Az időtlenség nyomai: Ország Lili életmű-kiállítása a Kiscelli Múzeumban Az idő múlása és a művészet örök kapcsolata érdekében nyílik meg Ország Lili életmű-kiállítása a Kiscelli Múzeumban. E kiállítás nem csupán a művésznő életének és munkásságának átte

A Kiscelli Múzeum lenyűgöző atmoszférája és gazdag gyűjteménye tökéletes hátteret biztosít a kiállításnak, mely új fényben tálalja Ország Lili művészetét. A templomtér romos, de mégis fenséges hangulata remekül megjeleníti az alkotó profán és szakrális motívumait. A kiállított művek révén egy különleges utazásra indulhatunk a történelem, az emlékezet és a belső víziók birodalmába.

A művész a főiskola befejezésétől haláláig puritán körülmények közt élt kis garzonlakásában, látjuk ezt a kiállított szobabelső-installációból, ugyanakkor utazás terén nem ismert határokat, és e szenvedélyéhez diplomaták társaságát kereste. Különösen Olaszországba vágyott, mert gyerekkorában nagyanyjával sok nyarat töltöttek Velencében.

Olasz földön járva elbűvölték a modern építészettel keveredő ókori romok: a pusztulás és újjáépülés ciklikusságát figyelte meg bennük, s mindezt, a látomásaival egybegyúrva vitte vászonra. A kurátortól azt is megtudjuk, hogy a festőt izgatta a nyomtatott áramkörök mértani kinézete, ezért előszeretettel festett áramkörökből kiinduló látomásszerű alakzatokat is. Prágában járva pedig a zsidó temetők sírkövei hatottak rá olyan elementáris erővel, hogy központi motívummá tette a stilizált héber feliratokat.

A múzeum története szorosan összefonódik az országgal, hiszen a Fehér Szobor című festmény megalkotásához az épület udvarán, a romos töredékek között barangolva nyert inspirációt.

Számára a "szobortemetőben" felfedezett furcsa pózokban heverő torzók sokkal emberibb lényeknek tűntek, mint a valódi élők. Pompeiiben tett látogatása inspirálta, és ennek hatására 1973 és 1978 között megalkotta fő művét, a Labirintus-sorozatot. Ebben a sorozatban saját festői eszközeinek és motívumainak segítségével az időtlenség fogalmát járja körül, az ókori mitológia szimbolikájából kiindulva. A kiállítótér romos templombelsője tovább fokozza ezt az időtlenséget, egyben jól tükrözi a festő művészetében folyamatosan megjelenő profán és szakrális elemek harmonikus elegyét.

Ország másik fontos témája a Holokauszt és azzal együtt a történelmi emlékezet, amelyről életében - vagyis a Rákosi- és Kádár-korszakban - nem lehetett nyíltan beszélni.

Hősünk a látványfestészet világából a szürrealizmus izgalmas birodalmába lépett, ahol bár képei egyre távolabb sodródnak a valóságtól, a töredékek, az enyészet határvonalán lévő tárgyak és az elhagyott városok továbbra is visszaköszönnek. Az egyik oldalon a festék lágyan marad, míg a másikon mintha megülne; ez a kettősség olyan illúziót teremt, mintha titkos árnyékok születtek volna. A apró jelek fokozatosan eltávolodnak a háttértől, miközben anyagszerűségükkel hívogatják a nézőt. A felfelé törő formák ellentmondanak a gravitáció törvényeinek, ezzel pedig az egész alkotás sodró, mágikus erőt sugároz.

A Kiscelli Múzeumban megrendezett kiállításon betekintést kapunk az egész életműbe, korszakokra bontva: a papírkollázsok, a bábszínházas eszközök, a monumentális Labirintus-sorozat, az önarckép és számos retro berendezési tárgy között bolyongva kerülhetünk közel a festőzseni nehezen megfogható képi világához.

A BOLYONGÁSOK - Ország Lili Kiscellben című kiállítás a Fővárosi Képtár gyűjteményének mélyebb megismerésére invitál. A Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár egyedi nézőpontból közelíti meg Ország Lili életművét, bemutatva a gyűjteményben fellelhető, közel 50 festményt és 70 grafikai alkotást, néhány kivétellel. A tárlat célja, hogy új tudományos felfedezéseket osszon meg a látogatókkal. A kiállításhoz kapcsolódó monográfia alapját a kurátor 2019-ben készült doktori disszertációja és az azt megelőző tíz éves kutatómunka képezi.

Összetett viszonyulás a múlthoz: ez Ország Lili művészetének központi témája. Életművében különös hangsúly került a történelem és az emlékezés kapcsolatára. A Fővárosi Képtár gazdag anyaga is megengedi az emlékezés témájára felfűzött vizsgálódást, emellett a kiállítás tárgyalja a hatalom és művészet komplex viszonyát, a Rákosi- majd a Kádár-korszak szürreális zártságát, a művészi tájékozódás nehézségeit, az információéhség kikényszerítette alkukat.

Ország Lili szinte egész életműve abban az apró garzonlakásban született, ahol a főiskola befejezésétől egészen 1978 elejéig lakott. Rendkívül szűk élettere éles ellentétben állt gondolatainak szabadságával, tágas és gazdag belső világával, szellemi terével, amelyben művei révén bolyonghatunk.