Minden este, ahogyan a nap fénye lassan eltűnik, egy őz érkezik a családi nappaliba, hogy álomba szenderüljön. Puha, meleg bundájával a kanapén helyezkedik el, mintha csak a lakás egyik tagja lenne. Csendesen pihen, miközben a család körülötte mesél, neve
Napközben Timmi, az őz, szabadon kószál Németország északi vidékén, a festői Schleswig-Holstein Dithmarschen mezőin. A napfényben fürdő táj felfedezése közben fűszálakat rágcsál és a szellőben játszadozó levelek között keresgél. Ahogy azonban a nap lemegy és az ég színe narancssárgába fordul, Timmi tudja, hogy ideje visszatérni ahhoz a szerető családhoz, akik az anyja elvesztése után támogatták őt, és otthont adtak neki.
Két évvel ezelőtt egy őz, akit Timminek kereszteltek, Nyugat-Schleswig-Holsteinben igencsak szokatlan alvóhelyet választott magának: egy család nappaliját. Napközben a mezőkön rohangál más állatok társaságában Dithmarschen vidékén. Mindenki tudja, hogy a vadonba kellett volna visszajuttatni, de valahogy ez nem valósult meg: Timmi egyszerűen ragaszkodott a kényelmes otthonhoz.
A régi gazda már régen is figyelemmel kísérte az állatok életét. 2022 tavaszán, mikor unokaöccse, aki a környék vadászterületén jártas, értesítette őt arról, hogy egy őz tragikus baleset áldozatává vált, és egy árva kis őzike maradt utána, a szíve megdobbant. Azonnal tudta, hogy nem hagyhatja magára ezt a kis jövevényt, akinek most minden támogatásra szüksége volt.
Amikor az őzek májusban és júniusban megszületnek, gyakran magas fűben hevernek. De ez idő alatt sok gazda kaszál, ami életveszélyes a számukra.
A körülbelül egyhetes kis jószágot az asszony szívvel-lélekkel gondozta és nevelte. "Nagy boldogság számunkra, hogy életben maradt, és van még egy lehetősége - mesélte a nő. - A kert ajtaja nyitva áll, szabadon fedezheti fel a világot."
Timmitet ellátták egy transzponderrel, ami lehetővé teszi a vadászok számára, hogy könnyedén nyomon követhessék őt. Így mindig tudják, hol tartózkodik az őz, és ezáltal egyszerűbbé válik a vadászat.
A német ZDF televízió honlapján megjelent információk szerint az állami vadászszövetség álláspontja az, hogy a szarvasok és őzek nevelése a legjobb szakmai irányítás alatt zajlik. Frank Zabel vadbiológus hangsúlyozta, hogy a vadon élő állatok nem csupán bújós kis kedvencek, hanem fontos ökológiai szereplők. A tenyésztés célja mindig az, hogy minimalizáljuk a kapcsolatot az emberek és a vadon élő állatok között, ezzel megőrizve természetes viselkedésüket és élőhelyeik integritását.
Bár a természetben megfigyelhető szociális viselkedésük eltérhet a megszokottól, a szarvasok és őzek esetében a csoportos gondoskodás a legmegfelelőbb megközelítés. Tehát nem célszerű őket egyedül kezelni, hanem inkább közösségükben érdemes foglalkozni velük.
Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az állatok túlságosan megszokják az embereket, és később már nem tudnak megbirkózni a vadonban, sőt, a hím őzek esetében néha megtámadják az embereket.
Frank Zabel vadbiológus szívszorító példákat említett, amikor az emberek a mezőkről összegyűjtötték az őzikéket, mert különféle hangokkal próbálták meg hívni az anyjukat. Ezek az esetek rávilágítanak arra, milyen mélyen érintik az embereket a természet védtelen lényei, és milyen könnyen válhatnak áldozatává a naivitásuknak.
"Egy bizonyos korban a fiatal őzek egyszerűen unatkoznak, amikor az anyjuk távol van, ezért nagyon hasonlítanak hozzánk, emberekhez - mondta Zabel. - Ezt nem szabad félreértelmezni, mert ez végül csak az állatok rovására megy."
