számára, valamint az utódai számára az ember, mint amitől meg szeretett volna szabadulni akkor és az által, hogy a sors-könnyítő eszközeit elkészítette. Így jutottunk oda, hogy ma, a "létminimumig" biztosított anyagi jövedelemmel, nyugdíjjakkal, bankbetétekkel, széfekkel, tökéletes zárakkal - lépcsőházi rácsokkal, hétreteszes kapuzárakkal, kaputelefonokkal, védő-riasztó berendezésekkel, biztonsági őrökkel, egészségi és társadalmi biztosításokkal, stb., a civilizált városban lakó ember a személytelenség intézmény-rendszerének lett a kiszolgáltatott áldozata. És e kiszolgáltatottság semmi ahhoz képest, hogy talmi csillogása ellenére, lényegében mennyire meddő, üres, kietlen és értékeiben (Még tragédiájában is!) mennyire alacsonyrendű ez a hangyabolyként fejlődő és hanyatló élet. Nincs amiért taglalni az elidegenedés jelenségét. Erről szól az irodalom, ezt ábrázolja a művészet, és bárki körül nézhet és láthatja, életében tapasztalhatja az öncélú élvezet-szerzés és a sors-elemek elleni biztosítás érdekében történő természet-árulás, a természettől és Istentől való elválás vétkének a következményeit.

    A felsőbbrendűen strukturált, tehát az erősebb és határozottabb (A jobban meghatározódott, kiforrottabb.) ideaképek – kauzális és spirituális képzetek -, illetve azok fizikai és pszichikai megtestesítői, magukhoz vonzzák, magukba olvasztják - szívják, elnyelik és magukba építik, vagy elnyomják és háttérbe szorítják a kevésbé határozott képzeteket. E létjelenségnek a természeti megfelelője, hogy az erősebb, határozottabb, vagy céltudatosabb (kegyetlenebb) ragadozók elejtik, felfalják és lenyelve felemésztik a többi állatokat (Azok biológiai struktúrájába kódolt információit feldolgozzák), sokszor még a saját fajukon belül is. Ám van, amikor a nyers, célirányos ösztönerő nem elég az egybeolvasztás (elejtés és felfalás útján történő integrálás) megvalósulásához és ilyenkor jelenik meg a ravaszság: a félrevezetés (hamis információ áramoltatás szüksége) azokban a folyamatokban, amit a biológusok a létfenntartásért való küzdelemnek neveznek. A kaméleonok színe-változtató képességétől, a rájuk vadászó ellenségénél is jobb ügyesebb rókák „zseniális” zsákmányejtő képességéig, valamint az állatoknak és az embertársainak egyaránt vermet ásó, azokat lépre-csaló: becsapó ember "magas értelmi képességéig" széles a kaméleon-jelenségek skálája. Még a tengeri teknősbéka generációk is hernyó alakú fehér foltot hoztak létre a mágikus képzelet segítségével a szájukba, hogy ezzel a giliszta-folttal a szélesre kitátott és mozdulatlanul tartott szájukba csalják a halakat, majd hirtelen mozdulattal összezárván az erős álkapcsot, megfogják és megegyék azokat. Az álcázás, a cselezés, a félrevezetés, a becsapás és a hazudozás a legelemibb létjelenségekben is jelen van, és nem a ravasz Ulises volt az, aki feltalálta.

     A ravaszságot és a csalafintaságot a görög mitológiában Hermészhez - Merkúrhoz: a pragmatikus értelemhez, vagyis az intellektushoz társítják, de, amint Hamvas Béla mondja, a görögök, bizonyos metafizikai megállapításokban felületesnek bizonyultak. Az asztrológiában, elsősorban a diszharmonikusan fényszögelt Jupiterhez, a spirituális értéktudat és értékítélet képességét összesítő őserő diszharmonikus megnyilvánulásához társítják, vagyis a tévutakra vezető, a céltévesztést eredményező hamis értéktudathoz. Kevésbé követhető a kábulat és az éberség problémája spirituális szinten. A görögök Dionüszoszhoz kapcsolták a mámort, az éberséget viszont Aszklépioszhoz. Az asztrológiában az erő mindkét oldala a Neptunuszhoz társul. Ő az éberség - illetve a kábulat és a káprázat őserejét megtestesítő bolygó, tehát hozza társul az önkéntelen, vagy a tudatos környezet-félrevezetés és az önámítás jelensége. A ragadozó és áldozat közötti megtévesztést szolgáló játszma folytatása tehát, akkor válik veszélyessé az ember számára, amikor a spekuláns eszével srófolt természeti énje a felettes énnek nevezett lelkiismeretét próbálja elaltatni. Amikor az Isten és a személye közötti viszonyban használja az ember a megtévesztést, a hamis információáramoltatást. Ezért kell nagyon megfigyelni a Neptunusz helyzetét a sorsképletben, mivel a kaméleon program akkor önveszélyes és akkor csoport-veszélyes, amikor az ember az egyéni elképzelései szerinti kicsinyes érdek-koncepciót, mint egyetemesen érvényes törvényszerűséget tüntet fel mások és a maga számára. Amikor az egyéni, vagy a csoport érdekekhez kötött, és az abból kiszármazott erkölcsét úgy tünteti fel, minthogyha az, "Isteni" szükségszerűség, kikerülhetetlen végzet lenne.

     A Nap - Jupiter diszharmonikus fényszög még csak arra utal, hogy az illető személy ösztönösen ferdít, mivel a születésétől fogva hiányzik, vagy zavart az a képessége, amelynek segítségével helyesen fel tudná mérni és helyesen értékelni tudná magát, a saját (jó, vagy rossz) személyi tulajdonságait. Ő az a szerénykedő ember, aki a mások szemében meglátja a szálkát, de a saját szemében nem képes észrevenni a gerendát. Mivel helytelenül ítéli meg magát, helytelen az a kép is, amit saját magáról a környezetének kivetít, kisugároz. Az általa kisugárzott hamis önképre visszaérkező környezeti válaszreakciók következtében, folytonos bizonytalanság-tudattal (komplexusokkal) él, mint aki bűnös olyan dolgokért is, amikről nem is tudhat, vagy ennek ellentéteként: magabiztossággal és meggyőződéssel jelenít meg egy olyan (szerinte legalábbis értékes) személyiséget, amely a valóságban nem létezik. Hősnek, vagy szerénynek látatja magát, de csak ripacs, vagy érzelgős és jóindulatú segítség-osztó. Valójában számító és, mihelyt lehetősége nyílik erre, kegyetlen zsákmányoló.    

    Amikor az ámítási és önámítási reflex a képi - képzeti folyamatok és a fantázia tevékenysége szintjén jelentkezik, vagyis, amikor a sors-képletben a Neptunusz a főszereplő, a belső bizonytalanság pesszimista világlátással és életszemlélettel (ellenségképekkel), vagy habókos ködkergetéssel vastagodik. A személy, aki egy ilyen karmikus program által vezérelt hajlammal rendelkezik, összetéveszti a tárgyi és a szellemi valóságot az általa, vagy mások által alkotott misztikus képzetekkel, vagy habókos víziókkal. Rendszerint azok a babonásan vallásos édesanyák hoznak a világra ilyen sorsképlettel rendelkező utódokat, akik úgy képzelik, hogy a tőlük függetlenül létező objektív Isten és a Sátán harcaként értelmeződik a sorsuk, illetve az által, hogy ők mennyiben engednek az egyik, vagy a másik hívásának. Vagy azok, a magukat ateistáknak valló anyák, akik az anyag mindenhatóságába vetett hitük miatt, a tárgyi világot fetisizálják és a gyermek apját is, tőlük függetlenül létező és döntő objektumként kezelik. Az ide vonatkozó betegségek a tévképzetekből eredő kedélyállapotokhoz, illetve a csalódásokban és a bűntudatban gyökerező pszichés traumákhoz kapcsolódnak és a melankólia-kórtól a pánik betegségekig terjednek. Ezekben, a szellemvilághoz való zavaros kapcsolatokban gyökereznek a mirigy betegségek is, illetve a hormonzavarok is, amelyek végül is, az anyai ősök által intenzíven átélt misztikus káprázatoknak, az önámítási hajlamoknak és a valósághamísítási hajlamoknak a következményei.

   A kaméleon- és valósághamísítási programok által vezérelt tulajdonságok a hatodik hatványra fokozzák a többi karmikus programból eredő késztéseket, aminek szellemi önismeret és öntisztítás hiányában gyógyszerfüggőség, majd orvos- és kórház-függőség, esetleg korai halál lesz a vége, mivel az ilyen személyekkel egyáltalán nem lehet megértetni azt, hogy ne a környezetükben és a körülményekben kell keressék a betegségeik és a boldogtalanságuk okát (okait), hanem az élet értelméről és értékéről alkotott tévképzeteikben. Az élettársi viszonyainkat is tönkre tesszük eme a ragadozó létből átszármazó késztetések hatására, amikor is, jólneveltségből ámítjuk és kábítjuk egymást, de emiatt messzemenően nem szenvedünk annyit, mint amennyit szenvedünk az önámításaink következtében.

   Az ámítás a gyengébb teremtő ideáknak az erős teremtő ideák általi elnyelési és feldolgozási - újjá alakítási szükségének a következménye. Ezért meg is kellene maradnia az állatvilág szintjén, mivel ott kitűnően szolgálja a fejlődés törvényét. Spirituális tudatosság szintjén, vagyis a ragadozói állapotából kinőtt embernél, amely állapotában amúgy is csak vendégeskedett az ember a fejlődésének egy bizonyos szakaszában, nem hogy szolgálná, hanem egyenesen gátolja a megváltási folyamatok és jelenségek érvényesülését. A valósághamisítás egyenesen az életenergiák összezavarodását és elgyengülését eredményezi. Ezért a májsorvadás, a cukorbetegség, és az elhízás a következménye. És amennyiben az eredetileg kifelé ható kaméleon program befelé, vagyis a sors, a sors-gyökerek irányába: a létforrás irányába kezd hatni, a következmény a rákbetegség. A vírusok ugyancsak a zavart ideáknak, illetve a hamis sors-információkból álló mentális struktúráknak a genetikai megtestesülései, akárcsak a kábítószer és a tömegbódítást szolgáló népgyűlések és tömegboldogítást szolgáló szabadtéri zenekoncertek. Talán nem kell különösen értelmezni, hogy miért jár együtt a tömegszellem, a mentális és a vírusos fertőzések terjedése és a fülbemászó jelszavakon és melódiákon ringatózó egyéni kábulat? Intézménye: az állami kasszákat dagasztó szórakoztató- és filmipar.

     A Merkúr és az Uránusz által megtestesített őserők, a lineáris és lét-dimenziók között közvetítő képi és fogalmi információknak az energetikai és anyagi rendszereket működtetik és szabályozzák. A hozzuk társuló sorsprogramokat a levegőjegyekben található Lilith és Sárkányfarok pozíciójából olvashatjuk ki a sorsképletekben. E karmikus programoknak a hatására, az illető személy az un. pozitivista intellektualizmus késztetéseit, a materialista tudományosság, a tudományos fontoskodás, a technikai találmányok és az ésszerű rendszerek megváltó erejében való vallásnak a képviselőjévé válik. Ő ugyanis a gazdasági -technologizálási és sokszorozási mánia, az automatizálás és a rendszerező szőrszálhasogatás, valamely jellegzetes késztését, vagy a steril elméleti konstrukciók és filozófiai rendszer-alkotási késztetését, örökölte a spirituális memória révén az anyai ági felmenőitől. E sorsprogramokkal a leggyakrabban a kütyürü-imádók és szerkentyű-bolondok körében, valamint a technokraták körében találkozunk, azok között, akik a tudomány és a technika vívmányai által vélik megnyerhetőnek az életet, akik úgy képzelik, hogy a boldogságuk és az egészségük mindössze azon múlik, hogy meg találják-e, illetve felfedezik-e azt a tudományos technikai eszközt, vagy azt a tudományos formulát, amely az ők és az egész emberiség életproblémáját és életfeladatát megoldja.

    Ezeknek a személyeknek az anyai ági női őseik többsége, abban a fizikai valósághoz kapcsolódó, gazdasági és technikai tévhitben élt, azokban a tudományos rögeszmékben hitt az utódok foganása idején, hogy az életük és a sorsuk bármely problémáját megoldhatják a tudomány és a technika által, a technikai és gazdasági pragmatizmus, a természettudomány által feltárt tényekre alapuló gyakorlatiasság és gazdasági hatékonyság segítségével. Ha beteg vagy, ott a gyógyszer, vagy a megfelelő terápia. Ha a részeg sofőr elgázolt és szétroncsolta a lábad, vagy a kezed, ott a leleményes művégtaggyártás és a korszerű elektronika. Ha nincs egy nőnek élettársa, szexuális partnere, illetve, ha a normális szexuális aktus által képtelen eljutni az orgazmusig, semmi baj, mindig kerül egy tudományos-technikai megoldás: a vibrátorok, vagy a számítógépes szexuális gyönyör-keltési lehetőség. És az sem baj, ha a humánus egészségügyi gondoskodás, a karrier-építési gondok miatti mentális görcsök és a huzamos fogamzásgátlás következtében, a nyugati típusú civilizációban élő nők többsége elveszítette a magzatfoganási, a magzatkihordási és gyermekszülési képességét, mert a tudomány és a technika vallásának hívei kieszelték a lombik bébi programokat, sőt: a klóónozás még ki nem aknázott, korlátlan lehetőségeit. Az anyák által megszülni képtelen magzatokat ki lehet venni az anyjából a császármetszés segítségével és fel lehet erősíteni őket inkubátorok légkörében a mesterséges táplálás segítségével.  – Mindezt, ahelyett, hogy utána néznének: milyen spirituális oka van a nők egyre nagyobb számú fogamzási magzatkihordási és gyermekszülési képessége rohamos sorvadásának, elvesztésének. Az impotens fiatal férfiak számára ott a viagra, a partneri viszonyra képtelen egoisták és komplexáltak számára ugyancsak a vibártor, illetve a felfújható és belső melegítővel ellátott guminő. Szerintük, a sors-krízisek oldása, csak pénzkérdés, illetve jól működő gazdaság és technológia kérdése. A bosszantó sorsakadályokat jelentő elemektől és helyzetektől való megszabaduláshoz mindig találunk technikai megoldásokat, a természeti automatizmusok kijátszásától és felhasználásától - lásd az őssejtekkel és anti-vírusokkal való gyógyítási lehetőségek által keltett újabb hisztériát -, a pszichikai hadviselésig, az ellenség letiprásától, vagy megfélemlítéstől, a morális hiteltelenné tételéig és legyilkolásáig elmenően. Ezek a zsenik mindent tudnak, csak azt nem képesek felfogni, hogy hiába a sok találmány, nem csak azért, mert az ember e találmányok fogságában vált képtelenné a külső anyagi és a belső isteni természetével való harmonikus együttlétre. Hanem azért mert e találmányok lényegében semmit nem oldanak meg. Hiába szigorítják a közlekedési szabályokat és hiába növelik az autók fékezési képességét, mert a fel nem oldott gyermek- és családellenes programokkal rendelkező anyák gyermekeit csak elütik a gázpedál-taposó autósok. És otthon is életüket veszthetik, vagy nyomorékká válnak azok, akiknek a képzeleti agresszivitása meghaladja a tűrési határt. A gazdaságilag fejlett és ezáltal a korszerű orvostudomány áldásaival és egészségügyi ellátással rendelkező országok magzati koruk óta „monitorizált” női tagjai képtelenekké válnak a magzatfoganásra, vagy a nehezen fogant magzataik kihordására és a gyermekek megszülésére és a szegény országok nőtagjai által szült egészséges gyermekekkel és „munkaképes” személyekkel: az emigránsokkal kell feltölteni ezen országok egyre fogyatkozóbb lakosságát. E társadalmak tagjai képtelenek észre venni, hogy a rendkívüli eszükkel és zseniális találékonyságukkal együtt, gondolati agresszivitásra való önkéntelen és öntudatlan hajlamokat örököltek. Hogy a zsenialitásuk mellett, az együgyűségig menő, “ésszerű” irányítási mániára, a tárgyak, személyek fölötti, de főként a sors fölötti mentális beavatkozási mániára, a befolyásolási és ellenőrzési mániára, és ezzel együtt agyvérzésre és idegrendszeri betegségekre is hajlamosak. Hogy természet- és szellemellenes programokban gyökerező agresszív késztéseket hordoznak már születésüktől fogva a spirituális struktúrájuk mélyrétegeiben, az aurájuk legfinomabb rétegeiben. Amennyiben a közvetlen tapasztalataik segítségével nem sikerül megszabadulni a rögeszméiktől, nem csak elmegyógyászati és idegrendszeri problémák várnak rájuk, hanem a csodabogárság és a rögeszmés habókosság stigmája is, valamint valamely üdvözítőnek tűnő tudományos-technikai rögeszme szolgálatában töltött aktív életet követő, hiábavalósági és kietlenségi (silánysági) érzésekben folytatott öregkor.

    Ritkábban, de lehetséges ennek a szöges ellentéte is, amely által, az illető személy képtelen a nagyobb horderejű racionális és logikus gondolkozásra, illetve a valóság különböző szintű világaiban létező, azonos metafizikai tartalommal bíró elemek közötti, lényegi összefüggések meglátására, illetve, azok különbözőségének a megtételére, azok önálló felfedezésére. Ők a naivak, akikkel minden misztikus és vallásos – szentimentális maszlagot be lehet vetetni, amennyiben az humánus szempontból “jónak”, azaz hasznosnak látszik. Ők a különböző címeken hirdetett nagy (És nagyszerűnek ígérkező!) mágia-tanok, misztikus gyógyítói iskolák, és tudományos agykontrol tanfolyamok követői, akik úgy képzelik, hogy a mágikus és misztikus praktikák és technikák önkényes gyakorlása és alkalmazása segítségével elintézhetik minden sors-problémájukat és megnyerhetik az életüket. Elhiszik, hogy egész életükben boldogak és egészségesek lehetnek, anélkül, hogy az elemi lét- és életfolyamatok szellem-logikáját megértenék. Anélkül, hogy a tényleges spirituális fejlődésük és kiegyenlítődési képességük elérése érdekében, belső tapasztalatokat szereznének. Anélkül, hogy a közvetlen tapasztalataikból levonható tanulságok szerint, mentalitásbeli változásokat eredményező erőfeszítéseket tennének. Ez jobb esetben, gyakorlati realitást mellőző idealizmusra és misztifikációra való hajlamokat eredményez, rosszabb esetben a babonás gondolkozást és, vagy dogmatikus vallásosságot, szélsőséges esetben a ködkergetést, misztikus (vallásos) habókosságot, fárasztó, vagy egyenesen veszélyes dogmatizmust és fanatizmust. Egyik végletes megjelenési forma sem jobb a másiknál és mindkettő ugyanannak a zavarodott, rendszeralkotó szellemiségnek a természeti kifejeződése. Gyakori betegségeik az idegi és az agyi betegségek, szélsőséges esetekben az idegrendszeri zavarok és a gutaütés. Intézmény-rendszerüket nem kell felsorolni: az akadémiáktól, a műszaki egyetemekig, valamint a gazdasági minisztériumtól a feketepiacig és a szabadalmaztató hivatalokig terjed.    

   A Szaturnusz által megtestesített, törvény- határ- és arányérzékelési őserőnek a zavaros megjelenési formáihoz kapcsolódnak a biztosítási kényszerbetegségeket eredményező családi programok, akárcsak azok ellentéte: a közömbösség. Az aggodalmaskodás és a felelősség-elhárítási késztetések, vagy a tárgyakhoz, helyzetekhez és személyekhez való, irracionális ragaszkodási fóbiák és gyűjtögetési mániák. Általában a fény- és személyiségellenes programokhoz kapcsolódnak. Mértéktelen és önkéntelen aggodalmaskodást, túlzott és aprólékos felelősségérzést, vagy annak az ellentétét: a felelősség-kikerülést, elhárítást, a felelősség átruházási - átadási, átpasszolási - késztetéseket eredményeznek a negatív Szaturnuszi programok, a közömbösséget és az egykedvűséget kiváltó, e két ellentétes magatartás valamelyikére inspiráló és predesztináló viselkedési hajlamok. Mivel elsősorban az egyetemes felelősség őserejét, illetve a határ- és az arányérzék teremtői őserejét megtestesítő Szaturnuszhoz kapcsolódnak, az ősanyáknak a spirituális, vagy a pragmatikus (tetterős) felelősség-szellemiségéhez való negatív viszonyulásában gyökereznek. Eredhet abból például, hogy az ősanyák valamelyike sokáig elhárította magától a szülői felelősséget, mielőtt gyermeket szült volna, de abból is, hogy nem jó szemmel nézte, és kellő értelmezés nélkül helytelenítette (nem helyesen ítélte meg, illetve haraggal elítélte) az apja, az apósa, vagy a férje családapai szerepkörének a gyakorlását. Esetleg, ezek az ősanyák féltek az apjuktól, a férjüktől vagy az apósuktól, sőt: titokban és rejtetten gyűlölték ezeket a családapai szerepkörükben, szerintük agresszíven viselkedő férfiakat. Ritka esetben a közösségi - társadalmi életet szabályozó hatóságokkal, intézményekkel, illetve azoknak a hatalmi képviselőivel, irányítóival, vagy hivatalnokaival gyűlt meg az ősanyák közül egynek, vagy többnek a baja, nyílt szembesülés, vagy erős elhárítási, kikerülési vágy formájában, esetleg üldöztetési érzések és képzetek formájában.

    Azon személyeknek nagy része, akiknek jellegzetesen negatív Szaturnuszi fényszög alakzat látható az asztrogrammjában, nem bíznak a teremtésnek és a saját sorsuknak - életüknek a pozitív rendeltetésében és értelmében. Nem bíznak a saját értelmük és létfenntartó képességeik erejében, a mágikus erejű teremtői képzeletük pozitív sors-alakító és helyzetteremő képességében, és szüntelenül aggodalmaskodva "azért, hogy mit esztek holnap és holnapután" (Názáreti Jézus), folyton be akarják biztosítani magukat a nehézségek ellen, és emiatt mindig csak a jobbnak remélt, illetve, a rettegett jövőben élnek és soha nem a jelenben. Nem képesek a jelenben – és így az öröklétben – élni, a jövőért való aggódásaik miatt, a jövő befolyásolása érdekében hozott, általában negatív következményekkel járó, “áldozatos törekvéseiknek” a soha el nem fogyó „kötelessége” miatt. Be akarják biztosítani magukat a jövőben történhető szerencsétlenségekkel, betegségekkel, nélkülözésekkel szemben, illetve szebb és jobb jövőt szeretnének biztosítani önmaguk és az utódaik számára és ezért folyton lemondanak a jelenről, azáltal, hogy mindig a jövőért élnek, dolgoznak és halnak, illetve a megszerzett jövő-zálogaikat: a felhalmozott gazdasági javaikat szeretnék biztosítani, azokat biztosított helyzetbe és állapotba hozni. A sors-tapasztalás elemi logikájával szemben akarják önmagukat és utódaikat bebiztosítani, és e nagy biztosítási törekvéseikben, illetve az utód-féltésükben, az utódok miatti aggodalomban, tönkre teszik a jövőbeni megélhetést biztosító természeti életet, halálra szennyezik és sterillé szipolyozzák a természet világát. A jövőbeni jólét miatti aggodalmukban, “előrelátóan” már csak egy, de maximum két utódot "vállalnak" (De egyesek egyetlen utódot sem.) és gondoznak, mert ugye, ennyi aggodalomra okot adó probléma mellett, magas fokú felelőtlenséget jelentene a gyermekek “vállalása”.  Így kerülnek a piti felelősségből és aggodalmaskodásból a felelőtlen sterilitásba.

      Ott és abba az irányba zárkóznak el és abba az irányba nyitnak, ahol, és amerre nem kellene a karmájuk feloldása érdekében. Amely információ-forrás irányába nyitniuk kellene, nem mernek és nem is akarnak nyitni, nem akarnak megnyílni. Sőt: elzárkóznak, mivel félnek az új és ismeretlen jelenségek, helyzetek és állapotok megtapasztalásától, még akkor is, ha azoknak, jól látható módon, pozitív következménye lenne. Ezért rugalmatlan, idejekorán elfásult, vagyis koravén személyekké válnak. Hamar öregednek szellemileg és ennek következtében lelkileg és testileg is. Ők, csak úgy (lennének) hajlandók a metafizikai információt be- és elfogadni, ha azok hirdetőjétől (szerzőjétől) garanciát kaphatnak, hogy - Akárcsak az orvosi receptek és gyógyszeripari készítmények -, “tényleg működnek” és azonnal hatnak, azonnali eredményt és hasznot hoznak. Sőt: ha a modern világ körülményei között és a modern élet feltételei között is alkalmazhatóak, és lehetőleg “olcsón megvásárolhatóak” legyenek. Ők megélhetés miatti aggodalom által hajtott, fölöslegben termelő hangya-emberek, az iparkodó halmozók, a felhalmozott anyagi javak és élvezeti eszközök biztonsága miatt aggódók, akik a biztonsági zárakat, berendezéseket feltalálják, illetve azok, akik a sors-ellenes biztonsági eszközöket és biztosítási kötvényeket megvásárolják és ők, akik a bankoknál is gazdagabb biztosító társaságok apparátusának a működtetését, azok személyzetének a fizetését a kötvényeik vásárlása által fenntartják.

   A program kiválthatja az ellentétes mentalitást is, ami az előbbinél is károsabb: a közömbösséget mások problémáival szemben és a relativizmusig menő felületes viszonyulást a spirituális és kauzális információval szemben, a szellemi alapú erkölcsi magatartási formákkal szemben. A felületes kapcsolatkezelést, valamint a sorsállapotoknak és élethelyzeteknek az igényesség szűrője nélküli befogadását, és ezzel együtt, a határozatlan és bizonytalankodó, lagymatagelfogadását. A polaritás törvénye szerint, ugyanazt a lényegi Szaturnuszi zavart testesítik meg, mint az aggodalmasok, a felelősség-kerülő, közömbös, lusta személyek. Ezek nem izgatják magukat a holnapért, hiszen tudják, hogy az aggodalmasak és a minél több élvezeti lehetőség érdekében halmozottan termelők vannak többségben és azok elég fölösleges javat termelnek és eleget (élvezeti, kényelmi és általános fogyasztói cikket) halmoznak fel, ahhoz, hogy ebből a létfenntartáshoz szükséges táplálék és az anyagi javak számukra is kikerüljön, szociális juttatások, illetve testvéries és igazságos elosztás formájában. Vagy, ha nem, akkor úgy, hogy amazoktól önkényesen elveszik, elrabolják, annak a függvényében, hogy a horoszkóp többi elemét képező asztrológiai sajátosságai milyen jellegű gondolkozási módra, miféle ambíciókra, és félelmekre, aktív, vagy passzív személyiség-jegyekre utalnak. Ők egyáltalán nem aggodnak a jövőért és az utódokért, nem gyarapítják a különböző lakat- és zárgyártó üzemek, az ultramodern biztonsági berendezéseket gyártó cégek tőkéjét, valamint a biztosítási bankok bevételeit. Maximum annyiban működtetik a globális természet-kizsákmányolói nagyüzemet, hogy a vállalkozói szellemű és vakmerőbbek, az által, hogy időnként levágják, feltörik, felrobbantják, a zárakat és a biztonsági berendezéseket, és persze, elrabolják a feleslegben felhalmozott értékeket, újabb zárak, berendezések gyártására és biztosítási bankok létrehozására és finanszírozására késztetik az aggodalmaskodókat és biztonságvágyókat. Családi felelősséget ritkán, vagy egyáltalán nem vállalnak, de ha családot alapítanak is, akkor az utódok számával nem spórolnak annyira, mint az aggodalmasok, de az utódok igényes gondozása, nevelése, taníttatása miatt sem jellemző rájuk. A program betegsége mindaz, ami bőrrel és csonttal kapcsolatos. Intézménye az emberiség minden rendű és rangú közigazgatási rendszere, de ide tartozik a képviseleten alapuló politika és az akadémikus orvoslás is.

     Mivel egyedül az anyag képes a belé hatoló információ – A benyomás, a lenyomat! – pontos megőrzésére, annak a konkrét visszatükrözésre, az anyagi lét az a világhely, ahol a szellemi világ ősideái, az ősprincípiumok konkrét alakokban formát ölthetnek, leképeződhetnek és visszatükröződhetnek. Ezért az alakot ölteni, határolódni, információt tárolni és passzívnak maradni képes anyagnak: a teremtés határállapotát megtestesítő föld elemnek, egyedülálló, megváltási – eszköz - szerepe van a teremtésben! Az abszolút teremtő hatalom a természeti, vagyis az anyagi formát öltött emberi lényen keresztül, az ember idegzete és intelligenciája által érzékeli, azzal és azon keresztül veszi tudomásul és szellemi ősjelekkel regisztrálja saját határhelyzete minőségeit. Vallásos fogalmazásban: az Úristen velünk és általunk tartja számon azt, hogy mi folyik a teremtésben. Azt, hogy milyen mértékben valósul meg a megváltás. Merthogy az anyag képes ennek is a tükrözésére. Így válhat a teremtés első ősideájából, az egyetemes megismerés eszközévé a személy, az egyes ember. Ezért, a kauzális önismeret felszabadítja a mágikus teremtői képességeket, mivel teremtő erejű, mindamellett, hogy ez a megváltás feltétele is. Ez a Szaturnusznak a spirituális jelentése. A Lilith örvényének vonzásába ragadó felelősség őselve viszont, átalakul önmaga ellentétévé és ennek hatásaképpen, egyre törvénytelenebb módon: természet-ellenesen és emiatt, a lelkiismeretével ellentétesen kezd élni az ember. A természettel összhangban élő organikus közösségek építése helyett, erőszakos eszközökkel, ellenőrizhető és befolyásolható organizált társadalmakat: rendszereket épít az első sumér, egyiptomi és kínai birodalmak óta. E rendszerben, a személyi felelősségét előbb átruházta az erősnek látszó, gátlástalan és erőszakos vezetőkre: a hadvezérekből lett fejedelmekre, királyokra és császárokra, majd később a politikusokra és a társadalmi életet szabályozó intézményekre. Így jutottunk oda, hogy miközben a posztmodern korban rengeteg természetvédő törvénykezés és szabályozás született és látszatra senki, vagy legalábbis kevesen szennyezik és pusztítják a természetet, valójában minden egyes személy, már a létével is, károsítja és szennyezi a természetet, és az ökológiai katasztrófa felé sodorja a földet. A valós felelősség szellemébe ágyazott polgári öntudat nélkül, vagyis a szellemi világ törvényeiben gyökerező egyéni felelősségtudat nélkül, az öncélú élvezet-hajhászsási, táplálkozási, lakási és tisztálkodási szokásokkal szemben, a legjobb természetvédő törvényekkel sem lehet megmenteni a természetet. Nem lehet megvédeni a természetet a fenntartható növekedés téveszméjével magát kábító, a civilizáció-terjesztő háborúival, az önálló és öncélú hatalommá váló társadalmi intézményeivel magát szabályozó, felelőtlen emberiséggel szemben. Az intézmények nem helyettesíthetik az egyéni öntudatra építhető globális felelősséget, de a helyettesítési törekvésük által lerombolják azt, mivelhogy a megváltás logikája szerinti spirituális fejlődés az intézményes törekvésekkel ellentétes: a spirituális öntudatból következik az egyéni öntudat, és az egoizmust dagasztó életképzeletben éppen úgy nem születhet egyetemes öntudat, mint ahogy a vallásos fantazmagóriákban sem.

     A tudós közgazdászok és ökológusok által kidolgozott fenntartható növekedés mentő-elmélet tételeinek a kidolgozásánál, a tudósok nem vették figyelembe az embernek a Fekete Lyuk, vagyis a Lilith által irányított élvezetszomját és a személyi felelősségtől való gyermekes ódzkodását, annak a következményeit. Emiatt, az elmélet utópia marad, mivel a tételei ellentétben állnak, az ember felelősség-hárítási vágyát szolgálni hivatott, az egyes embert a megváltási képességei kifejlődése ellen védelmező, sőt: a megváltás-ellenes törekvéseiben azt erősíteni és segíteni hivatott intézmények (egészségügy, tanügy, munkaügy, stb.) és intézmény-rendszerek gazdasági érdekeivel. A fenntartható növekedés tételei ellentétben állnak a nemzeti és a nemzetközi szociális hálókat fenntartó, az önmegváltási képességüket kiváltani hivatott életfeladataikkal szembeni harcukban elesett és porul járt (Rosszul járt: téves spirituális úton járó) személyeket biztosítani, és azokat a sors-erőkkel szemben megvédeni hivatott szociális intézmények a fenntartását és működését pénzelő állami kincstáraknak a minél nagyobb pénz-bevételekhez jutási érdekeivel és törekvéseivel. Ez szerint, a megváltás-ellenes létkoncepció szerint, működik a létrontás legerősebb eszköze: a közösségi élet fenntartási költségeit messze túlszárnyaló bevételeket biztosító állami adórendszer. Minden személy, aki valamilyen formában pénzt keres, mindenki tehát, aki nem érzi, és nem nevezi magát tehetetlennek az önfenntartáshoz és a gyermekei fenntartásához, olyan állami és más intézmény-fenntartó adókat, olyan irracionálisan nagy társadalom biztosítási segélyt, valamint a segélyezés folyamatait biztosító, és a segélyezés törvényességét is ellenőrző, intézmények működtetést célzó, társadalmi járulékokat kell fizessen (Ha nem csalja le a felét!), amely adó-összegek megkeresésébe – megtermelésébe néhány éven belül, igazság szerint bele kellene roppannia. Mindezért csak abban az esetben kap ő is valamit, ha belerokkan az ő, és minden normális embernek a természetes szükségleteit százszorosan és ezerszeresét is felülmúló anyagi javak előállításába és az újabb természet-szipolyozást (energia-termelést) biztosító eszközök megtermelésébe, a rákként dagadó intézményeket fenntartani hivatott, növekvő gazdasági hajszába. Az életét élvezni és megnyerni akaró, és a megváltó sors-feladataival, valamint a természettel szemben magát védeni akaró ember globális szabállyá tette, hogy minden munkáért, amiért pénzt adnak, az állam fenntartása címen – Vagyis, az embert a természet és a Sorssal (Istennel!) szemben megvédő szociális intézmények fenntartása céljából – adóznia kell. Az „adófizető polgárok”, vagyis a környezetszennyező termelők, valamint a gén-manipuláló, a klóónozó, a rákkutató, az AIDS-kutató és a kábítószer kutató tudósok, na meg a hatalmas pénzeket lenyúló bankárok és ravasz politikusok, el is hiszik, hogy ebből, a természeti egészség lestrapálása árán, az állat- és növényvilág irgalmatlan megnyomorítása és összezavarása (gén-manipulálása) árán, történő hatalmas termelésre - Fogyasztási cikkekre. - kirótt adókból begyűjtött összegek befizetésével, ténylegesen segítik is, megóvják és megmentik az embert és a természetet!

    Ez tehát, az élvezeti- és kényelemi cikkeket, tárgyakat és berendezéseket termelő, valamint a termékeket használó gazdáikkal együtt, más, e termékeket elrabolni törekvő személyekkel és a természettel szemben megvédeni hivatott globális rendszer. Ez a legyőzhetetlen rendszer, amit Richárd Nixon felismert, de amit nem volt képes teljes mélységében megérteni és ez által legyőzni, és mielőtt megérthette volna, a hatás – visszahatás törvénye szerint, belezuhant a lehallgatási botrányba. Holott éppen a titkos hangfelvételeknek az alkoholos aggyal történt újra és újrahallgatása közben sejlett fel előtte az igazság! De hiába: a visszahatás törvényét még Jézusnak sem volt lehetséges felülírni!

    Ahhoz, hogy Júliával Magyarországon maradhassunk, mihamarabb törvényessé, tehát intézményessé kellett tennem azt, hogy pénzért készítek horoszkópokat és amúgy is, munkavállalási engedélyt kellett szereznem, hogy az alapján kiadhassák a tartózkodási engedélyt. Kiderült, hogy a magyarországi polgármesteri hivatalok nem bocsátanak ki egyéni szabad vállalkozói engedélyeket. Zegzugos hivataljárásaim és bürokratikus kutatásaim eredménye az lett, hogy már-már lemondtam az egészről, mind számomra lehetetlen feladatteljesítésről, amikor egy bizonytalan kérdésemre éppen onnan kaptam meg a helyes útbaigazítással egybekötött bíztató választ, ahonnan egyáltalán nem vártam: a rendőrség idegenrendészeti osztályának a munkatársától, a Szaturnusz képviselőitől. Amikor ugyanis, az idegenrendészet osztályán jelentkeztem a harmadik tartózkodás-hosszabbítás céljából jelentkeztem náluk, direkt ők kérdeztek rá arra, hogy nem-e akarok inkább huzamos tartózkodási engedélyt váltani, majd elmondták, hogy ahhoz mi az eljárás. És ezzel elkezdődött a kálváriám. A munkaügynél megtudtam, hogy külföldiként, munkavállalási engedélyt úgy kaphatok, ha találok egy olyan Magyarországi személyt vagy céget, amely engem olyan munkakör elvégzése céljából alkalmaz, amely munkakör ellátására alkalmas Magyarországi állampolgárt nem talált, miután az adott munkahelyet három hónapig hirdette a megyei munkaadó hivatalon keresztül. De az is kiderült, hogy a textilgyári munkán, az utcaseprésen, szeméthordáson és vécépucoláson kívül, nem található olyan, három hónapnál több ideje hirdetett és el nem vállalt munka, amit én el tudnék látni. És ha netalán létezne is ilyen, úgy sem találnék olyan személyt, aki alkalmazna, mert külföldi lévén, a munkaadónak akkora adót kellene utánam fizetnie a magyar államnak, hogy ilyet még a jól kereső Robi barátom sem lett volna képes megtenni értem. Így jutottunk el, a Táltoslaki házát nekem bérbeadó Johannával és az ott maradásomat lehetővé tenni vágyó hallgatóimmal, arra a következtetésre, hogy ha maradni akarok, alapítanunk kell Júliával egy asztrológiai tevékenységet folytató Betéti Társaságot.  

    Néhány hét multával az egyik hallgatóm örömmel közölte, hogy utána érdeklődött és megtudta, hogy nem nehéz ugyan egy Betéti társaságot alapítani, de nagyon költséges, mivel az ügyvédek, akik a cégbejegyeztetéseket intézik, csillagászati honoráriumokat kérnek. Neki viszont, van egy ügyvéd ismerőse, aki hajlandó minden hivatalos eljárást elintézni ingyen, azzal a feltétellel, hogy ezt el ne mondjam senkinek. E lehetőségnek a tudatában rögtön haza utaztam Júliáért és a szükséges iratokért, és Körvárra visszatérve, a hivatalosításomnak ebbe a reményekkel kecsegtető játszmájába belefogtam. Az ügyvéd, nem csak hogy nem kért honoráriumot, de még az ügyiratokhoz csatolandó, számomra drága okmánybélyegek árát, a cégbírósági költségeket és az elkerülhetetlen közjegyzői hitelesítések árát is megelőlegezte. Nemsokára lett is annyi rendelésem, hogy ezeket a, számomra jelentős összegeket utólag visszafizethettem. Ha ennyire jól beindultak és folyamatosan jól haladtak a hivatalos ügyeim, hát csoda-e, ha elbíztam magam és nem figyeltem arra, hogy mi történik Júliával és Eduával? Pedig a Szaturnusz, a felelősség, a figyelem a fegyelem, az összpontosítás és a józanság bolygója fontos szerepet foglal el az én sorsképletemnek az otthon és a család életkörét jelképező IV. házcsúcsa előtt. Ez azt jelenti, hogy minden apró nehézségnek, mind spirituálisan fontos, figyelmeztető jelnek jól meg kell vizsgálnom a szimbolikus értelmét, és csakis a nehézségek és akadályok megfelelő szellemi értelmezése után, illetve a megfelelő következtetések levonása után és a megfelelő kiigazítások elvégzése után, szabadna lépnem. Másrészt, az is kiderül onnan, hogy, az otthonnal és a családdal kapcsolatos kérdésekben soha nem járhatok el felelőtlenül, és nem engedhetek meg magamnak semmiféle lazaságot, vagy figyelmetlenséget. Márpedig akkoriban, mint egy klasszikusan ostoba polgár, mint egy tudatlan, disznó- és marhahúst fogyasztó tahó, aki a családjáért való aggodalmaskodása okán kivágja az erdőt és kiirtja az általa kártevőnek nevezett állatokat és növényeket, megelégedtem azzal, hogy jó előadásokat tartok és jó horoszkópokat készítek. És megelégedtem azzal, hogy szorgalmasan intézem a család “javát szolgáló” hivatalos ügyeket és néha eljátszadozok a gyermekekkel, és a feleségemmel szeretkezek.

     Ilyen spirituális kábaság után nem csoda, ha a teljes felébredésem érdekében, az Edua halálával egy időben, a szaturnuszi elvhez kötött hivatalos folyamatok is elakadtak és nem máshol, mint a szintén a Szaturnuszhoz tartozó munkavállalási (sicc!) engedélyeket kibocsátó hivataloknak az útvesztőjében! Azért nem egyetlen hivatalnak az útvesztőjében, hanem a hivatalok útvesztőjében, mert hiába, hogy magyar nyelven tartottam az előadásaimat és hiába, hogy rengeteget veszekedtem a diktatúra Romániájában, valahányszor a hivatalnokok tudatosan, vagy véletlenül helytelenül írták le a nevemet, Magyarországon éppen olyan külföldinek számítottam, akár egy Togói vagy koreai polgár. Ezért ugyanannyi román nyelvről, magyar nyelvre és magyar nyelvről magyar nyelvre hivatalos fordítók által fordított és magyarországi közjegyző által hitelesített, pecséttel és aláírással ellátott okmányt kellett beszereznem és a megfelelő hivatalokban leadnom, mint egy togóinak. Az első, munkahely-igénylési kérést még a körvári munkaügyi hivatalban kellett letennem, ami után ki kellett várni azt a harminc napot, ami alatt ki kellett derüljön, hogy valamely magyar állampolgár nem-e akarja elfoglalni az általam létrehozott munkahelyet a Betéti Társaságunkban. De harminc nap elmúltával, a megyeszékhelyen a külföldiek munkavállalási engedély-kérelmeknek a megítélési  hivatalában kellett jelentkeznem egy újabb kitöltött kérdőívvel és az általam alapított Betéti Társaság dokumentumainak újabb hitelesített másolataival, valamint az iskolázottságomról és az eddigi asztrológusi tevékenységemről szóló román okiratok hitelesített másolataival. Természetesen, az otthonról hozott egyes papírok hiányosak voltak. Ráadásul, amikor a META -tól négy évvel korábban elbúcsúztam, nem kértem semmiféle okiratot arra vonatkozóan, hogy három évig jártam az előadásaikra. Úgy véltem akkor, hogy szabad személy lévén, aki az egyetemes törvények szerint, azoknak a szellemével összhangban igyekszik élni, nincs szükségem efféle papírokra. És Romániában (Otthon!) nem is volt szükségem efféle bizonylatokra, amikor kiváltottam az asztrológusi engedélyemet.

     Most sem a papírok és a hivatalos formaságok miatt akadt meg a folyamat. - Amint később kiderült, az egész hivatalos hercehurca úgy zajlott le, hogy a cégbírósági bejegyzési okiratról - tehát, az ügyben szereplő dokumentumok legfontosabbikáról - egész idő alatt hiányzott a cégbíróság pecsétje, amit egy hivatalnok elmulasztott rányomni. - Hanem amiatt, hogy az Edua halála után, valahányszor nehezebben mentek a dolgaink, önkéntelenül a hazatérésre gondoltam és ezt a tudattalanom, ha áttételesen is, de összekapcsolta a hivatalosan bejáratott META- hoz való visszatérés vágyával. Vagyis a Rákban álló Sárkányfarkam miatt és a Sárkányfarokkal a XII. házban álló Uránuszom által jelzett, otthonnal, családdal és szülőfölddel kapcsolatos érzelgősségem miatt, még mindig nosztalgiázva, irracionálisan képzelegtem egy, mások által alapított intézményen belüli munkáról, vagyis a több személy számára törvényes keretet biztosító intézményhez tartozásról. Ezeknek az álomkórosan zavaró hatású képzelgéseknek valamiképpen vége kellett legyen. Júlia, ez időben haza utazott Verácskával, amit én több okból is akartam. Részben az, hogy az Edua nájlon urnában álló hamvait haza hozza és az itthoni barátainkkal a város határában elföldelje. Részben az, hogy a Júlia második öccsét  - és a Verácska nagybátyát! - időközben megszülő édesanyját meglátogassa és a Kelet-európában még törvényileg kötelező védőoltások veszélyességére figyelmeztesse, azok végzetes következményeinek a kivédését szolgáló szellemi magtartásra megtanítsa. Másrészt viszont azért ment haza, hogy Verácskát néhány hónapig a nagyszüleinél hagyva, mi, a gyászosan új helyzetünkben, egy kis szabad lélegzethez (Az életünk és élet-képzeletünk újra rendezéséhez szükséges szabadidőhöz) juthassunk. És persze, azért is, hogy ez által, kerüljön egy újabb határ-átkelő pecsét az útlevelébe, mivel a megyei munkaügynél felmerült, újabb bürokráciai kifogásnak köszönhetően, a tartózkodási engedélyünk kibocsátási lehetősége újból és újból kitolódott a bizonytalan időbe. Amint az hét évvel később kiderült, a Juliától való hivatalos elválásunk spirituális magjai ekkor lettek elhintve az által, hogy az édesanyjával ekkor beszélgettek először erről.

    Időközben én felhívtam telefonon Mátét, a META vezető-mesterét, és megbeszéltem vele, hogy szükségem lenne Magyarországon egy olyan elismervényre, miszerint a METÁN elvégeztem a három éves metafizikai - Asztrológiai kurzust és két évig az előadójuk voltam, mint ahogyan az a valóságban megtörtént. Ugyanakkor haza telefonáltam Júliának is, hogy utazzon el a META akkori székhelyére: az Istenhidegéhez közeli Bolovăneştire, és kérje el tőlük a megígért iratokat és azokat Istenhidegében fordítassa le és hitelesíttesse. Amint később kiderült, Júliának nagy szüksége volt a Mátéval való találkozásra, mivel három évvel korábban, ő a kelletnél jobban meghatódott, sőt: mondhatni, hogy valósággal lenyűgöződött az akkor már két éve, hogy szilárd táplálékot nem fogyasztó “Máté-fejedelem” misztikus légkört árasztó személyiségétől. Júlia egy, a META által Istenhidegében szervezett szilveszter előtti előadáson találkozhatott ezzel az igen átszellemült, fizikailag már jól legyengült misztikus személlyel. Mivel a Moldovai közbiztonsági viszonyok még mindig majdnem olyanok voltak, amilyeneknek a nyugati sajtó bulvárlapjai a Drakula hazájában dúló viszonyokat akkoriban leírták és Júlia sem volt valami jó formában annak köszönhetően, hogy négy napon át a szegény édesanyám panaszáradatát kellett hallgatnia, hát a moldovai várost ismerő, volt-rendőr nagyapjával utazott át Moldovába és együtt megkeresték a METÁ-nak a néhány éve Bukarestből Bolovăneştire áthelyezett főhadiszállását.

    A látvány, ami Júliát fogadta, jóval meghaladta azt a misztikus legendát, amit én fél füllel hallottam azóta, hogy a METÁ-tól elváltam. Mivel a románok akkoriban éppen annyira nem igényelték a Lilith hatásaival való leszámoláshoz szükséges alapállás felvételéhez szükséges asztrológiai és metafizikai információt, mint a romániai magyarok, azok a METÁ- sok, akik kitartottak Máté mellett és nem vállaltak polgári foglalkozást, kénytelenek voltak még annál is több nélkülözést és egyre szegényebb életkörülményeket vállalni, mint amilyen szűkös időszakokat éltünk át átköltözés előtt mi, Júliával, Istenhidegében. Azzal az asztrológiával, amely nem jósolgat és nem az anyag-érzékelő képességét hibásan használó egoizmusnak az élvezet-nyerési képzeteit szolgálja ki, a csoportnak (“a szellemi iskolának”) még annyi megélhetési és fennmaradási esélye sem maradt, mind amennyi nekem volt a székelyek között. Így nem csoda, ha tehetetlen nyomorukban a METÁ-sok le kellett mondjanak az asztrológiai tevékenységükről és a spirituális előadások tartásáról, és olyan megélhetési lehetőség után nézzenek, amely által úgy kapcsolódhattak vissza a környezetükhöz, hogy aközben ne kelljen lemondjanak az alapelveikről sem. Ennek érdekében, szanszkrit iratokban található utalásokra és népi receptekre támaszkodva, kidolgoztak egy sütés nélküli kenyérgyártási technológiát, amely által a gabona megtarthatta (Szerintük növelhette is…) az eredeti vitamin és ásványi tartalmát, energetikai értékét. Globális jelentőségűvé misztifikálták a megélhetésüket biztosító, sütés nélküli kenyér-gyártási és más, természeti táplálék-előállítási vállalkozásukat és ez által szektává sorvadt a társaság. Ezzel még semmi baj nem lett volna önmagában, de bármennyire is felkészültek voltak metafizikailag, nem tudták elkerülni az általános szegénység által kiváltott kilátástalansági érzet és a be nem ismert kietlenségi érzetek miatti sors-neheztelés következményeit. Ennek az eredménye a rejtett türelemvesztés, illetve a rejtett agresszivitás és a mások problémái - nehézségei iránti közömbösség lett, ami annak a spirituális éberségnek és figyelemnek a helyébe lépett, ami a METÁT jellemezte fénykorában.

   A korábban mindig szellemi erőt, jóindulatot és bizalmat sugárzó Máté helyett, Júlia egy nyolcvanöt százalékosan süket és félig vak, követhetetlenül áttételes értelem szerint beszélő, szeszélyes öregembert talált mindössze, aki sokkal vénebbnek nézett ki, a Máténál húsz évvel idősebb beteges nagyapjánál. Már akkor, amikor a METÁ-tól elváltam, Máté nagyothallott, és ahelyett, hogy spirituális vezérhez illően, annak rendje és módja szerint ebből kigyógyította volna magát, amikor utoljára beszélgettem vele, halló-készülék használatára szorult. Ez számomra azt jelezte, hogy olyan Bak szülött létére, akinek ugyancsak a Bakban és a Baknak megfelelő tízes házban (a társadalmi-közösségi életterületnek megfelelő asztrológiai térben) áll a Sárkányfarka, valami nagyon fontosat és lényegeset nem akar meghallani, amit a lelkiismerete, illetve a felelősségtudata sugall a számára. A Bolovăneşti „székház” rendetlen és piszkos “konferenciatermében” álló hatalmas, nyers deszkákból ácsolt, kerek-asztalt, amelynél  fiatal és középkorú barátai és követői körében ült a “mélyen figyelő”, de fárasztó nagyothallása miatt zavarosan kommunikáló, fehér ruhás Máté, mintha soha nem takarította volna le senki. Ebben a szakrális miliőben, Máté megtagadta Júliától, illetve tőlem a kért és korábban megígért hivatalos okmányok kiállítását, mondván, hogy az én telefonhívásom őt váratlanul érte és ezért megfontolatlanul ígérte meg a bizonylat kiadását. Amikor a Júlia elkeseredett hangon magyarázatot kért tőle, Máté azt mondta, hogy én egy, magamat másoknál okosabbnak tartó (“Un dezertor care se crede mai deştept decît alţii”), kígyó lelkű dezertőr vagyok. Olyan, aki azt sem nem érdemli meg, hogy az METÁ-val bármilyen módon kapcsolatba hozzák a nevét, nem hogy tőlük hivatalos elismerést kapjon. És azért szöktem el, mert nem vagyok képes a harminchét fokon „sütött” korpából készített kenyeret enni, mind a többi META- előadó és inkább olajra léptem, mintsem, hogy az üdvözítő táplálkozás segítségével megtisztuljak. Júlia, ettől a zagyvaságtól nagyon megijedt és arra kérte Mátét, hogy hívjanak fel engem telefonon és magyarázza el nekem Máté, hogy miért nem akarja megadni azt, amit számomra korábban megígért. A Magyarországra telefonálás gondolatától, az addig a nyugodt Máté, aki korábban is csak úgy tudott telefonálni, hogy a fülébe dugott apró hallgatókhoz csatolt nyakba akasztható hallókészülékét ráfektette a telefonkagyló hangszórójára, dühbe gurult. Ha nem is ordítva, de emelt és szenvedélyes hangnemben azt sziszegte Júliának, hogy ő nem magyarázkodik Ádámnak, mivel nem Ádám az ő főnöke, hanem ő az Ádám főnöke, majd szó nélkül felállt a kerek-asztal mellől és kiment az ajtón.  

      Júlia nem tehetett mást, mind a heves jelenet után is a teremben maradt, csendben merengő maradék META tagjaitól elbúcsúzni, és dolgavégezetlenül Istenhidegébe hazatérni. Szerencsére, mihelyt a Moldovai zarándokutjából a nagyanyja lakására megérkezett, engem felhívott telefonon és ezzel a misztikus kudarcélménye is megszűnt. Táltoslaki egyedüllétemben ugyanis, olyan Plútói jellegű, mélyen rejlő létkérdésekre sikerült világos válaszokat találnom, amelyek felszabadító erővel hatottak és csak nagyokat nevettem a történteken. Júlia is ezt tehette nemsokára, mert az otthoni barátaink számítógépében megvoltak még a Máté születési adatai és az asztrogrammjából hamar kiderült, hogy a rohamosan süketülő és vakuló guru, milyen jellegű szakrális öncsalások áldozata. Az viszont csak részben derülhetett ki akkor, hogy miért kellett ezzel, a lelkiismerete hangját meghallani képtelen férfival ilyen bizarr külsőségek között találkozzon, mivel én megtaláltam a Táltoslakra hurcolt irataim között az elveszettnek gondolt META- előadói kinevezésemet, de, mint utólag kiderült, nevetségesen fölöslegesen. Nyomban elutaztam akkor vele a megyeszékhelyre, és külföldiek munka-ügyi hivatalnoka elfogadhatónak találta és megígérte, hogy amennyiben ezt hivatalosan lefordítatom és hitelesítetem, egybekapcsolva az Istenhidegei pénzügyi hivatal bizonylatával, miszerint én otthon három éven át hivatalosan asztrológusi tevékenységet folytattam és e munkám után szabályosan adóztam is, elégségesnek fog bizonyulni ahhoz, hogy megkapjam a pecsétes magyarországi munkavállalási engedélyt. Ez a hivatalos dokumentum-fordítás viszont soha nem történt meg és néhány hétre rá, mégis megkaptam az engedélyt. A Júlia Moldvai canossa-járása utáni események miatt tehát, teljesen kiesett az érdeklődési körömből a számomra érdektelen szellemi tájakra költözött, három éve állítólag nem is táplálkozó Mátéra és a szegénységben mellette hűségesen kitartó, szent korpából készült kenyérrel, feketekávéval és cigarettával táplálkozó csapatára. De, az én látókörömből való kiesésük, nem volt elég ahhoz, hogy a Júlia fantáziavilágát ne izgassák tovább a sors-realizálatlan személyek és mielőtt elköltözött az édesanyjához, állítólag auragyógyítást fogadott el, egy a Máté misztikus erejével vetekedő, amerikai csodagurutól.  Az viszont, hogy Máté nem adott bizonyítékerejű hivatalos okmányt arról, hogy a META kurzusain asztrológusi képesítést nyertem, ha áttételes módon is, de arra szolgált, hogy rájöhessek a természettudományos pozitivizmus által elbutított ember boldogságát és biztonságát “őrző-védő” apparátusnak, az őserdőktől átvett sors-végrehajtói szerepkörére. Végtére Máté is, valami olyasmit magyarázott a metafizikai előadásain, hogy a nők spirituális sterilizálódása mellett, az intézmény-függőség sodorja a civilizációt a vesztébe.

    Az ezredfordulóra, ugyanolyan függőségi és kiszolgáltatott sorshelyzetbe került a gazdasági és közigazgatási intézményekkel szemben az ember, mind amilyen fenyegetett és kiszolgáltatott helyzetben élt valamikor az ellenségesnek képzelt, természettel: az elemekkel, természeti jelenségekkel és folyamatokkal való közvetlen kapcsolatrendszerében. Egy központi lakosság-nyilvántartási hivatal meghibásodott számítógépe egész régiók néprétegeit, vagy bizonyos családjait tüntetheti el “papírforma” szempontjából, aminek következtében a legkevesebb baj az, hogy e közösségek előnytelen munkaképtelen tagjai nem kapnak hat, vagy tíz hónapig állami segélyt. Arról nem is beszélve, hogy a bankok, a bíróságok és más hivatalok humorérzékkel megáldott számítógépei, vagy a hibát hibára halmozó, majd a hibákat átkeresztelésekkel elfödni igyekvő ítélőbírói és magas képzettségű hivatalnokai, vagy brókerei, és persze, a politikusok a kezükbe került hatalommal mi mindent meg nem tehetnek. Mondom, nem is azért, mert a bírók egy része korrupt, és a politikusok többsége közpénzlenyúló szaki, vagy a pénzhivatalnokok egy része sikkasztó, hanem azért mert tévednek, de ahelyett, hogy a tévedésüket beismernék, azt elfödik hivatali csalások és hazudozások útján. És ide, ezekre a tudatos sikkasztások és öntudatlan tévedések elfödésére, vagy helyrehozására szükséges pénzek pótlására megy el az adózókká lett személyek munkaértékének óriási része! A különbség az apparátus rendszere és a természet között az, hogy miközben a természet nem kényszeríti rejtett erőszakoskodással (hatóságilag) az embert a minél nagyobb és nagyobb termelésre, a pénzt emésztő polgári és állami adminisztrációs intézmények és általuk a világapparátus igen. Amikor a természettől függött az ember, ez még természetes és egészséges függőségi viszony volt. Ezért a természeti elemek és a természeti jelenségek általi veszélyeztetett állapota is kimondottan csak az egyéni spirituális öntudatával, vagy az öntudatlanságával, személyi felelősségével, vagy sors-hárításával: felelőtlenségével arányosan volt ténylegesen veszélyezett. Ez azt jelenti, hogy az egyéni életfeladatainak, az egyéni sorsa felvállalásának és feldolgozásának, illetve ezek kikerülésének és elhárításának megfelelően, került veszélyhelyzetbe az egyén. De ez a törvényes állapot még koránt sem fenyegetett tömeges szintű pusztulással! A sors-elleni biztosítás elvén alapuló apparátus viszont, miközben a funkciója az lenne, hogy az egyént megvédje a megváltódási életfeladatainak a fel nem vállalásából származó visszahatások drámai és tragikus következményétől, összhatásában inkább fokozza az ember sors-nyomorát,  mivel olyan, “vak és objektív” sorsbeteljesítő erővé változott, amely utón - útfélen felnagyítja, és egy- az egyben, a feladóhoz „visszaszármaztatja” a sors-hárítás által létrehozott abszurd és természetellenes helyzeteket. Ez, a hibázó hivatalnokok és számítógépek által működtetett nemzeti intézményekből, nemzetközi hálózattá emelkedett, pénzfaló világkígyó! Ez, az őt működtető hivatalnokok fizetését követelő és ez által, egyre nagyobb nyers-termelést igénylő uroborosz, ez a személytelenül szövődményes világapparátus, végül is, ugyancsak a karma törvényének a beteljesítője. Számadatokat és jogi, vagy gazdasági fogalmakat átkeresztelő figyelmetlen és hazudozó, a számok és a jogi, pénzügyi formulák átírása segítségével a ”terepi” valóságot hamisító hivatalnokai, titkárai, elnökei miniszterei és számítógépei segítségével személyi adatokat hamísít és családi vagyonokat hónapokra és esetleg évekre eltüntet, átutal, vagy meghamisít és átkeresztel annak érdekében, hogy a kiigazításokra és tisztázásokra, adókra, bírságokra és illetékekre költött pénzzel feltöltse a feneketlen gyomrát.

    Értetté vált tehát számomra, hogy nincs, amiért tovább etessem az uroborost. Ehelyett, azt a természetmentő, lélek- és szellemmentő asztrológusi  tevékenységi formát kell választanom, amely a legkevésbé sodor be a hivatalosított életrontás, illetve a törvényesített létkorrupció áramkörébe. Úgy kell folytatnom az emberek megváltódási öntudata felébresztését célzó, azok igazi felelősségtudatát felébresztő asztrológusi - metafizikusi tevékenységemet, hogy ehhez ne kelljenek újabb pénz-összegekbe kerülő hivatalos engedélyek. Úgy, hogy ne kényszerüljek arra, hogy emelt telefondíjakat, rezsi-árakat, fölösleges egészségbiztosító és társadalombiztosító adókat, adózott rendelő-helyiségi béreket, hivatalnoki tévedés- és tudatos csaláskiigazítási fellebbezésekért illetéket fizető, és ezek kifizetése érdekében, vagyis a magas jövedelem szerzés érdekében szégyentelenül jósolgató asztrológus “kollégáimhoz” hasonlóan, magas árakat kérjek, sokat ígérő és semmit nem adó horoszkópokért. Úgy kell tehát a valóságra ébresztő hivatásomat gyakorolnom, hogy a lehető legkevesebb kapcsolatot kelljen fenntartanom az apparátus hivatalnokaival és képviselőivel. Ezért úgy döntöttem, hogy nem fogom lefordítatni, hitelesíteni és a Külföldiek Munkahivatalába leadni azt a pecséttel ellátott román nyelvű okmányt, amely azt bizonyítja, hogy Matei Dumitrache 1993 őszén engem kinevezett a META előadójának. Hogy nem fogom újabb három ezer ötszáz forintért hivatalos fordítóval lefordítatni és újabb hétszáz forintért közjegyzőileg hitelesítetni az előadói kinevezésemet szavatoló okmányt, amit én fél perc alatt lefordíthatnék. Továbbá azt is, hogy nem fogom a Júlia érettségi diplomájának az otthon lefordíttatott és a hitelesített fordítást újból hitelesítetni három ezer forintért. Hogy nem fogok a Csorbakői földhivataltól minden hónapban elévülő, újabb két ezer forintos értékű bizonylatot kiváltani és nem fogok később a Júlia tartózkodási engedélye kiváltása érdekében a rendőrségen újabb három ezer forintot lefizetni. És nem fogom azután megint újabb papírokkal és forintokkal etetni a magyar munkaügyi és pénzügyi és államvédelmi apparátust, miután már elköltöttem erre egy csomó pénzt, és miután a különböző városokban található hivatalokba való járkálásokkal és utazgatásokkal máris eltöltöttem rengeteg természetesebb, értelmesebb és kreatívabb elfoglaltságokra fordítható időmet.

    A hivatalokban csak bizonyos napokra esik az ügyfélfogadási idő és akkor sem biztos, hogy bent van a megfelelő hivatalnok, vagy a rendszerben a megfelelő számítógépadat. Ha lekéstem egy ügyfélfogadásról, vagy nem volt bent a megfelelő hivatalnok, akitől olyan okmányt kell beszereznem, amelyet egy másik, azonos fogadási időben működő hivatalban igényeltek, és ahol két nap múlva és azután már csak a jövő héten, vagyis négy, vagy öt nap múlva lesz újból fogadási idő és akkor már egy hetet veszítettem. De van olyan is, hogy kettőt, mivel nekem is van egyéb dolgom (Pl. pénzt kell keresnem, hogy legyen amit a hivatalokban lefizessek!) és az autóbuszok és a vonatok sem a hivatali ügyfélfogadási órarend szerint járnak. Mintha egy, a Sátán által felépített kerge játszma folyna! Olyan, megint csak jelentős összegbe kerülő hivatalos okmányok is vannak (Például a főbérlő ingatlanjának a tulajdoni igazolása, amit persze, nekem kell kifizetnem.), amelyek harmincnaponként elavulnak.

     Nem akarom, hogy az apparátus az én szükségleteimet és a családom szükségleteit messze meghaladó pénzösszegek keresésére kényszerítsen - És a mi szükségleteink a gyógyszerekre, orvosokra, különböző tisztítószerekre, illatosító szerekre, kozmetikumokra, alkoholra, csokoládéra, cukorkára és süteményekre költő európai átlagpolgár szükségleteinek az egytizede! -, illetve, hogy fölösleges gazdasági tevékenységre és fölösleges munkára kényszerítsen. És nem akarom, az apparátus a következő gyermekemet is átküldje a túlvilágra azáltal, hogy védőoltás címen olyan betegség elleni szérumokkal (mesterségesen kábított vírusokkal) bombázza és gyengíti három hónapos kora előtt – Olyankor, amikor az anyjától hozott sejtjei kicserélődnek, külső információkból felépülő sejtekre! - amilyen betegség őt nem is fenyegeti. – Mert az is kiderült, hogy az Edua haláláról szóló első korboncnoki jelentés csak félig födte az igazságot. Mindössze azért szólt az tüdőgyulladásról, mert a légutakba és onnan a tüdőbe, majd a vérbe és az egész szervezetébe kerülő halálos vírus, ami akkoriban inkább Ausztriában szedte a csecsemők között az áldozatait, és amely egy enyhén megbillent immunrendszerű felnőttet is két nap alatt legyilkol, elsősorban a tüdőt támadja meg ugyan, de, amint a tüdőből a vérbe és a vérből a többi szervbe kerül, azok finom részeit szétbontja. Úgy gondoltam, hogy az otthon és a család házának a csúcsán álló, és öt bolygó által támadott Plútóval rendelkező kislányunknak a szelleme tiltakozott az ellen, hogy az apja, a rendeltetésével ellentétesen: hivataltól hivatalig szaladgálva, zaklatottan és görcsök között él. Hogy fásult felnőttként nem vettem észre idejében, hogy hiába vagyok magyar, úgyis otthontalan: a más házában lakó, “fekete munkával” pénzt szerező és ezért a törvénytelenség tudatában, az országból való kiutasítás lehetőségének a képzetével élő, gyermekével alig foglalkozó, zavart szülő voltam én az Edua számára, holott napjában legalább két órát vele és velük kellett volna együttlennem.     

    Kétségbeejtő, hogy a társadalmi rangra emelt természet-ellenes biztosítás: a sors-elhárítás és az élvezetszerzést szolgáló érdekhajhászás által létrehozott hivatali hülyeséghez, a vele együtt élő, illetve az apparátust mindennap kijátszani igyekvő polgárok, úgy viszonyulnak hozza mind egy eleve adott, “objektív” természeti valósághoz. Hogy azt képzelik, hogy én vagyok az értetlen, amiért cáfolom a helyzet spirituális értelmét és nem veszem természetesnek a törvény álcájában megjelenő Lilithet, a modern és posztmodern paradicsomi korrupciót. Hosszú évtizedek múlva ki fog derülni, hogy nem én vagyok a naiv, vagy közösség-obstruáló, hanem ők, a személytelen külső irányítás, a fölösleges termelés, vagyis a szentségtelen természetkárosítás hívei a naivak, amiért nem akarnak felébredni. Rezignáltan látom, hogy mennyire naivak a gyomrukba, a fenekükbe és az orrlyukukba nejloncsövet dugdosó egészségügy megváltó erejében bízó, annak fájdalomcsillapító és lelkiismeret-altató tablettái hatására a technikai megváltást álmodó személyek. Szomorúnak kellene lennem, amiért nem mondhatom meg – Hiszen agysérültnek néznének. -, hogy miközben a nagyokos és nagy-komoly tudomány előbb-utóbb a kórházi osztályok valamely kortermébe vezeti őket, az én naivitásom egyre zavartalanabbá és derűsebbé teszi az életemet. Nem mondhatom meg, hogy az aggodalmas alapállásuknak és a piacgazdálkodó jótékonykodásuknak semmi köze nincs az élet rendeltetéséhez. Hogy az Antarktisz fölötti hatalmas ózonlyukat tulajdonképpen az embernek jót tenni akaró, és azt fájdalom- és szenvedésmentésíteni igyekvő, humánus kultúrája, az élet megnyerési lehetőségében való hit, és az életélvezet elvesztése miatti aggodalmaskodás által működtetett technikai kreativitása hozta létre. És ez még mindig csak az aggodalom szellemisége által, a külső természetben véghezvitt rombolásnak a jól látható jele!

   A belső szennyezettség és károsodás ennek az ezerszerese! A tudósoknak eszébe nem jutna kimutatni a civilizáltan fojtott gyűlölködés, a csendes neheztelés, a vallásos önámítás, valamint az anyaság és a szülés princípiuma ellen elkövetett bűnök: a családtervezésnek nevezett gyermekhárítás és a különböző rákos megbetegedések közötti összefüggéseket. Ahogy eszükbe nem jut kimutatni az öncélú szexualitás, a Viagra-éhség és az AIDS vírus okozta fertőzések közötti összefüggéseket sem. Még mindig a rák ellenes szérum és az AIDS vírusokat semlegesíteni képes ellen-vírusok előállításán „dolgoznak” hatalmas pénzekért, mint a magukat alkimistának valló, hercegi és királyi misztikusok! És mindehhez persze, nagyon komoly és felelősségteljes képet vágva! A márkás nadrág mellett, menő dolognak számít egy ritka és drága gyógyszer beszerzése, akárcsak egy misztikus guru csoda- elixirjének a megvásárlása. Az uroboroszi éhség-kielégítést nevezik felelősségnek a környezettel és a családdal szemben! Tőrvényekre és a családjukkal szembeni felelősségre hivatkoztak, miközben az erdőket kivágták, a földet tele nitrátozták, a levegőt tele ólmozták, a vizeket ihatatlanná tették és az állatokat gén-matatással feldagasztva, üzemi technológiával futószalagon gyártva, nyomorulttá tették. Mindehhez öntudatos és áhítatos képet vágva a felelősségteljes társadalmi és családi boldogság-termelés nevében! Mindig a családra, a hazára, a gyermekekre, a jövőre és a gyengékre hivatkozva. Mindig másért, másokért, a mások boldogságáért, áldozatosan, ájtatosan és ünnepélyesen. Soha nem a magam nevében. Ó, nem, hát persze, hogy nem: Nem a maga nevében pusztította ki a tudományos módszerekkel dolgozó, európai keresztény ember a kártékonynak kinevezett rovarokat, növényeket, a rágcsálókat, a bogarakat és az emlősállatokat, hanem az éhező tömegek nevében! Persze, hogy nem a maga haszna miatt! Persze, hogy keresztényi könyörületességből etette csontliszttel és döghúsból előállított tápszerrel a teheneket és a tyúkokat a szociális védőhálót építő, meghatóan aggodalmaskodó humanista ember! Ez a komoly ember. Ez a Gutenberg galaxist működtető, könyvnyomó, kultúraalkotó, az isteni és a természeti rendbe gondos haszonlesésből beavatkozó féreg. Ez az, aki rám dudál a csoda-kocsijából és mérgelődik azon, hogy szaladok az útón, miközben a sáncba szorítana ha éppen ott próbálok haladni a saját lábaimon, ahol ő siet a nagy semmibe.

    Ez a világ világossága. Ez az egészség - és társadalombiztosításokban és az egyéni hazugságrendszereiben egyaránt bízó, adó-és adóbírság fizető, okos gépeivel messze a létszükségleteit meghaladó mennyiségű, szennyező árukat termelő ember világossága. A természetpusztítás személytelen, de fölöttébb hasznosnak képzelt, intézményes világossága. Ez, az apparátus-etetése helyességében és az apparátus által követelt természetrombolás helyességében gondolkozó ember felelős világossága! Én nem fogok együttműködni ezzel, az ésszerű külső és belső hazugságrendszerek által tudományosan fertőzött, adózó világgal, még akkor sem, ha Jézus arra tanította híveit, hogy adják meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Istené. Jézus nem ismerte a természetszennyezés, a természet-zavarás és a természet pusztítás belső következményeit, ezért az ostoba császárra és a császár hatalmát biztosító adóhivatalokra és tudományos-vallásos intézményeknek való adakozásra vonatkozó engedménye ma időszerűtlen. A részvénytársaságok, a bankok és a sors-elleni biztosítótársaságok által működtetett, termelő-pusztító világban, Jézus mindössze rejtett zugokban tudná kinyilatkoztatni a Hegyi Beszédbe sűrített, a sorsvállalás szükségéről szóló tanításait, mivel nem rendelkezne az előadói státuszára, illetve a szellemi képzettségére és kinevezésére vonatkozó hivatalos pecsétekkel és aláírásokkal szentesített okmányokkal. A szektaszerűen (hermetikusan) élő esszénusok, akiknél Jézus tanult fiatal korában, az elején bizalmatlanul és gyanakodva figyelték a működését és máig nem tisztázott, hogy mennyiben fogadták el teljes mértékben a féltve őrzött tudásukat a tömegeknek kiszolgáló, “kiugrott tanítvány újításait”. Az is lehetséges, hogy az életfeladat vállalási szükségére vonatkozó kereszthalál leckéjét, Jézus nem csak a tanítványainak és a főpapoknak, hanem az őt figyeltető, esszénusoknak is szánta. – Sajnos, hiába. Előbb az ők barlangerődjét rombolták le a sors képviseletében eljáró Jeruzsálemi hivatalok katonái, majd egész Jeruzsálemet a római hadsereg.

    A farizeusi kérdéssel sarokba szorított Jézusnak a császári adóra vonatkozó válasza nem aktuális. Mert hiába, hogy a beszedett adókból kegyetlen hadi tetteket vitt véghez, hiába, hogy igazságtalan és politikai gyilkosságokkal színezett terrort vezetett be egy – egy császár. Hiába, hogy Bábeltornyot, vagy kínai falat akart építeni a mindenkori császár. Mert mindez még egyáltalán nem veszélyeztette annyira a természetet, mint ahogy ma a kereskedelmi és a népi haszon érdekében végrehajtott gaztettek: az ipari hulladéknak a folyó vizekbe, tavakba, tengerekbe és óceánokba ürítése, a magzatoknak az anyaméhből való kikaparása, a mesterségesen össze kalapált magzatokkal való üzérkedés, az elrabolt és legyilkolt gyermekeknek a szerveivel való üzérkedés, a még élő vadállatoknak a természeti életterükből való kiszorítása, a növényevő állatok szárított hússal, csontliszttel való etetése, az állati és növényi génmanipulációk veszélyeztetik a földi létet. Ráadásul az adott császár legyilkolásával, időlegesen véget lehetett vetni a népnyomort eredményező egyéni őrültségnek, de ma, az egymással összefonódó intézmények lánca által alkotott világapparátus könyörtelen, államtörvényekkel védett energiaszívását (pénzfaló molochi étvágyát) nem lehet leállítani. És, az intézményes haszonhúzás reményében beindított egyéni és csoportos természet-zavaró (szennyező) és természet-romboló folyamatokat nem lehet leállítani.

    A természetrombolás árán létrehozott, hatalmas értéktöbbleti adókkal fenntartott apparátus hatalomgyakorlása általi “népszolgálatnak” a meséjében hivő személyek, lehetnek azok akár ténylegesen jó-szándékú politikus és tudós vezérek is, éppen annyira tehetetlenek az apparátus természet- és lélekpusztító, vak mechanizmusával szemben, mint a magánemberek. A modern sárkány-császárt: az apparátust - Mivel sok millió emberből áll! - lefejezni nem lehet! Az apparátust csak, és csakis, az összes személyi és közösségi felelősségeknek a személyre való, teljes mértékű átvételével lehet lefejezni. Vagyis nem használva azt. Ez a magára-hagyás általi császár-lefejezés viszont, nem fog megtörténni a következő száz évben. A harmadik évezredet átlépő emberiség tizenöt százaléka, lehet az gazdag, vagy szegény, primitív módon egoista és hazudozó, ezért felelősségvállalás helyett, csak bután szenvedni, vagy szélsőségesen hőbörögni képes. A belső-békések tíz százaléka félrevonul, vagy lehajtja a fejét és a sorskríziseire vallásos magyarázatokat, és misztikus megoldásokat keres. Húsz százaléka, ha inkább békésebb is, mint a primitív szenvedő-hőbörgő többség, összetéveszti a szabadságot a kötetlenséggel, az elkötelezetlen állapottal. A józanok hatvan százaléka viszont, ha fel is vállalja, de szíve mélyén kételkedik a személyi felelősség értelmében, és még mindig hisz a külső sorserőben (Istenben, apparátusban) és a természeti ellenségben, és, ez által, a nehézségeknek, a betegségeknek, és a konfliktusoknak a technikai-tudományos, illetve a gazdasági és politikai megoldási - feloldási lehetőségében. A sorsáért minden felelősséget magára venni igyekvő öt százaléknak, éppen azért, mert ez a felelősség-felvétel a külső megoldási késztetéseknek a felszámolását és a külső eszközökről való lemondást igényli, nem hallathatja a szavát a közéletben.

    És mégis: “Az én országomat ellenségeim építik az én számomra, azért lesz olyan jól felépítve.” Micsoda ez az Én-országom? – A felelősségteljes öntudat országa: a megváltotti állapot országa, az egészség országa! A belső felelősségben bízó személyek és nem a biztosító cégek és nyugdíj pénztárak méhecskéinek és hangyácskáinak az országa. Ebbe az országba viszont nem lehet kényelmesen átsétálni. “Széles az út, de szűk a kapu.” Azoknak például, akik a személyes felelősség keresztjét felveszik, de  „egy kicsit még” a rendszer karóira is szeretnének támaszkodni, egyáltalán nincsen könnyű dolga. Ők ugyanis azt észlelik, hogy bármilyen baleset, vagy anyagi kár éri őket, ha valamikor, mielőtt még felébredtek volna, különböző biztosításokat kötöttek, a biztosító, különböző kifogásokat találva, semmit nem fizet, vagy igen keveset fizet és azt a kevés összeget is, nagyon nehezen, csak késve, akadozva és részletekben fizeti ki. Azt észlelik, hogy az orvos barátjuk, ismerősük, önhibáján kívül, épp akkor nincs a közelben, amikor a gyermekük betegsége miatt a legjobban meg vannak ijedve, és úgy képzelik, hogy föltétlenül szükség lenne a szakember-barátra. Azt észlelik, hogy, ha a reménytelenség határáig menő gazdasági krízisbe kerülnek, hogy csak a minimális, a remény fenntartásához és a túléléshez, éppen hogy elégséges apró-cseprő segítséget kapnak ugyan innen - onnan, de az állami és a komoly segély-szervezetekhez és alapítványokhoz hiába fordulnak a segélykérelmeikkel. Azok a törvények és azok a rendelkezések ugyanis, amelyek szerint ezek az intézmények, abban az országban, ahol ők tartózkodnak, a hozzuk hasonló rászorulókat, segélyekben részesítik, éppen az ők helyzetére és éppen csak akkor, amikor ők bajba jutnak, nem alkalmazhatóak úgy, ahogy azt „normálisan” kellene. Ezt, nem csak mi tapasztaltuk meg Erdélyben, hanem sok, Magyarországi barátunk és ismerősünk, sőt: az Egyesült Államokban és Kanadában élő ismerősünk is. Aki az ekeszarvát megfogta, annak nem kell már hátrafele nézni. Aki a személyi önállósodás útján elindult, annak nem lehet többé létkorrupcióban: az apparátusi segítségben reménykedve élni. Az tanuljon meg a saját lábán, a saját teremtő képzelete erejéből megélni, a minimális szellemi, lelki és anyagi lehetőségek mellett. Annak tovább is a fényben, az elkövetett tévedések értelmezésben és a képzeti hibák kiigazításában kell élni és nem az intézmények árnyékában. Nem a minél nagyobb fogyasztásra és termelésre ingerlő intézményes társadalmi gondoskodás labirintusában. Az intézményes biztosítás szellemisége ugyanis, azonos értékű a szerencsejáték által megtestesített szellemi erővel. Mindkettő megváltás-ellenes.

    Felmerül a kérdés, hogy amennyiben törvénytelen a természetzsákmányolást irányító világapparátus léte, akkor miért nem omlik össze? Kinek és minek - miért van szüksége rá, ha ilyen szilárdan - és egyre szilárdabban áll és végzi a kegyetlen húsőrlői küldetését? Mi hát a demokratikus világapparátus szellemi küldetése? - A naivitásnak a felszámolása, vagyis a becsapható, manipulálható és megfélemlíthető misztikus és vallásos tudatnak a felszámolása. A racionálisan tájékozódni kezdő, humánus tudatnak a tudományos tudattá, jog-tudó és jog-igénylő liberális tudattá való átalakítása. A racionálisnak látszó, de inkább pénznyelő mint pénzosztó, istentelen és személytelen apparátusnak a tudományos jogszerűsége háborúzik az irracionális miszticizmus ellen. A gazdaság kísértő ördöge a vallások hamis isten-képzetei és azok profétái ellen. Ezért folyik ma a harc szerte a világon. Ezért jöttek létre a marxista dogmákon alapuló diktatúrák és ezért omlottak és omlanak össze Ázsiában és Kelet-Európában. Hiába hirdették az ateizmust a tudósaik, mert úgy is a racionális megváltás lehetőségébe vetett hit alapján, vagyis vallásos alapon működtek. Ahova jól beteszi a lábát a fejlődő gazdaság és a pénz hatalma viszont, politikai korrupciót erjeszt és a csoportos, majd az egyéni önrendelkezés igényét  provokálva, a vezetőkben kételyt terjeszt és ezáltal felbontja a vallásos képzeteket, amelyek alapján a szegény tömegek korlátlan erőt adnak a politikai vezéreknek. A látszat-autonómiát adó pénz felbontja azokat a vallásos - nemzeti közösségeket ahol a politikai, vagy vallásos vezérek - mondják meg, hogy mit miért és hogyan kell gondolni az egyéneknek. A földön még mindig sok a diktatúra, amit fel kell falnia a primitív, de az autonómia-igény felé megnyíló, az önrendelkezési igényt kitermelő, hipokrita és liberális humanista eszméknek. Bármi is történne, de a jövőben egytől egyig összeomlanak a diktatúrák Dél-Amerikában Közel-Keleten és Ázsiában is. Az Afganisztáni rendszer megbukik, a Koreai rendszer megbukik, az Iraki és az Iráni rendszer megbukik és a kubai rendszer is megbukik majd, akár a diktátorok elűzése, meggyilkolása, vagy azok természetes halála árán. Az ember öntudatának fel kell szabadulnia, ha kell, a természet-nyomorító kapzsi világkígyó ödémás meghízása árán is!

    A megváltást akadályozó, fundamentalista-vallásos tudatokat felszámolni hivatott liberális öntudati erősödést szolgálja az olaj-szomjas Amerikai intervenció Irakban és az arab térségben, és öntudatlanul ezt szolgálja még, a gaztetteit egyre nagyobb merészséggel végrehajtó és a vallásos fanatizmust lejárató, Al-kaida is. A kis gonosz vallás-apparátus provokálja a békét hirdető, “mindössze a természetet” terrorizáló hatalmas világapparátust, és nem is tudja, hogy a hatás - visszahatás törvénye szerint, ezzel nemhogy gyengítené, hanem erősíti azt. Szellemi alapú gyilkos harc folyik tehát világszerte az ember személyi tudatának a misztikus képzetek alól való teljes és végleges felszabadítása érdekében, és ez a harc nem kímél sem embert, sem természetet. Az autonóm személyi tudatok csiráit érlelő, árutermelésből és személytelen intézményekből álló, globális Léviatánnak tehát egyelőre tovább kell nőni és erősödni, és jaj annak, aki huzamosan szembe szegül e szörnyű, de megváltás-szolgáló gazdasági növekedéssel! Békésnek tűnik ugyan, de a bárgyúságból, a tudatlanságból és tájékozatlanságból eredő ostobaságnak a szelleme ma veszélyesebb, mint az elvetemült kapzsiság ördöge, mivel, a következményekben gondolkozni képtelen naivitás még az elvetemült kapzsiságnál is veszélyesebb. A gazdaságilag tehetős ember, nem csak többet spekulál, hanem többet is kételkedik a vezér, a vezérek igazában, azok “emberfeletti” képességében, misztikus karizmájában. A gazdasága által a világban szabadabban mozgó ember, kezd önállóan gondolkozni még akkor is, ha a tömegszellem és a primitív érzelem, a tömeges gyilkosság elkövetéséig is elsodorja néha és az önállósodás eszközének birtokában is, mindössze egy apparátus-szolga, esetleg egy provokáló anarchista marad. A lényeg az, hogy csak, és csakis az egyediségében jól különválasztott és önmagában jól meghatározott személyi tudatra lehet felelős, önmegváltó léttudatot építeni, és ezért ma a vallásos-romboló világgazdasági rendszer van nyerésben! A kérdés már csak az, hogy azoknak, akik a Leviathánt megismerték, vagyis neked és nekem, meddig kell azt, akárcsak morzsákkal is etetni?

 

 
< Előző   Következő >