A neandervölgyi emberek körülbelül 2000 év leforgása alatt jutottak el Szibéria területére.

Régészeti felfedezés: Egyedülálló 6. századi sírkomplexumra bukkantak Szíriában Szíria területén nemrégiben egy lenyűgöző régészeti leletre bukkantak, amely a 6. századra datálódik. A sírkomplexum felfedezése új fényt vet a korabeli temetkezési szokásokra és a térség történelmére. A sírok között gazdag tárgyi leletek, díszes ékszerek és különféle rituális tárgyak kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a helyszín fontos szerepet játszott a korabeli közösség életében. A régészek izgatottan várják, hogy további részleteket tárjanak fel, és jobban megértsék a 6. századi Szíria kulturális örökségét.

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek 120 000 és 60 000 évvel ezelőtt egy második nagy vándorlást hajtottak végre Kelet-Európából Közép- és Kelet-Eurázsiába. A régészeti lelőhelyek ritkasága eddig nem tette lehetővé az útvonalak pontos feltérképezését. Új tanulmány azonban számítógépes szimulációk segítségével bepillantást nyújt a lehetséges irányokba.

Folyóvölgyek mentén Szibéria felé

A kutatók szerint a neandervölgyiek a folyóvölgyeket természetes folyosóként használva vándoroltak, a melegebb időszakokat kihasználva. Kevesebb mint 2000 év alatt mintegy 3250 kilométert (2000 mérföldet) tehettek meg.

"Eredményeink arra utalnak, hogy a hegyek és a széles folyók ellenére is rendkívül gyorsan tudtak haladni Észak-Eurázsián" - nyilatkozta Emily Coco, aki a New York-i Egyetemen indította el kutatásait, jelenleg pedig posztdoktori kutatóként tevékenykedik a portugáliai Algarve Egyetemen.

Coco hangsúlyozza, hogy „az ilyen típusú szimulációk lehetőséget adnak olyan migrációs útvonalak feltérképezésére, melyeket a hagyományos régészeti módszerek nem képesek feltárni.” A kutatás során Coco és Radu Iovita egy összetett modellezési megközelítést alkalmaztak, amely figyelembe vette a tájformákat, az ősi vízfolyásokat, a jégkorszak gleccsereinek határait, valamint a klímaváltozást. Érdekes, hogy ezt a megközelítést a neandervölgyiek esetében eddig még nem használták, noha hasonló módszereket már alkalmaznak az emberek és állatok migrációs mintázatainak tanulmányozásában.

A forró napok felfedezésének ösvényei

A kutatás során két különböző klímacsúcsot elemeztek: az egyik 125 000 évvel ezelőtti, 5e tengeri izotópos szakasz (MIS 5e), a másik pedig 60 000 évvel ezelőtti, 3. szakasz (MIS 3). Mindkét időszakban kedvező, meleg éghajlati körülmények voltak tapasztalhatók. A modellek alapján a neandervölgyiek körülbelül 2000 év alatt eljuthattak a szibériai Altaj-hegység területére.

A szimulációk három eltérő útvonalat tártak fel, amelyek az Urál-hegységen és Dél-Szibérián keresztül haladtak, érintve számos jelentős régészeti lelőhelyet. A NYU Greene szuperszámítógépes klaszterének segítségével végzett modellek megerősítik, hogy a neandervölgyiek mindkét időszakban képesek voltak eljutni Szibériába.

A régmúltban, amikor a Föld még tele volt rejtélyekkel és felfedezésre váró tájakkal, számos ősi embercsoport élt, akik különböző kultúrákat és életmódokat képviseltek. A lehetőség, hogy ezek a csoportok találkozzanak egymással, izgalmas és lenyűgöző kérdéseket vet fel. Milyen hatással voltak egymásra? Milyen szokásokat, tudást vagy technológiákat osztottak meg? A különböző népek közötti interakciók nem csupán az egyedüli túlélés szempontjából voltak fontosak, hanem hozzájárultak a kultúrák fejlődéséhez is. Képzeljük el, ahogy egy nomád törzs találkozik egy letelepedett közösséggel, és hogyan gazdagítják egymás életét a kereskedelem, a művészetek vagy akár a szellemi hagyományok révén. Ezek a találkozások nemcsak a múlt történelmét formálták, hanem máig ható nyomokat hagytak az emberi civilizáció fejlődésében.

A kutatás rámutat, hogy ezek az útvonalak valószínűleg a denisovai emberek által lakott területeket is érintették. Ez a megállapítás megerősíti a genetikai bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a két csoport kölcsönhatásba léphetett egymással.

Iovita szerint a neandervölgyiek akár a Kaukázus-hegység irányából is elérhették Szibériát mindössze 2000 év alatt, amennyiben a folyók természetes útvonalait követték. Hozzáfűzi, hogy bár más kutatók genetikai elemzésekre alapozva korábban feltételezték a vándorlás gyorsaságát, eddig nem álltak rendelkezésre elegendő régészeti bizonyítékok. Azonban a részletes szimulációk azt mutatják, hogy a melegebb időszakok kedvező táji viszonyai miatt ez a migráció szinte elkerülhetetlennek bizonyult.

A kutatás eredményei a PLOS One tudományos folyóiratban láttak napvilágot.