Békés Márton a Polbeat című műsorban kifejtette, hogy nem pusztán óvatosan, hanem határozottan tapasztalható Csurka István reneszánsza. - PestiSrácok

Békés Márton a Polbeat keretein belül kifejtette, hogy nem pusztán óvatos megközelítést tanúsít, hanem határozottan állítja: Csurka István reneszánsza most kezdetét vette! Huth Gergely 2024. december 3-án.

A balliberális reakciók szerint a Fidesz egyfajta óvatos Csurka-kultuszt épít, azonban Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója kifejtette, hogy ő nem tartja elegendőnek ezt a megközelítést. „Nem egy diszkrét kultuszt szeretnék, hanem egy erőteljes Csurka-reneszánszt!” - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a folyamat már elindult a XX. Század Intézet konferenciájával. A történészt a Revolutio'56 Gasztropubban zajló Polbeaten című műsorban kérdezte Huth Gergely, aki nemcsak Békés Mártonnal, hanem a számos Csurka-interjút készítő Stefka Istvánnal is beszélgetett.

Rengeteg hordalékkal szórták tele Csurka István életművét. Sőt, innen-onnan el is torlaszolták, nehogy hozzá lehessen férni. Még Csurka-összes sincs, műveinek nagyobb részét antikváriumból is csak nagyon nehezen lehet beszerezni. Ez nem maradhat így. Merjük beállítani, merjük továbbvinni, nyilván kritikusan, nyilván rámutatva a pálya árnyékos, napos és minden részére - mondta a PestiSrácok videóműsorában Békés Márton, hozzátéve: nem lehet különválasztani az író és a politkus Csurkát, hiszen mindkettő ugyanaz az ember volt, íróként is politikus.

Stefka István, a PestiSrácok tiszteletbeli főszerkesztője rendkívüli gondolkodónak tartja Csurkát. - Nagy szerencsém volt, hogy személyesen ismertem, sok-sok interjút készítettem vele. Két évvel a halála előtt írta a Dr. Utólag című visszaemlékezését. Érdemes egy pár mondatot ebből felolvasni - javasolta Stefka, ezt a részt idézve a kötetből:

Soros György 1985-ben ellátogatott Magyarországra és meghívta az úgymond ellenzéki írókat, értelmiségieket, mint Csoóri Sándort, Mészöly Miklóst, engem és természetesen Vásárhelyi Miklóst, volt elvtársát, a Margit kertbe egy remek ebédre. És fölajánlotta, hogy évente 3 millió dollárt fog adni a fiatal értelmiségiek nyugati utaztatására, oktatására.

Stefka István rámutatott, hogy 1985-ben Csurka még nem ismerte fel, hogy Soros ugyanazokat a stratégiákat alkalmazta, mint Aczél György. Kádár János legfőbb kultúrpolitikai irányítója, aki ügyesen vonzotta magához azokat az írókat, akiknek a támogatását remélte. Azonban gyorsan szembesült azzal a ténnyel, hogy Soros érkezése nem véletlen volt: 1985-ben azért jött, hogy meggátolja a forradalmat, és biztosítsa, hogy a rendszerváltás ne járjon következményekkel, elszámoltatással vagy személycserékkel. Célja az volt, hogy az a társadalmi réteg – beleértve a munkásőröket, funkcionáriusokat és gazdasági vezetőket –, akiknek a sorsa érdekelték Sorost és a Bilderberg-csoportot, békés módon megőrizhesse a vagyonát, hatalmát és pozícióját.

Stefka ezt a gondolatot is Csurka István írásából merítette:

1991-ben Magyarországon megkezdődött a nyitott társadalom kora. Soros György díszdoktor címet kapott, míg engem betiltottak. Sorost a közgazdasági egyetem díszdoktorává avatták a rendszerváltásban betöltött szerepe miatt, míg én, aki a kormányzó párt egyik alelnöke, alapítója és országgyűlési képviselője voltam, 1992-ben, még a dolgozatom megjelenése előtt, gyakorlatilag ki voltam tiltva a Magyar Rádióból.

Amit Csurka elindított, az képezi a nemzeti összefogás alapkövét.

Békés Márton hangsúlyozta, hogy Csurka munkássága mára a nemzeti konszenzus kulcsfontosságú pillérévé vált.

Ahogy Schmidt Mária fogalmazott, számos dologban igaza volt, csupán az időzítése nem volt megfelelő. Ő valójában 5-10 évvel a lehetőségek előtt járt. Például a 2007-es kilábalási forgatókönyvében világosan megfogalmazta, hogy szükség van egy kétharmados parlamenti többségre, egy új alkotmányra és új médiatörvényre. És lám, mindez később megvalósult! Természetesen Csurka is rendkívül releváns volt abban az időszakban, de sajnos nem állt rendelkezésére az a politikai erő, amely lehetővé tette volna, hogy az elképzeléseit valóra váltsa.

A történész megjegyezte, hogy 1996-ban Csurka István publikálta a "Nemzeti összefogás" című kis kötetét. Ebben kifejtette, hogy a létező jobboldali pártoknak össze kellene fogniuk, és külső forrásból egy olyan miniszterelnököt kellene hozniuk, aki nem vett részt a korábbi paktumokban, továbbá új alkotmányt kellene készíteni. Vajon nem ezt a koncepciót valósította meg a Fidesz, amikor 1998-tól kezdődően fokozatosan megteremtette a lehetőséget a változásokra?

Csurka István, a Magyar Igazság és Élet pártja elnöke gratulál Orbán Viktornak, a Magyarország 1998. július 6-án, frissen megválasztott miniszterelnökének az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos

Stefka István Orbán Viktor és Csurka István viszonyáról a következőképpen nyilatkozott:

Ha alaposan szemügyre vesszük Orbán Viktor politikai pályafutását, különösen a Hősök terén elmondott híres beszédét, amelyben harsányan kifejezte a "ruszkik haza" üzenetet, majd azt követően a nemzeti liberális időszakát, amikor a Trianon-évfordulón nem hajlandók voltak a Himnuszt elénekelni az Országházban, világossá válik, hogy a miniszterelnök sok esetben csak utólag realizálta a történések súlyát, akárcsak Csurka István. Ráébredt arra, hogy a Soros által kínált lehetőségek csupán mézesmadzagok, hiszen valójában az ország szuverenitásának elvesztését célozzák. Mindazonáltal a Fidesz sosem távolodott el attól a nemzeti szabadelvű irányvonaltól, amely Kossuth, Eötvös József és Széchenyi örökségében gyökerezik. A nemzeti összefogás szükségességét 1998-ra ismerte fel és valósította meg a Fidesz, akkoriban Csurka még idegenkedve figyelte Orbán Viktort. Az idő előrehaladtával azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a MIÉP fokozatosan a Fidesz szövetségesévé válik. A parlamenti viták során már nem támadták Orbánt, és később Csurka nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett.

A beszélgetés végén felmerült, hogy a Csurkára rárakódott antiszemitizmus nem annyira brutális, gyilkos indulatokkal teli zsidóellenesség volt, hanem inkább politikai diskurzus és túlzások sorozata, amely idővel jelentősen mérséklődött.

Nézze meg, hallgassa meg a teljes beszélgetést! A Podcast-változat ITT elérhető! A következő nyilvános Polbeat-felvételt december 12-én, csütörtökön, 18 órakor tartjuk a Revolutio 56 Gasztropubban, a budai Bem rakpart 53. alatt.

Persze, szívesen segítek! Milyen témában szeretnéd, hogy egyedivé tegyem a Facebook hozzászólásodat? Adhatsz meg néhány részletet, hogy jobban tudjam személyre szabni!

Kapcsolódó témákBékés MártonCsurka IstvánPolbeatR56 GasztropubStefka IstvánVezető