A vadon élő emberszabásúak körében a feszültség levezetése gyakran megjelenik a szexuális aktivitás formájában, amely természetes és általános viselkedésnek számít.
A szocioszexuális viselkedés elterjedtsége az emberszabásúak között egy új tanulmány szerint jelentős, amelyet a Royal Society Open Science márciusi kiadásában tettek közzé. Az amerikai, brit, holland és német kutatók legfrissebb megfigyelései és az azokból levont következtetések világítanak rá a jelenség összetettségére és jelentőségére.
A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen szerepet játszanak a bonobók (Pan paniscus) és a csimpánzok (Pan troglodytes) vadon élő közösségeiben az olyan szocioszexuális viselkedések, amelyek a baráti birkózástól kezdve az intimebb ölelkezéseken át egészen a genitáliák különböző ingerléséig, sőt, a "nem reproduktív célból" történő behatolásokig terjednek. E kérdések megválaszolásában a Cosmos cikke nyújt értékes betekintést.
A Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia vadrezervátumaiban végzett, több mint fél éven át tartó terepi megfigyelés során 53 bonobó és 75 csimpánz viselkedése új fénybe helyezte a köztudatban élő sztereotípiákat. A kutatás során kiderült, hogy a bonobók nem csupán a szexuális kapcsolatok terén mutatnak nyitottságot, de a csimpánzok sem a brutális erőszak képviselőiként lépnek fel. Mindkét faj, függetlenül a nemtől, szívesen részt vett az intim interakciókban, amelyek nem csupán az egyéni és csoportos kötelékek megerősítését szolgálták, hanem segítettek a konfliktusok békés rendezésében is. Az ilyen jellegű kapcsolatok lehetőséget adtak a feszültségek oldására és a stressz kezelésére, függetlenül attól, hogy a résztvevők különböző vagy azonos neműek voltak.
Érdekes megfigyelés, hogy míg a bonobók főként a genitális élvezetekre koncentrálnak, a csimpánzok esetében a szexualitás kiterjedtebb, hiszen más testrészek is szerepet kapnak a kölcsönös kényeztetés során. A kutatók, akik a Cosmos magazinnak nyilatkoztak, arra is felhívták a figyelmet, hogy a csimpánzok nem csupán a végtagjaikat, hanem a szájukat is rendszeresen alkalmazzák a szorosabb kapcsolatok kialakítására. A csoporton belüli konfliktusok során, amelyek gyakran durva agresszióba torkollanak, mindkét faj esetében észlelhető, hogy a felek végső soron a harc helyett inkább a szexuális interakciót választják. A csimpánzoknál ez gyakran a rivalizáló hímek között, míg a bonobóknál a nőstények között valósul meg.
A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a most bemutatott kutatási eredményeik világossá teszik: a hominidák evolúciójában a szocioszexuális viselkedés kulcsszerepet játszik a társas kapcsolatok alakulásának szabályozásában.
