A bankszövetség korábbi elnöke úgy véli, hogy Matolcsy György állításai az aranytartalékkal kapcsolatban nem tükrözik a valóságot.
Matolcsy György egy friss videónyilatkozatában az aranytartalék drámai növelését ünnepelte, a 3,1 tonnáról 110 tonnára emelkedést pedig történelmi vívmánynak titulálta. Ezzel szemben Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke figyelmeztetett, hogy ez a megközelítés félrevezető lehet. Szerinte az aranynak már hosszú évtizedek óta nem játszik lényeges szerepet a modern pénzügyi rendszerek működésében; az aranytartalék inkább lélektani hatással bír, mintsem hogy valós befolyást gyakorolna a valuta stabilitására.
Mint írtuk, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Matolcsy György YouTube-csatornáján tett közzé egy videót, melyben többek között arról beszélt, hogy 3,1-ről 110 tonnára növelték az aranytartalékot, majd szó volt az arany értékékének százszoros növekedéséről. Magyarország aranytartalékának történelmi jelentőségű növeléséről beszélt, melyet az elmúlt 12 év egyik legnagyobb sikerének nevezett.
Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke úgy véli, hogy ez a megközelítés csak terelés, mivel az elmúlt ötven év során az arany, valamint a modern gazdaságok pénzügyi rendszerei között nem áll fenn semmiféle összefüggés. Az Economx összefoglalója szerint az ATV műsorában Felcsuti Péter kifejtette, hogy...
Felcsuti véleménye szerint a jelenlegi aranytartalékok mértéke nem indokolt, mivel az elmúlt 50-100 év során az arany és a modern pénzügyi rendszerek közötti kapcsolat jelentősen meggyengült. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok az 1970-es évek elején véglegesen megszüntette a dollár és az arany közötti utolsó, már amúgy is ingatag köteléket. Ebből fakadóan az aranytartalékok szerepe manapság inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati gazdasági jelentőségű.
A Bankszövetség korábbi vezetője megjegyezte, hogy a jegybankok természetesen dönthetnek úgy, hogy tartalékaik egy részét aranyban helyezik el, azonban figyelmeztettek az arany árának szélsőséges ingadozásaira. Ezzel szemben Matolcsy György hangsúlyozta, hogy "elengedhetetlen egy aranyhorgony megléte, hiszen az elmúlt 70-80 év során csak azok kaptak helyet a tárgyalóasztaloknál, akiknek volt aranyuk".
Felcsuti véleménye szerint az érvelésnek csupán egyetlen aspektusa tükröz valóságot: valóban elkezd formálódni egy kétpólusú valutarendszer. A kínaiak komoly tervekkel állnak elő, hogy alternatívát kínáljanak a dollár mellett, de - ahogyan ő is megjegyezte - jelenleg ez olyan, "mintha egy könnyűsúlyú bokszolót állítanának szembe egy Muhammad Ali szintű nehézsúlyúval". Ezt követően a forint helyzete is terítékre került:
A témában Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság fideszes elnöke is kifejtette véleményét. A politikus úgy gondolja, hogy az aranytartalék hozzájárul a forint stabilitásához, mivel "erős háttérrel bír, így nehezebbé teszi a támadásokat". Ezzel szemben Felcsuti határozottan ellentmondott ennek az állításnak, hangsúlyozva, hogy az aranytartalék nem gyakorol hatást a forint védhetetlenségére.
Emlékezetes, hogy 2020 után többször is szükség volt arra, hogy az alapkamatot 20 százalék körüli szintre emeljék a forint árfolyamának megóvása érdekében – mindezt úgy, hogy már ekkor 110 tonna aranytartalék állt a központi bank rendelkezésére.
