A 100 éves Nagymarosi Művésztelep: Emlékezés az alkotók nyomán - Váci Napló Online Az évforduló kapcsán méltó módon idézzük fel a Nagymarosi Művésztelep egy évszázados történetét, amely számtalan tehetséges művész számára biztosított inspiráló környezete

A nagymarosi Kirakat Műhelygalériában különleges eseményre került sor: Sinkó Károly festő- és grafikusművész 115. születésnapját ünnepelték egy impozáns kiállítással. Ez a tárlat nem csupán a művész életének és munkásságának szól, hanem a 100 éves Nagymarosi Művésztelep emlékét is életben tartja. Az ünnepség keretében április 16-án egy állandó szabadtéri kiállítást helyeznek el a régi művésztelep területén, amely ma a Vízrendészeti Rendőrőrs kerítését díszíti majd. Szabó Henrietta festőművész, a Kirakat Műhelygaléria megálmodója osztotta meg velünk ezt a hírt, és egyben egy szívhez szóló visszaemlékezést is írt a művésztelep történetéről.

A Nagymarosi Művésztelep múltja még feldolgozatlan, a 100 éves jubileum inspirál a hiánypótló kutatómunka felkarolására. Három időszakhoz köthető a településen alkotó képző- és iparművészek munkássága.

Vaszary János (1867-1939) a képzőművészet világának kiemelkedő alakja volt, aki 1925-ben először hozta el a településre a képzőművészeti főiskolai osztályt. Az Új Művészek Egyesületének alapítói és tagjai között számos neves művész található, mint például Bartók Mária, Bene Géza, Bertalan Albert és Burchard Bélaváry Alice. Továbbá, a következő alkotók is hozzájárultak az egyesülethez: Borbereki-Kovács Zoltán, Ecsődi Ákos, Gadányi Jenő, Gábor Jenő, Hincz Gyula, Kádár Béla, Kemény László, Klie Zoltán, Járitz Rózsa, Miháltz Pál, Pécsi-Pilch Dezső, Perényi Lenke, Róna Emmy, Rozgonyi László, Sztehló Ilona (Lujza), Vaszkó Erzsébet, Vaszkó Ödön és Vilt Tibor. E művészek minden egyes tagja hozzájárult a helyi kultúra gazdagításához, és közösen formálták a település művészeti életét.

Pap Gyula (1899-1983), az avantgárd és Bauhaus irányzatának kiemelkedő képviselője, 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) keretein belül, Kassák Lajossal, Mazsaroff Miklóssal és Szigethy Istvánnal együttműködve indított képzőművészeti oktatási programot. E program célja az volt, hogy elősegítse az képzőművészethez való hozzáférést a képzetlen munkás- és parasztfiatalok számára Nagymaroson. Az intézmény 1946. július 16-án alakult meg, de sajnos 1949. július 10-én megszűnt, amikor az állami diákotthoni rendszerbe olvasztották be.

A harmadik nagymarosi művésztelep megalapítása 1956 májusában valósult meg, amikor Diener-Dénes Rudolf, Vörös Géza, Hermann Lipót és Gadányi Jenő egyesítették erőiket. Az időszakhoz számos neves művész kapcsolódik, mint Aszódi Weil Erzsébet, Dombrovszky Szaniszló, Gálfy Lola, Göldner Tibor, Hólba Tivadar, Istókovits Kálmán, Kántor Andor, Kőrösy Lajos, Mattioni Eszter, Mészáros Tamás, Nagy Gyula, Németh László, Piri Kálmán, Szilágyi Ilona, Ridovics Ferenc, Újvári Lajos és természetesen Vörös Géza. A művésztelep életét azonban drámaian megváltoztatta a Nagymaros-Bős vízierőmű építkezésének megkezdése, amely miatt a telep végleg bezárta kapuit. Váli Dezső a bezárás ellen tiltakozva levelet írt, amelyhez 160 művész csatlakozott aláírásával, de sajnos ez sem tudta megakadályozni a sorsát.

Nagymaros szívében, a Kirakat Műhelygaléria keretein belül vállaltuk a megemlékezés szép feladatát. Idén a közönség Szigethy István (1891-1966), Pap Gyula (1899-1983) és Szőnyi István (1894-1960) műveit csodálhatta meg. Az év első hónapjaiban pedig Kazai Sajó Péter festőművész, Gulás Zsuzsa Munkácsy-díjas textilművész és Sinkó Károly festőművész alkotásait mutatjuk be, folytatva ezzel a sorozatot, amely a művészet iránti tiszteletünket tükrözi.

2025 márciusában ünnepeljük a 100 éves Nagymarosi Művésztelep örökségét, amelynek keretében Budapesten, a B1 galériában egy különleges kiállítás nyílik. Ezen a tárlaton a Nagymaroshoz kötődő kortárs képző- és iparművészek munkáit ismerhetjük meg. Örömmel jelentem be, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy tavasszal összeállítsam a helyi újság különszámát, amelyben a Nagymaroshoz kapcsolódó művészeket mutatom be. Emellett terveim között szerepel egy szabadtéri kiállítás megvalósítása is a régi művésztelep helyszínén, a Hunyadi sétányon, ahol a hagyományok és az új alkotások találkozhatnak.

Szükségesnek tartjuk kutatások végzését, az eredmények közkinccsé tételét, a közönség számára elérhető gyűjtemény és adatbázis építését. Az önkormányzat bevonásával múzeum alapítása, művészettörténész bevonásával egy album kiadása a célunk.

Kanyarban a Kultúra néven indítottunk egy különleges platformot, amely a festői Dunakanyarhoz kötődő művészek tehetségét és alkotásait hivatott bemutatni. Célunk, hogy felfedezzük és közelebb hozzuk azokat az alkotókat, akik e varázslatos táj inspiráló hatása alatt születtek. Az oldal lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a helyi művészet sokszínűségét és gazdagságát, és egyben teret biztosítunk a kreatív kifejezésnek és a közösségi együttműködésnek. Csatlakozz hozzánk, és merülj el a Dunakanyar kultúrájának csodáiban!