A Meta véglegesen pontot tesz a politikai hirdetések ügyére.
Ment egy darabig a viaskodás az Európai Unió és a Meta között a témában, ám a vállalat októbertől pontot tesz a vita végére.
A Meta október elejétől kezdődően leállítja politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseinek futtatását az Európai Unió területén, amint azt az Euractiv híradása alapján a Telex is jelentette. Ezzel a döntéssel a vállalat ügyesen megkerüli az uniós politikai hirdetésekre bevezetett új átláthatósági előírásokat.
Az Európai Unió új szabályozásának fő célja, hogy csökkentse a választásokba történő külföldi beavatkozások mértékét és a politikai dezinformáció terjedését. A Meta, a közösségi média óriás, már két éve fontolgatja a piacról való kivonulást. A új rendelet októberben lép életbe, és arra kötelezi az online platformokat, hogy világosan jelezzék, ki állt egy adott politikai hirdetés mögött, valamint hogy a hirdetések személyes adatok alapján történtek-e a felhasználók célzott eléréséhez.
Csütörtökön a Meta bejelentette, hogy nem szándékozik eleget tenni az Európai Unió által támasztott követelményeknek, így a cég úgy döntött, hogy véglegesen eltávolítja politikai hirdetéseit a platformjairól.
A cég saját belső szabályzata precízen meghatározza, hogy mely hirdetéstípusok tartoznak ebbe a kategóriába. Ezek a korlátozások nem csupán az uniós tagállamokra érvényesek, hanem kiterjednek más európai régiókra is, beleértve az Egyesült Királyságot is.
A vállalat döntését azzal indokolta, hogy az új szabályozás túlságosan bonyolult követelményeket támaszt a felületek működésével kapcsolatban. Ez pedig "elfogadhatatlan szintű komplexitást és jogi bizonytalanságot" hozna létre a hirdetők és a platform számára egyaránt. A Meta ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai tartalmak megosztása nem kerül tiltásra sem a felhasználók, sem a közszereplők részéről; az októbertől kezdődően csupán annyi változás lép életbe, hogy az ilyen típusú tartalmakat már nem lehet majd fizetett hirdetésként promotálni.
Még mindig kérdéses, milyen módszerekkel fogják szűrni az ilyen típusú tartalmakat, és hogyan biztosítják, hogy senki ne tudjon politikai célú üzeneteket reklámozni. Ha ez nem sikerül, akkor az oldal automatikusan megsérti az EU-s szabályozásokat.
Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány következtében jelentős szigorítást vezetett be a szabályozásaiban. A brit tanácsadó cég illegálisan gyűjtötte össze a Facebook felhasználóinak adatait, amelyeket politikai kampányok során, például a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit-népszavazás idején használt fel. Ez a fejlemény rávilágított az adatvédelem fontosságára, és arra ösztönözte az EU-t, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzon a felhasználói adatok védelme érdekében.
A Meta hangsúlyozta, hogy nem ők az elsők a tech világában, akik ilyen lépést tesznek: a Google már 2024 végén felfüggesztette a politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén.
A Meta már hosszú ideje kritikus hangot üt meg az Európai Unió internetes szabályozásával kapcsolatban. Július elején a vállalat bejelentette, hogy bíróságra viszi az Európai Bizottság által áprilisban kirótt 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. Emellett több vizsgálat is zajlik a cég ellen az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) keretében. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén januárban az EU politikai intézkedéseit a cenzúrához hasonlította, míg az uniós bírságokat vámként karakterizálta.
