Egy újabb, ártatlan külsővel bíró eszközön keresztül kezdett el csendben teret hódítani Európa földjén az iszlamista terrorizmus.

Egy francia antropológus legújabb könyvében arra mutat rá, hogy az iszlám előírásainak megfelelő, úgynevezett halal élelmiszerek kereskedelme a Nyugaton az iszlamista normák elterjesztésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Florence Bergeaud-Blackler, a szerző, megfigyelései alapján egyre gyakoribb jelenség, hogy a muszlim vásárlók bojkottal és nyomásgyakorlással próbálnak nyomatékot adni a nyugati értékeket képviselő cégeknek, ezzel kifejezve elégedetlenségüket és aggodalmaikat – írja a Le Figaro.

Az idei évben napvilágot látott „Dzsihád a piacon keresztül” című könyv szerzője úgy véli, hogy a nyomásgyakorlás finomabb technikái akkor bukkannak fel egy országban, amikor a politikai iszlamizmus elterjedése nem hozott eredményt.

Az étkezés egy univerzális emberi tevékenység, amely mindannyiunk életének szerves része. Amennyiben az élelmiszerek kiválasztása és fogyasztása az iszlám értékrendjének megfelelően alakul, úgy a közösség egészére is hatással lehet ez a változás, formálva ezzel a társadalmi normákat és szokásokat.

1997-ben a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) közösen összeállították a Codex Alimentariust, amelybe beemelték a halal élelmiszerekre vonatkozó szabványt. Ezzel a lépéssel a halal élelmiszerek fogyasztása már nem csupán egy vallási gyakorlat maradt, hanem egy olyan globális piaci jelenséggé vált, amely jelentős hatással bír a nemzetközi kereskedelemre.

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg, amely figyelembe veszi a vallási előírásokat: --- Az életünk során számos kihívással találkozunk, amelyek megkövetelik tőlünk, hogy hűek maradjunk hitünkhöz és vallási értékeinkhez. A vallás nem csupán előírásokat jelent, hanem útmutatót, amely segít a helyes döntések meghozatalában és a közösségünk támogatásában. A mindennapok során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a vallási hagyományokat, legyen szó akár étkezési előírásokról, imaidőkről vagy ünnepekről. Ezek a szokások nem csupán a hitünk kifejeződései, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy mélyebb kapcsolatot építsünk ki a körülöttünk élőkkel, és erősítsük közösségünket. Bármilyen nehézség is álljon előttünk, emlékezzünk arra, hogy a hitünk ereje mindig velünk van, hogy irányt mutasson és bátorítson minket a mindennapi életben. Legyünk nyitottak és türelmesek, hiszen a vallási értékek nemcsak a saját életünket gazdagítják, hanem másokét is. --- Remélem, ez a szöveg megfelel az elvárásaidnak! Ha más irányban szeretnéd, kérlek, jelezd!

A Közel-Kelet jelentős halal-kongresszusain egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a muszlim fogyasztók politikai eszközként is funkcionálhatnak. Amennyiben a muszlim közösség tagjai kizárólag az iszlám értékrendjének megfelelő termékeket választanak, ez lehetőséget ad arra, hogy szankcionálják azokat az országokat és vállalatokat, amelyek nem felelnek meg az elvárásaiknak vagy "helytelen" magatartást tanúsítanak.

Az üzenet világos: válassz halal termékeket, ezzel pedig kifejezheted a támogatásodat és erősítheted a helyi közösségeket, miközben egyfajta választ adsz a Nyugat által képviselt értékekre.

Florence Bergeaud-Blackler megállapítása szerint az iszlamista-lobbi rendszeresen publikál olyan listákat, amelyek...

A Reuters, az AFP és egyéb hírügynökségek nagy része kritikátlanul tálalta ezeket az információkat, ami lehetővé tette a halal-narratíva globális elterjedését. Mintha ezek tényszerű közlések lennének, pedig valójában sok esetben csupán aktivista nyomásgyakorlásról van szó.

A szerző példaként hozza a Palestine Cola sikerét: a Coca-Cola vállalatot sok muszlim az iszlámbarát alternatíva vásárlásával büntetik. Ez egyszerre forradalmi és üzleti logika -- pont azokkal a kapitalista módszerekkel mérnek csapást a nyugati nagyvállalatokra, amelyek hasonló módszereivel szemben gyakran tiltakoznak.

Céljuk az olyan kifejezések, mint az "iszlamista" és az "iszlám terror" eltüntetése a médiából. A jövőbeli tervek között szerepelhet ezeknek a kifejezéseknek a kriminalizálása is. Ha ez megvalósul, a jelenség nevén nevezése lehetetlenné válik, és csak csendben lehet majd róla beszélni.

Az iszlám fundamentalista projekt olyan rejtett stratégiákat alkalmaz, amelyek nem a nyílt konfrontációra, hanem a finomabb befolyásolásra építenek. Ahol nem tudott áttörni, ott nem zászlókkal demonstrál, hanem az élelmiszer-címkék, a fogyasztói szokások és a nyelvi normák átalakításán fáradozik, igyekezve formálni a nyugati társadalmak értékrendjét. Azok, akik nyíltan felvállalják ezt a véleményt, komoly kockázatot vállalnak a mai világban. Amennyiben a mozgalom eléri céljait, egy olyan jövő előtt állhatunk, ahol a társadalom teljes mértékben aláveti magát az iszlám elveinek és előírásainak.

Kiemelt kép: Muszlim vacsorához készülnek a Ramadán idején (Fotó: EPA/KHALED ELFIQI)