Brüsszel nemrégiben kiadott egy aggasztó jelentést Magyarországról, amely szerint a közeljövőben nem érdemes számítani az uniós támogatásokra.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján egyhamar nem várható, hogy kiszabadulnának a zárolt uniós források. A dokumentum szerint Magyarországon továbbra is rendszerszintű problémák jellemzik a bírói függetlenséget, a korrupció elleni fellépést, a médiapluralizmust, a jogalkotás átláthatóságát és a civil társadalom működését. A legfőbb ügyészi poszt politizáltsága, a kampányfinanszírozás korlátainak eltörlése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal civil szervezetekkel szembeni fellépése is komoly aggodalmat keltett az Európai Bizottságban annak legfrissebb jelentése szerint. A dokumentum kiemeli, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra is hiányoznak az érdemi ítéletek, miközben a közbeszerzések terén is jelentős a versenyhiány. A közmédia függetlensége nem javult, a kormány gyakran alkalmazza indokolatlanul a rendkívüli jogrendet, és több 2024-es uniós ajánlást sem hajtott végre.
Magyarországon továbbra is komoly rendszerszintű kihívásokkal kell szembenézni az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni intézkedések, a médiapluralizmus, a jogalkotás átláthatósága, valamint a civil társadalom működési feltételei terén - állapította meg az Európai Bizottság legújabb, 2025-ös jogállamisági jelentésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy évek óta stagnálnak az előrelépések számos kulcsfontosságú területen, annak ellenére, hogy Magyarország már a feltételességi eljárás keretében is megkapta ezeket a kritikákat. Ennek következményeként a kormány továbbra sem férhet hozzá az uniós források jelentős részéhez.
A bíróságok függetlenségét érintő 2023-as reformokat az Országos Bírói Tanács (OBT) részben érvényesíteni tudta, ugyanakkor az új jogszabályok előkészítése során több alkalommal megkerülték a testületet.
Az OBT különösen éles kritikával illette azt a lépést, hogy a bírói kinevezések új feltételeit előzetes véleménykérés nélkül vezették be. Ez a döntés nem csupán a bírák életpályáját érinti hátrányosan, hanem a belső igazságügyi képzési rendszert is kedvezőtlenül befolyásolja.
A Bizottság megállapította a jelentésében, hogy a Kúria esetében a joggyakorlat egységességét biztosító panasztestület működése megfelelőnek bizonyult: 2024-ben 17 egységességi határozatot és 40 panaszról szóló döntést hozott. Ugyanakkor a dokumentum hangsúlyozza: az alsóbb szintű bíróságokon a perelosztási szabályok átláthatósága továbbra sem felel meg az uniós elvárásoknak. A bírói függetlenséget érintő belső viták során nyomásgyakorlás történt:
A brüsszeli testület hangsúlyozza, hogy a Kúria elnöke jogellenesen távolította el beosztásából azt a bírót, aki nyilvánosan kifogásolta a reformokat - ezt a bíróság már jogerősen is megerősítette.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy 2024-ben elfogadták az Alaptörvény 14. módosítását, amely eltörölte azt a korábbi elvárást, miszerint a legfőbb ügyészt kizárólag az ügyészi kar tagjai közül kellene választani. Az új előírások értelmében bármely jogász, aki legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik, jogosult lehet a legfőbb ügyészi poszt betöltésére. Ez a változás azonban komoly kérdéseket vet fel a pozíció politikai függetlensége szempontjából. A Velencei Bizottság a kinevezési eljárások szigorítását ajánlotta, ám a magyar kormány ezt a javaslatot figyelmen kívül hagyta, ahogy azt az uniós végrehajtó testület jelentése is rögzíti.
Kifogásolják, hogy a legfőbb ügyész megbízatása kilenc évre szól, és továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy a leköszönő vezető hivatalban maradjon, ha az Országgyűlés nem tudja megválasztani az utódját,
ez a GRECO szerint rendszerszintű kockázatot jelent.
A fizetések emelése három fázisban valósul meg 2027-ig, ami összesen 48%-os növekedést eredményezhet. Az első lépcsőben 2024-ben 15%-os emelést, majd 2025-ben újabb 10%-os növelést hagytak jóvá. Fontos megjegyezni, hogy strukturális garanciák, mint például az automatikus indexálás, nem kerültek bevezetésre, ellentétben más közjogi tisztségekkel, mint például a miniszterelnök vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akiknek a jövedelme a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett átlagbérhez van kötve.
A 2024-es évben összesen 264 jogerős korrupciós ítélet született, ami jelentős csökkenést mutat az előző év 364 ítéletéhez képest, mintegy 27%-os visszaesést jelentve. A magas szintű korrupciós ügyek terén továbbra is hiányzik a meggyőző ítélkezési gyakorlat, és sok esetben a döntéshozatali folyamatok is rendkívül lassúak. Érdemes megemlíteni, hogy 2023-ban egy figyelemfelkeltő ügy indult Völner Pál parlamenti államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kamara elnöke ellen, de ez az ügy még mindig folyamatban van, és nem zárult le.
Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján az Integrity Hatóság 2024 folyamán kilenc ügyet terjesztett az ügyészség elé. Ugyanakkor, a hatóság korlátozott jogkörének következtében nem rendelkezik hozzáféréssel többek között a nyomozati iratokhoz.
A "felülvizsgálati indítvány" intézménye, amely lehetőséget ad arra, hogy a bíróság átvizsgálja az ügyészi elutasításokat, ugyan bővült, de a döntés nem kötelező érvényű - állapítja meg a dokumentum. Továbbá, megjegyzik, hogy a kormány azóta sem hajtotta végre a 2024-es ajánlást, amely a magas szintű korrupciós ügyek nyomozásának és az ítélkezési gyakorlatának fejlesztésére vonatkozott.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a vagyonnyilatkozati rendszer továbbra is számos hiányossággal küzd: nem foglalja magában például a magántőkealapokat, a vagyonkezelő alapítványokat, valamint a nem adóköteles bevételeket.
Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a feltételességi eljárás kulcsfontosságú eleme az, ami miatt Magyarország nem tud hozzáférni a 10 milliárd euró összegű uniós felzárkóztatási forráshoz.
A 2024-es év során hat parlamenti képviselő önkéntesen felülvizsgálta vagyonnyilatkozatát, ám hivatalos eljárást senki ellen nem kezdeményeztek. Az Integrity Hatóság által készített jelentésre a kormány nem adott érdemi választ, noha a testület több fontos javaslatot fogalmazott meg, például az elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetését és az automatikus adatellenőrzés alkalmazását – derül ki az uniós forrásokból.
A kormány ígérete szerint 2025. november 30-ig elfogad egy lobbiszabályozást, amely kiterjed az ún. "forgóajtó" jelenség kezelésére is. Azonban a jelentés kiadásáig nem született előkészületi törvényjavaslat, sőt, a parlamenti képviselők és lobbisták közötti kapcsolatokat sem szabályozza semmi. A GRECO többször is sürgette ennek rendezését.
A jelentésben szerepel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több civil szervezetet vett górcső alá, közöttük két olyan egyesületet is, amelyek aktívan részt vesznek az antikorrupciós munkacsoport tevékenységében.
A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok továbbra is szelektíven korlátozzák a független újságírók számára a közérdekű eseményekről való tudósítás jogát.
Az állami reklámköltések elosztásának átláthatóságát szolgáló jogszabályi módosítások még mindig váratnak magukra, ahogyan a közszolgálati média szerkesztői függetlenségét biztosító reformok is stagnálnak.
Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd le a szöveget vagy a pontokat, amelyeket szeretnél egyedivé tenni, és én átdolgozom neked.
A Bizottság kifogásai között szerepel, hogy a kormány továbbra is széleskörűen alkalmazza a rendkívüli jogrendet, gyakran indoklás nélkül. Az uniós testület véleménye szerint ez gyengíti a jogbiztonságot, és zavarokat okoz a belső piac működésében, különösen a külföldi befektetők számára.
A közbeszerzési folyamatokban 2024-re a "single bid", azaz az egyetlen ajánlattal való indulás aránya 23%-ra nőtt, ami jelentősen meghaladja a kormány által kitűzött 15%-os célértéket. A jelentés kiemeli, hogy a nemzeti forrásokból finanszírozott projektek esetében a korrupciós kockázatok továbbra is aggasztóan magasabbak, mint az uniós támogatásokkal megvalósított projektek esetében. Továbbá, a központi keretmegállapodások körülbelül 70%-a egyedüli ajánlattevőkkel jött létre, ami monopolhelyzetek kialakulásához vezetett bizonyos iparágakban, például az informatikai és kommunikációs szektorban. Ezt a jelenséget az Európai Bizottság a közbeszerzési rendszer gyengeségeiként azonosította.
2025 júniusában történelmi lépésként életbe lépett egy törvény, amely megszünteti a választási kampánykiadásokra vonatkozó felső határt.
Az Európa Tanács ajánlásaival ellentétes megközelítések a kampányfinanszírozás terén a túlzott politikai függőségek kialakulásához vezethetnek. A javasolt felső határok figyelmen kívül hagyása nemcsak hogy veszélyezteti a demokratikus folyamatokat, hanem a politikai integritást is megkérdőjelezi. Ilyen irányvonalak következményeként a politikai döntéshozatal könnyen manipulálhatóvá válhat, ami a közérdek helyett a magánérdekek előtérbe kerülését eredményezheti. A transzparencia és a felelősségvállalás elveinek figyelmen kívül hagyása tehát nem csupán etikai aggályokat vet fel, hanem a társadalmi bizalom megrendüléséhez is vezethet.
A Bizottság összegzése rávilágít, hogy Magyarország a 2024-es ajánlások terén számos kulcsfontosságú kérdésben nem mutatott előrelépést. Különösen aggasztó a bírói függetlenség, a médiapluralizmus, a civil társadalom szabadsága, valamint a magas szintű korrupció elleni fellépés terén tapasztalt stagnálás. Bár néhány kedvező fejlemény, mint például a béremelések és az igazságügyi digitalizáció terén elért eredmények, dicséretet érdemelnek, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a mélyebb rendszerszintű problémák fennmaradását. A jelentés alapján a befagyasztott uniós források teljes körű felszabadítása a közeljövőben nem valószínű.
