Brüsszel elutasította a magyar javaslatot, amely számos problémára hivatkozva továbbra is fenntartja a blokkolást.
Az Európai Bizottság hétfői határozata szerint a legutóbbi magyar jogszabály-módosítások nem oldják meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaival kapcsolatos összeférhetetlenségi problémákat. Ennek következtében a Bizottság továbbra is elutasítja a modellváltott egyetemek visszaengedését az Erasmus- és Horizon-programokba. A Portfolio információi szerint a bizottsági tisztviselők aggályosnak tartják, hogy az új jogszabály nem terjed ki minden érintett alapítványra. Lapunknak megerősítették, hogy a kormány korábbi állításaival ellentétben, valóban zajlottak egyeztetések az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban.
A Portfolio korábbi tájékoztatása alapján az Európai Bizottság hétfőn hozott döntésében kifejtette, hogy Magyarország legutóbbi, 2024. december 2-án benyújtott jogszabály-módosítása nem biztosít megfelelő megoldást a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatok kezelésére.
A magyar jogszabály új kereteket állapít meg a kuratóriumi mandátumok vonatkozásában, amelynek időtartama hat év. Ezen kívül szigorú korlátozást vezetett be a parlamenti képviselők, polgármesterek és más állami, közhatalmi pozíciót betöltő személyek részvételére az alapítványi testületekben. Továbbá, egyéves kihűlési időt is beiktattak, amely alatt az érintettek nem vállalhatnak szerepet a kuratóriumokban.
A Bizottság azonba helyzet elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alapítványok működésére vonatkozó korábbi intézkedések hatályban tartása indokolt.
Ezen kívül az uniós végrehajtó szerv a kormánynak címzett értékelésében egyértelműen kifejtette, milyen további módosításokra van szükség a felmerült problémák orvoslásához, hogy a modellváltott magyar egyetemek és kutatóintézetek ismét részt vehessenek az Erasmus- és Horizon-programokban.
A helyzet összetett, hiszen a Tanács 2022 decemberében olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek a uniós költségvetés védelmét célozták meg, és ezeket a jogállamiság magyarországi megsértése indokolta. Azóta a magyar kormány több próbálkozást tett a helyzet rendezésére, legutóbb egy jogszabály-módosítással, amelynek fő célja az uniós szankciók enyhítése lett volna.
A Bizottság véleménye szerint a javasolt módosítások nem bizonyultak elegendőnek, ezért szükséges a szabályozás további finomítása a források teljes visszaállításának érdekében.
A Portfolio brüsszeli forrásai révén értesültünk arról, hogy a tisztviselők több kihívást is azonosítottak, de három lényeges problémát emeltek ki a jogszabállyal összefüggésben, amelyeket részletesen ismertettek velünk:
Nem érkezett válasz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság mennyire enyhítette korábbi kifogásait, miszerint a kuratórium mandátumát négy évben limitálni kívánták, vagy hogy elvárták volna a közhatalmi pozíciók betöltése között kétéves kihűlési időt. Forrásaink sajnos nem osztották meg a többi kifogás részleteit sem.
A kormány képviselői határozottan visszautasították azokat a vádakat, miszerint az Európai Bizottság nem tájékoztatta őket a korábbi egyeztetések során az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos elvárásokról. Az uniós tisztviselők már korábban is megerősítették, hogy a törvény elfogadása előtt formális és informális konzultációk zajlottak a felek között. Brüsszeli forrásaink szerint a kommunikáció során minden releváns információt megosztottak.
a most elfogadott jogszabály előtt világosan jelezték a problémáikat, mégis az általuk eredetileg látott törvényvázlathoz szinte minden pontban azonos törvényt fogadott el a parlament.
Az Európai Bizottság most nem vizsgálta azt, hogy Magyarország a kondicionalitási eljárásban foglalt problémákat orvosolta-e: a már említett 2022 decemberi tanácsi határozat ugyanis az Erasmus- és Horizon-programokban való felfüggesztés mellett zárolt 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást is,
amelyekből év végén 1,1 milliárd eurónyi támogatás végleg elveszhet.
Az új közös uniós költségvetésbe ugyanis bekerült az n+2 szabály, amely szerint a felfüggesztett uniós pénzügyi eszközöknél két éven belül orvosolni kell a jogállamisági aggályokat. Itt több transzparenciajavító és korrupcióellenes intézkedést sem teljesített még a kabinet.
