Botrány a COP 29-en: A szegény országok kivonultak a bakui klímacsúcsról A COP 29 klímacsúcs drámai fordulatot vett, amikor a fejlődő államok úgy döntöttek, hogy távoznak a bakui rendezvényről. A kivonulás mögött a globális felmelegedés elleni küzdelem s

Teljesen megakadt a bakui éghajlatvédelmi csúcs: a kis szigetországok és a legkevésbé fejlett államok képviselői elhagyták a központi tárgyalások színhelyét. "Úgy érezzük, hogy nem kaptunk megfelelő figyelmet" - mondta el sokak véleményét tükrözve Susana Muhamad, Kolumbia környezetvédelmi minisztere.

A COP 29 klímakonferenciának eredetileg már pénteken véget kellett volna érnie, ám a helyzet továbbra is bizonytalan, hiszen még szombaton sem körvonalazódik a várva várt megállapodás. A kis szigetországok és a gazdaságilag hátrányos helyzetű államok ezért figyelmeztetni kívánták a világot problémáikra, és a délután folyamán kivonultak a központi tárgyalási körből.

"Azért érkeztünk erre a klímakonferenciára, hogy méltányos megállapodásokat alakítsunk ki" - nyilatkozta Pa'olelei Luteru, Szamoa tárgyalóküldöttje és a Kis Szigetállamok Csoportjának képviselője, aki úgy érezte, hogy az igényeiket nem veszik kellően komolyan.

A kivonulás után a kis szigetországok érzelmes felhívást intéztek a nyilvánossághoz: "Szó szerint süllyedünk" - jelentették ki. "Hogyan várhatják el tőlünk, hogy visszamenjünk az országainkban élő nőkhöz, férfiakhoz és gyermekekhez, és egy olyan rossz alkuval álljunk elő, amely még nagyobb veszélybe sodorja őket?"

A klímacsúcson a legfőbb vitatéma a 2035-ig, elsősorban az iparosodott országok által klímavédelemre és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a fejlődő országoknak felajánlott teljes összegre vonatkozik. A jelenlegi összeg 250 vagy 300 milliárd dollár, a szegényebb országok azonban 1,3 billió dollárt tartanának szükségesnek.

A közgazdászok előrejelzései alapján a fejlődő országoknak évről évre legalább egy billió dollárra van szükségük az évtized végéig, hogy hatékonyan kezeljék a klímaváltozás által támasztott kihívásokat, és sikeresen áttérjenek a megújuló energiaforrásokra.

Az intézkedések fókuszában a globális szén-dioxid-kibocsátás mérséklése áll, amelyet főként a fosszilis energiahordozók, mint a kőolaj, a kőolajtermékek és a szén hasznosítása generál - hívja fel a figyelmet a Spiegel. A diskurzus nem csupán arra irányul, hogy a klímavédelemhez szükséges forrásokat növelni kell, hanem arra is, hogy ki viselje ennek anyagi terheit.

A német sajtó által nyilvánosságra hozott iratok alapján úgy tűnik, hogy elsősorban Szaúd-Arábia és a házigazda Azerbajdzsán próbálják megakadályozni a klímaegyezmény sikerét.

A nyugati iparosodott országok határozottan arra törekednek, hogy a fejlett gazdaságok, mint például Kína, vagy a tehetős olajexportáló államok, mint Szaúd-Arábia és Azerbajdzsán, fokozzák pénzügyi hozzájárulásaikat. Jelen pillanatban ezek az országok "fejlődő" státuszban vannak, és inkább támogatásban részesülnek, nem pedig adományozási kötelezettségekkel bírnak.

Az Európai Unió küldöttsége azon a véleményen van, hogy a tárgyalások a kis szigetállamok és a legnagyobb hátrányos helyzetű országok ellenérzései ellenére tovább fognak haladni. Wopke Hoekstra, az unió főtárgyalója hangsúlyozta, hogy minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy "hidakat építsenek" a felek között. Ugyanakkor nem volt teljesen biztos abban, hogy ez a cél valóra válik.