Advent időszakában különösen feltűnő, ahogyan a baloldal torzítja a statisztikák jelentését. Ez az időszak nemcsak a várakozásról és a felkészülésről szól, hanem arról is, hogy a politikai diskurzusban milyen könnyen manipulálják az adatokat. Ahelyett, ho


A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének szakértője a Mandineren közzétett cikkében rámutatott, hogy a GDP-ből számított fogyasztási mutató nem tükrözi a szegénység mértékét.

Szalai Piroska a cikkében kiemelte, hogy Magyarországon az Európai Unió hivatalos, komplex szegénységi mutatói még mindig kedvezőbbek, mint az uniós átlag. Hozzátette, hogy 2010 óta ezen a téren "jelentős előrelépéseket értünk el: több mint egymillió ember lépett ki a szegénység kockázatával élők táborából, és nálunk csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység is."

A szakértő hangsúlyozta írásában, hogy aki más véleményen van, az téved.

Szalai Piroska álláspontjának megerősítése érdekében kifejtette, hogy az Eurostat által közzétett statisztikák szerint Magyarország a GDP-ből származó fogyasztási kiadások terén az uniós rangsor alján helyezkedik el. Ugyanakkor ez nem feltétlenül utal arra, hogy a magyar lakosság szegényebb lenne, mint más uniós országok polgárai. Valójában csupán azt jelzi, hogy a magyar emberek kevesebbet költenek, miközben több természetbeni juttatásban részesülnek. Ezen kívül a magyarok jelentős mértékben takarékoskodnak, nagyobb arányban fektetnek be saját ingatlanjaikba, és viszonylag kevesebbet támaszkodnak hitelekre, mint más uniós államok lakói.

A cikk írója rámutatott, hogy a korábbi életszínvonal-mérési módszerek, amelyek csupán az egy főre jutó GDP növekedésére építettek, túlságosan leegyszerűsítettnek bizonyultak. Kiemelte, hogy Írország egyértelmű példája ennek a megközelítésnek, hiszen GDP-je drámaian megugrott, amikor számos globális technológiai vállalat döntött úgy, hogy ott hoz létre európai központot. Hasonlóan, Luxemburg is figyelemre méltó, hiszen hiába rendelkezik nagyon magas egy főre jutó GDP-vel, a valóság az, hogy több mint 200 ezer munkavállaló ingázik a környező országokból, ami tovább árnyalja a képet az ország gazdasági helyzetéről.

A szakértő megállapította, hogy az ország GDP-jébe nemcsak a belföldi termelés, hanem a külföldiek által végzett tevékenységek is beleszámítanak. Ugyanakkor a számítás során a nevezőben kizárólag a helyi lakosságot veszik figyelembe, ami hozzájárul ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP értéke kiemelkedően magas legyen.

Szalai Piroska írásában felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák megoldására több mint negyven évvel ezelőtt bevezették a "háztartások tényleges fogyasztása" nevű mutatót. Ez a mutató a GDP-ből származik, és nem a családok fogyasztását vizsgálja egyesével. A szerző azonban hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés elnagyolt, és nem igazán alkalmazható, mivel léteznek már jóval precízebb mérési módszerek is.

Az NKE munkatársa szerint tudható, hogy a GDP egy részét fogyasztásra költjük, másik részéből beruházunk, illetve a külkereskedelmi egyenleget is a felhasználáskor kell figyelembe venni.

A munkaerőpiaci szakértő egy Eurostat statisztikára hivatkozva rámutatott, hogy Magyarország a háztartások egyéni tényleges fogyasztásának terén Bulgáriával együtt a legalsóbb rangsorban helyezkedik el. Ezt azzal magyarázta, hogy hazánkban a kollektív fogyasztás jelentős részesedést képvisel a bruttó hazai termékben. Tavaly például a kollektív fogyasztás legnagyobb része a déli határ védelmére és a rezsicsökkentés fenntartására irányult. Emellett a családtámogatásokra is jelentős összegeket fordítunk, amelyek számos eleme szintén hozzájárul a kollektív fogyasztás növekedéséhez.

A tavalyi év során a magyar GDP-ben a beruházások arányának kiemelkedő szintje mutatkozott meg, amely részben annak tudható be, hogy Magyarország nem kapta meg azokat az uniós fejlesztési forrásokat, amelyeket már elvégeztek, átadtak, és a lakosság is igénybe vett. Ezt a helyzetet értelemszerűen a magyar GDP-ből kellett átmenetileg finanszírozni. Amennyiben a pénzek végre megérkeznek, várhatóan ezek is hozzájárulnak majd a háztartások egyéni fogyasztásának növekedéséhez, bár a hatásuk időben eltolódik - emelte ki a szakértő a cikkben.

Mivel hazánkban a lakosság jóval nagyobb mértékben részesül a GDP kollektív fogyasztási részéből, így látható, hogy e mutató is kellőképpen elnagyolt, s nekünk, itt az EU-ban nem érdemes ezt használni a szegénység vizsgálatára, ha van sokkal precízebb is - vélekedett.

Szalai Piroska cikkében azt javasolja: ha unión belüli országokkal kívánunk összehasonlításokat készíteni, akkor használjuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát. Ha mondjuk egy afrikai vagy ázsiai országgal kell összevetnünk magunkat, amelyre nem mérik ezt a precíz mutatót, akkor rá leszünk kényszerülve a kevésbé pontos adatra, ahhoz pedig sajnos hozzá kell szoknunk, hogy a mutatók közül a "baloldali huhogók" előszeretettel mindig azt hangoztatják, amelyikkel rosszabbnak tudják a magyar állapotokat bemutatni - fogalmazott írásában Szalai Piroska.

Related posts