Az agrárminiszter megnyugtató ígéretet tett, miszerint a kormány elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a vidék életszínvonalának emeléséhez elengedhetetlen anyagi támogatásokat.

Az agrárvállalkozások számára új finanszírozási lehetőségek nyílnak meg, amelyek célja a versenyképesség fenntartása és olyan innovatív technológiai megoldások elérhetősége, amelyek segítenek a termelési kihívások leküzdésében - nyilatkozta az agrárminiszter a keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Nagy István kiemelte, hogy a kormány idén is elkötelezett a vidék életminőségének javítása és az agrárvállalkozások fejlődésének támogatása mellett, biztosítva a szükséges forrásokat. A magyar mezőgazdaság átalakulóban van; a digitalizáció jelentős szerepet kapott, és új lehetőségek nyílnak meg a termelők előtt. Az új kihívások megkövetelik az alkalmazkodást, hiszen szemléletváltás nélkül nem érhetünk el sikeres eredményeket. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar agrárium képes a változásra és nyitott az innovációkra - hangsúlyozta.

A tárcavezető a bizalom jeleként értékelte azt, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázat támogatási igénye négyszeres-ötszörös volt.

A gazdálkodók komoly lehetőségeket látnak a mezőgazdaságban, akarják a beruházásokat a kihívások közepette is - fűzte hozzá.

A támogatási rendszer hatékonyan működik, hiszen a jelenlegi finanszírozási ciklus keretében, amely agrár- és vidékfejlesztési célokra közel 2900 milliárd forintot biztosít, tavaly mindössze 30 pályázati kiírás járult hozzá a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének erősítéséhez.

2025-ben is számos kiírás jelenik meg, ezek többek között a klímaváltozáshoz igazodó alkalmazkodást és a nagy hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket támogatják. Kiemelt segítségre számíthatnak a következő hónapokban a legkisebb gazdaságok is, jelentkezhetnek az állattartást, a kertészetet, mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő fejlesztési tervekkel egyaránt - tette hozzá.

A miniszter bejelentette, hogy az agrártárca átvállalja a hitelfelvétel költségeit, és ezt vissza nem térítendő támogatás formájában biztosítja. Emellett a projektek elszámolható költségeinek legfeljebb tíz százalékáig, több éven keresztül, megtérítik a kamatköltségeket is. Továbbá, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) éves kezességi díjai is támogatásra kerülnek.

A gazdálkodók így könnyebben és jobb feltételekkel juthatnak külső forrásokhoz. A nyertes pályázók egyszerűsített eljárásban igényelhetnek kamat- és garanciadíj-támogatást, ezt a Magyar Államkincstár utólag téríti meg. A záró kifizetés benyújtásakor lehetőség nyílik a kötelező fenntartási időszakra eső kamatköltségekhez és kezességi díjakhoz kapcsolódó támogatás előrehozott elszámolására is.

Nagy István az új támogatási lehetőségek bevezetését azzal magyarázta, hogy a jelenlegi támogatási ciklus során növelni szükséges a sikeres beruházások arányát. A tárcavezető optimistán tekint a jövőbe, hiszen reményei szerint a támogatások révén megvalósuló fejlesztések nemcsak a termelést teszik biztonságosabbá, hanem a jövedelmezőséget is fokozzák. Emellett céljuk a mezőgazdasági munkaerőigény csökkentése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, továbbá hozzájárulnak az erőforrások hatékonyabb kihasználásához, valamint támogatják a fiatal gazdálkodók sikeres pályafutását.

Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a banki források jelentős mértékben, akár megduplázva is hozzájárulhatnak a fejlesztésekhez rendelkezésre álló pénzügyi keretekhez. Ennek eredményeként idén 1500 milliárd forint értékű pályázati támogatás révén a gazdálkodók beruházásait közel 3000 milliárd forint összeggel támogathatják.

Ezek alapján úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaságban nincs forráshiány, de jelentős kihívásnak nevezte az agráriumot sújtó nehézségeket, amelyek a banki kockázatkezelést is befolyásolják. A kamatkörnyezet szintén megváltozott az elmúlt időszakban, jóllehet a mezőgazdaság forrásigénye a rendkívüli nehézségek nélkül is jelentős, sokkal nagyobb, mint más ágazatoké - hangsúlyozta.

Az alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy a versenyképességi és fenntarthatósági projektek sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a támogatási rendszer és a bankrendszer szoros együttműködése, valamint működésük harmonizálása. Azt is kiemelte, hogy a kamat- és garanciadíj-támogatások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a sikeresen megvalósuló projektek aránya jelentősen megnövekedjen. Továbbá, mint fontos újítást említette, hogy a pályázók mostantól bankgarancia nélkül is kérhetnek 25 százalékos támogatási előleget a Magyar Államkincstártól.

Herczegh András bejelentette, hogy az AVHGA az utolsó három év folyamán a kezességvállalásában érintett hitelállományt 500 milliárd forintról 625 milliárd forintra emelte. Évente 250-300 milliárd forint értékben vállal új hitelre kezességet.

Magyarország mezőgazdasági hitelállománya eléri a 1070 milliárd forintot, míg az élelmiszeripar hitelei közel 720 milliárd forintra rúgnak - tette hozzá.

A garancia biztosíték a banknak, amely így több hitelt adhat, nagyobb lesz a mozgástere, és biztosíték a pályázónak is, aki ennek köszönhetően több fejlesztésbe vághat bele, nagyobb lesz a teherviselő képessége. Az AVHGA azért is fontos szereplő, mert ellensúlyozhatja a külső nehézségek és a finanszírozási időszakok ciklikusságát, és a lehető legtöbb agrárvállalkozásnak segít beruházásokat megvalósítani - tette hozzá.