A lengyel parlament megszavazta Donald Tusk kormányának bizalmát.

Amikor június 2-án reggel napvilágra került, hogy a miniszterelnök pártjának jelöltje helyett a jobboldali Karol Nawrocki került ki győztesen az elnökválasztásból, egyértelművé vált, hogy ez Donald Tuskkal szembeni elégedetlenséget tükröz. Noha az elnökválasztás jogi szempontból nem befolyásolja a kormány pozícióját, a miniszterelnök azonnal reagált: bejelentette, hogy bizalmi szavazást fog kérni a parlamenttől.

Ma történt egy fontos esemény. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a koalíciós kormány helyzete továbbra is stabil. 2023-ban 11 millió választópolgár támogatta ennek a kormánynak a pártjait, és június 1-jén is több mint 10 millióan álltak ki a jelöltje mellett. Ezért senki sem mentesítheti őket a kormányzás felelőssége alól, és Donald Tusk elmondta, hogy készülnek a következő két és fél év programjának bemutatására.

Hosszan sorolta az elmúlt másfél év eredményeit: nőtt a védelmi költségvetés és vele a biztonság, számos szociálpolitikai intézkedés történt, Lengyelország tekintélyes szereplőként visszatért a nemzetközi porondra, megkapta az Európai Bizottság által korábban zárolt pénzeket, és lengyel tőkével épül fel az új nagy központi repülőtér, amelyet kezdetben el akartak utasítani. Nő a gazdaság és a reálbér, alacsony a munkanélküliség. Nem hagyja magát ukránellenes politikába belerángatni, mert Ukrajna Lengyelország biztonságáért is harcol, de megvédte a lengyel gazdákat az ellenőrizetlenül bezúdított ukrán gabona versenyétől. Nem enged boszorkányüldözést, de folytatja az előző kormány elszámoltatását a törvénysértésekért.

A kisebb koalíciós pártok kezdeményezéseit is méltatta, például a baloldali lakásprogramot, valamint a jobbközép Lengyelország 2050 vízióját, amelyben hangsúlyozták, hogy az állami vállalatok vezető pozícióiba valóban szakértő, felkészült személyek kerüljenek, ne pedig politikai protezsáltak, ahogyan az gyakran a múltban történt. A miniszterelnök kénytelen volt gesztusokat tenni a koalíciós partnerek irányába, mivel az utóbbi tíz napban számos követelést fogalmaztak meg, és Donald Tuskot bírálták amiatt, hogy sokszor figyelmen kívül hagyja javaslataikat. Többen például sürgették az élettársak jogi helyzetének rendezését, míg a Parasztpárt tagjai között akadtak olyanok is, akik más kormányfőt kerestek, bár ez inkább álomnak tűnt. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Parasztpárt elnöke, aki a védelmi tárcát irányítja, egyértelművé tette, hogy nem törekszik a miniszterelnöki posztra. A szerdai vitában az ellenzék, mind a jobboldali, mind a baloldali képviselők heves támadásokat intéztek, sőt, még kormánypárti politikusok is kritizálták a kabinet működését és stílusát, ugyanakkor Tusk beszédével végül elégedettek voltak.

Ezzel függ össze, hogy Tusk miniszterelnök megígérte: végre kinevez egy kormányszóvivőt, hogy jobban elmagyarázzák, mit csinál a kormány. Júliusra kormányátalakítást ígért, de addig is figyelmeztette a minisztereket: nem tűri el a nyilvános veszekedéseket. Ezek most gyakoriak, főleg a baloldali és a parasztpárti kormánytagok között, mert ez a két párt áll egymástól a legtávolabb ideológiailag.

Érdekes kontextust teremtett a szerdai parlamenti vitához az augusztus 6-án hivatalba lépő Nawrocki elnök előző este adott interjúja. A miniszterelnököt hazugnak titulálta, ugyanakkor ígéretet tett a párbeszédre, és úgy tűnik, hajlandó segíteni is neki: például biztosan aláírja az szja-mentes jövedelemhatárt emelő törvényt, amely már a 2023-as kormányprogramban szerepelt. Emellett kész nagyköveteket kinevezni, amennyiben a kormány lemond néhány, számára elfogadhatatlan jelöltről. A védelem területén is feltétlen együttműködést ajánlott. Talán a legmeglepőbb az, hogy hajlandó tárgyalni a közeli hozzátartozók jogi helyzetéről, azaz az élettársakról szóló törvényről, feltéve, hogy az új szabályozás nem veszélyezteti a házasság jogi státuszát.

Hosszas és heves viták után, fél öt körül végre sor került a szavazásra: a teljes mozgósítás bejelentését jelző események egyikeként Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel űrhajós felesége, Aleksandra sem tudta tovább várni az űrközpontban, hogy férje elindul-e a világűrbe, hiszen kormánypárti képviselőként haza kellett utaznia. A 243 támogató szavazat, amely eggyel túlszárnyalta a kormánypárti frakciók létszámát, részben annak volt köszönhető, hogy egy korábban a Parasztpártból kizárt független képviselő is Tusk mellé állt.