A szemünk előtt bontakozik ki az EU és Kína közötti átfogó gazdasági konfliktus.
A Handelsblatt legfrissebb jelentése alapján Kína nyíltan geopolitikai fegyverként alkalmazza a ritkaföldfémek exportját az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. A német, brüsszeli és pekingi forrásokra támaszkodó írás szerint Peking a kivitel korlátozásainak eltörlését uniós engedményekhez köti. Ezek közé tartozik például a holland ASML cégtől származó csúcstechnológiás chipek gyártásához szükséges gépek exportkorlátozásainak enyhítése, a kínai elektromos autókra kivetett vámok csökkentése, valamint a CAI befektetési megállapodás újratárgyalása.
Stéphane Séjourné, az EU ipari biztosa, nyíltan kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Európa "szinte teljes mértékben" függ a kínai ritkaföldfémekből. A helyzet sürgeti az alternatív kitermelési és feldolgozási projektek mielőbbi elindítását. Közben a német ipar már most komoly kihívásokkal néz szembe: a Német Iparszövetség (BDI) tájékoztatása szerint számos vállalat leállásokkal küszködik, különösen a permanens mágnesek hiánya miatt, melyek elengedhetetlenek az elektromos motorok gyártásához.
A válság eszkalálódásának közvetlen kiváltó oka, hogy Kína áprilisban gyakorlatilag exportkorlátozásokat rendelt el bizonyos ritkaföldfémekre, reagálva az Egyesült Államokkal zajló feszültségekre és vámháborúra.
Bár Peking hivatalosan az engedélykérelmek feldolgozásának lassúságára hivatkozik adminisztratív okok miatt, európai források szerint ez csupán egy álcázott indok. Valójában a lépések mögött szándékos politikai nyomásgyakorlás áll, amelynek célja a helyzet manipulálása.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke példátlanul éles szavakkal bírálta Kínát a G7-csúcstalálkozón, "kényszerítésnek" nevezve az exportkorlátozásokat, amelyeket szerinte Peking "fegyverként" használ az ipari versenytársak gyengítésére.
A Handelsblatt szerint a BDI egy részletes javaslatcsomagot juttatott el a német gazdasági miniszterhez, Reiche Katherinához, amelyben sürgetik a kiviteliengedélyezési eljárások gyorsítását, az egyszerűsített licencmechanizmus bevezetését, valamint a nyersanyag-stratégiai raktárkészletek adókedvezményekkel való ösztönzését.
A szervezet hangsúlyozza a védelmi ipar (SVI) ellátásbiztonságának kiemelkedő jelentőségét.
Egyre inkább nő a csalódottság az európai diplomáciai körökben: a júliusra ütemezett pekingi EU-Kína csúcstalálkozó időpontját a kínai fél még nem erősítette meg, és valószínű, hogy az EU lemondja a júniusra tervezett magas szintű gazdasági párbeszédet is. Kínai források alapján úgy tűnik, hogy az EU hozzáférésének javulására nem számíthatunk, amíg politikai engedményeket nem tesz.
Brüsszelben különösen sértőnek tekintik, hogy Hszi Csin-ping nem vett részt a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójának ünnepségén, és ehelyett Moszkvába utazott Vlagyimir Putyinhoz. Az EU ezt a döntést egyértelmű üzenetként interpretiálja:
Kína továbbra is hűséges szövetségesének számít Oroszországnak, még az ukrajnai konfliktus ellenére is.
A nyersanyagpiacok működése torzult - figyelmeztet a BDI -, a vállalatoknak nem piaci szereplőkkel, hanem autoriter rezsimekkel kell szembenézniük. A globális kereslet robbanásszerű növekedése és az alternatív európai kitermelés költségessége (és a szigorúbb környezetvédelmi előírások) miatt a függetlenedés nem várható rövid távon.
Az iparági szervezet ezért azt kéri, hogy a korábban létrehozott német nyersanyag-alapot azonnal tegyék elérhetővé a beruházások számára, és jelentősen növeljék meg annak volumenét.
Miközben Washington már megállapodott Kínával az amerikai ellátás biztosításáról, az európai cégek továbbra is hiányt szenvednek: egyes vállalatok "vigaszdíjnak" nevezik a most kapott engedélyeket, mert azok nem teszik lehetővé a raktárkészletek feltöltését. Peking ugyanis elutasítja azokat a kérelmeket, amelyekben a cégek a felhasználási célt "raktározásként" tüntetik fel.
