A legutóbb tapasztalt pusztító viharokhoz hasonló időjárási jelenségekre számíthatunk a közeljövőben.
Ebben a különleges pillanatban osztotta meg Vajna Timi, és ez a cselekedet mindennél többet kifejez.
A Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője szerint a klímaváltozás miatt a múltkorira hasonlító viharokra, hőmérsékleti kilengésekre lehet számítani.
A vihar előtti időszakban a Földközi-tenger hőmérséklete 6°C-kal haladta meg a megszokott átlagot, ami figyelemre méltó anomáliának számít. Ez a jelentős hőmérséklet-emelkedés széleskörű párolgást és megnövekedett vízgőz mennyiséget eredményezett, alapvetően hozzájárulva a vihar kialakulásához. A meleg, párás levegő óriási mennyiségű látens hőt hordozott, amely a légkörbe jutva instabilitást generált. A hőhullám következtében drámai hőmérséklet-különbségek jelentkeztek a térségben. Július 7-én a hőség legintenzívebben az ország keleti részén éreztette hatását. A hidegfront érkezésekor az országon belül akár 10-15°C-os hőmérsékletkülönbségek is megfigyelhetők voltak, ami komoly instabilitást jelezett. E tényezők tudományos szempontból is megvilágítják, hogy mi vezetett az extrém időjárási jelenségekhez.
Gál Tamás, az SZTE tanszékvezetője szerint az esőhöz gyakran kapcsolódó, igen erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is hozzájárultak a pusztításhoz. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülnek, hatalmas erejű, romboló széllökéseket okozva. A városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező viharos szél esetében, a beépítés és az utcahálózat is meghatározta, hogy hol volt nagyobb a pusztítás.
"Az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, ahol a légáramlás felgyorsult, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve, mint a nyílt területeken. Főleg ott voltak nagyobb károk, ahol nagyobb nyílt területet követően jelentősen beszűkült az utcakanyon" - idézi az intézmény közleménye a szakembert. Gál Tamás egy helyi példát is hoz, szerinte fontos azt is kiemelni, hogy a vihar példa nélküli száraz időszak után érkezett. Szegeden az amúgy legcsapadékosabb júniusi hónapunkban 0,4 mm volt a szokásos 60-70 mm helyett. Így a szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek.
A klímaváltozás hatása a szélsőséges időjárási események növekvő gyakoriságára és intenzitására egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Gál Tamás megjegyzései szerint bár nem lehet egy-egy különálló időjárási jelenséget kizárólag a klímaváltozásra vezetni vissza, az éghajlat fokozódó melegedése mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy az extrém időjárási jelenségek, mint a hőhullámok és a heves viharok, gyakoribbá és pusztítóbbá váljanak.
