Tizenöt évvel ezelőtt történt a szívszorító ajkai vörösiszap-katasztrófa, amely örökre nyomot hagyott a helyiek emlékezetében. Ez a tragikus esemény nem csupán egy természeti katasztrófa volt, hanem egy figyelmeztetés is arra, hogy milyen következményekke
2010. október 4-én Magyarországon egy tragikus ökológiai katasztrófa zajlott le, amely tíz ember életét követelte. A baleset Ajka közelében, Kolontár településnél történt, amikor 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyárának zagytározójának gátja. Az esemény következtében több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap öntötte el a mélyebben fekvő területeket, súlyosan károsítva Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeit. Az incidens nemcsak emberi életeket követelt, hanem komoly környezeti problémákat is generált, amelyek hatásai még hosszú időn át érezhetőek voltak.
A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a magyar kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-ig volt érvényben. A szennyeződés a Torna-patakon keresztül a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezer hektárnyi földterületet is megmérgezett.
Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.
A kormány által létrehozott alap keretében, közadakozás révén több mint kétmilliárd forint gyűlt össze, amelyet a károsult települések, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek létrehozására és a lakókörnyezet javítására fordítottak. Kolontáron és Devecserben több mint száz lakásból álló lakóparkok épültek, amelyek hozzájárulnak a közösség újjáépítéséhez. A katasztrófa utáni helyreállítás összesen 38 milliárd forintot emésztett fel, ebből 21 milliárd forintot a környezeti károk felszámolására költöttek.
Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására, a bizottság december 7-én kezdte meg munkáját. Jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotókat is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat.
A katasztrófa kapcsán halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint egyéb bűncselekmények miatt 2012. január 19-én vádat emeltek 15 személy ellen, köztük a cég vezetői és több alkalmazott. A vádirat nyolc ember halálát közvetlenül az iszapömléshez kapcsolta.
A Győri Törvényszék 2019. február 4-én hirdette ki ítéletét, amelyben a tizenöt vádlott közül tíz személy bűnösségét állapította meg. Két vádlott, a Mal Zrt. korábbi vezérigazgatója és műszaki vezérigazgató-helyettese letöltendő szabadságvesztést kaptak, míg hat vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. Továbbá egy vádlott pénzbírságot, míg egy másik megrovást kapott.
