Elbukott mesterterv: a romániai politikai káosz mögött álló rejtélyes játszmák – a hatalom saját csapdájába léphet?

Egy különös és megdöbbentő "mesterterv" állhat a választási eredmények megsemmisítésének hátterében?

A romániai elnökválasztás második fordulóját eredetileg december 8-án tervezték megrendezni, de az alkotmánybíróság két nappal korábban váratlanul közbelépett: a november 24-én lebonyolított első fordulót semmisnek nyilvánította, így a teljes választási folyamatot újra kell kezdeni. Ez a döntés szinte az utolsó pillanatban született meg, hiszen már a külföldi szavazatok is megkezdődtek addigra.

A döntés előtti napon, december 4-én Klaus Iohannis államfő levette a titkosítást a hírszerzési jelentésekről, amelyek szerint külföldi államok beavatkoztak a választási folyamatba. Noha Oroszországot nem emelték ki a beavatkozó országok között, a jelentésekben több utalás is akadt arra, hogy Moszkva támogathatta a szélsőjobboldali, oroszpártinak tartott Călin Georgescu kampányát. Georgescu, aki korábban szinte ismeretlen volt, meglepetésre az első helyen zárta az első fordulót. Kampányát főként a TikTokon folytatta, ahol a titkosszolgálatok szerint a kínai platform jelentős mértékben segítette a független jelöltet, koordinált fiókok, ajánló algoritmusok és fizetett hirdetések révén.

Kiemelkedő volt, hogy míg a hírszerzés állítása szerint Románia nem csupán az elnökválasztás első fordulójában, hanem a később megrendezett parlamenti választások alatt is "agresszív orosz hibrid támadások" célkeresztjébe került, az alkotmánybíróság mégsem semmisítette meg az eredményeket. Ez a helyzet nemcsak a Georgescu mögött álló szélsőjobboldali pártokban, hanem a román társadalom szélesebb rétegeiben is kétségeket ébresztett, hiszen úgy tűnt, hogy az alkotmánybíróság a jogkörét túllépve politikai döntést hozott. E döntés különösen érdekes, mivel a parlamenti választásokat végül az establishment domináns pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, igaz, a története során elért legrosszabb eredményével.

A taláros testület körüli gyanakvás nem új keletű, hiszen korábban is felmerült, hogy politikai érdekek befolyásolják döntéseit. Októberben például a szélsőjobboldali SOS Románia párt elnöke és EP-képviselője, Diana Șoșoaca eltiltását rendelték el az indulástól. Az indoklás szerint a politikus kijelentéseivel fenyegette meg az alkotmányos rendet, amikor az ország EU- és NATO-tagságának megszüntetésére szólított fel. E döntés jogszerűsége azonban kérdéses, hiszen az alkotmány világosan kimondja, hogy csak köztörvényes bűncselekmény esetén lehet megvonni egy jelölt indulási jogát. Továbbá, ha Șoșoacát kizárták, akkor miért nem történt hasonló lépés Georgescuval szemben, aki szintén kritikát fogalmazott meg Románia nemzetközi elköteleződéseivel kapcsolatban?

Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke, egyértelműen közel áll a PSD-hez, hiszen a párt szenátora volt, mielőtt az alkotmány őrzőjévé vált. Korábban Ion Iliescu, Románia első demokratikusan megválasztott elnökének tanácsadójaként tevékenykedett, aki a kommunista időszakban is jelentős szerepet játszott. Ráadásul felmerült a gyanú, hogy Enache a Ceaușescu-rendszer alatt a hírhedt Securitate titkos ügynöke volt. Bár az aktája eltűnt, bizonyítékok utalnak arra, hogy létezett ilyen dokumentum. Nem meglepő, hogy sok román állampolgár úgy látja, Enache az alkotmánybírói pozíciójában a PSD aktuális és korábbi kormányának érdekeit szolgálja.

Az is elterjedt vélekedés, hogy magának Georgescunak a kampányát is részben a PSD támogatta. A "mesterterv" állítólag az lett volna, hogy az elnökválasztás második fordulójába a PSD azóta lemondott elnöke, egyben a jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu és egy szélsőjobboldali jelölt jut be, aztán a második fordulóban Ciolacu begyűjti a mérsékelt szavazók voksait, és sima győzelmet arat.

Azok, akik a PSD háttérmanipulációját észlelik az eredmények mögött, gyakran hivatkoznak Toni Greblăra, a választási hatóság vezetőjére, aki korábban a PSD szenátoraként tevékenykedett, akárcsak az alkotmánybíróság elnöke. Az elnökválasztás első fordulóját követően a jelöltek közzétették kampánykiadásaikat, azonban Georgescu esetében a költések rovatában 0, vagyis nulla lej szerepelt. Pedig a jelölteknek kötelező lett volna hetente tájékoztatniuk a választási hatóságot kampányköltségeikről, de Greblă vezette intézmény gondosan figyelmen kívül hagyta, hogy a szélsőjobboldali jelölt zéró összeggel rukkolt elő, miközben kampányának aktivitása a TikTokon éppen virágzott. Továbbá, a választási hatóságnak is rendszeresen nyilvánosságra kellett volna hoznia a jelöltek költéseit, ám az utolsó két hétben ezt elmulasztotta.

Vagyis a PSD ármánykodását feltételezők úgy vélik, a szociáldemokrata párt szándékosan támogatta Georgescut, hogy aztán a második fordulóban a jelöltjük, Ciolacu könnyedén legyőzze.

A második fordulóba nem Ciolacu, hanem a PSD liberális ellenzékének számító Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi került be Georgescu mellett. A USR, amely a hagyományos establishment pártokkal – mint a PSD és a névadója alapján inkább konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) – szemben helyezkedik el, korrupcióellenes platformjára építette fel politikai stratégiáját. Ezért a "mesterterv" nem vált valóra, és a helyzetet már csak a korábbi PSD-szenátor által vezetett alkotmánybíróság tudta orvosolni. Először a szavazatok újraszámolását rendelte el, de mivel ez sem hozott eredményt, végül a teljes elnökválasztás megismétlését is elrendelte – ezt sokan kétségekkel fogadják.

Mindez természetesen csupán elméleti síkon létezik, és konkrét bizonyítékok hiányában nehezen megfogható. Ugyanakkor a történések alakulása erősen alátámasztja ezt a hipotézist. Ráadásul az állam adós maradt az állampolgárokkal azzal, hogy világos, kézzelfogható bizonyítékokat nyújtson a választási folyamatokba történt állítólagos orosz beavatkozásról. Így a román választóknak gyakorlatilag a levegőből kellene elhinniük, hogy valóban külső hatások érvényesültek: nem meglepő, hogy sokan kétségeiknek adnak hangot.

Karácsony előtt nem sokkal megalakult a Marcel Ciolacu által vezetett új kormány, amelyben a PSD és a PNL mellett az erdélyi magyar közösséget képviselő RMDSZ, valamint a nemzetiségi képviselők is szerepet kaptak. A koalíciós tárgyalások kezdetén az USR is részt vett, azonban a tárgyalások során végül úgy döntöttek, hogy kilépnek, így továbbra is az ellenzék sorait erősítik. A kormánypártok közösen keresettek elnökjelöltet, és Crin Antonescu neve került a középpontba - noha a pártok hivatalosan még nem hoztak döntést a jelöltségéről, már most is felmerültek olyan vélemények, hogy esetleg visszalépnek tőle. Ciolacu csütörtökön bejelentette, hogy...

A kormány május 4-én és 18-án tűzi ki a megismételt elnökválasztás időpontját.

A voksolás egyik legfontosabb dilemmája, hogy az alkotmánybíróság lehetővé teszi-e Georgescu újraindulását, vagy pedig, hasonlóan Șoșoacă esetéhez, őt is kizárja a versenyből.

Egy ilyen lépés nyilvánvalóan csak olaj lenne a tűzre. Georgescu hívei, köztük a parlamenti választásokon második helyen végzett Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) több demonstrációt is szerveztek a választás első fordulójának megszüntetése ellen. Eközben az elnökjelölt nemcsak hazájában, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságánál is panaszt tett az alkotmánybíróság határozata ellen.

A decemberi döntés viszont könnyen Georgescu malmára hajthatja a vizet.

Nicușor Dan, Bukarest polgármestere és egyben elnökjelölt, nemrégiben egy olyan felmérést publikált, amely szerint Georgescu támogatottsága elérte a 40 százalékot. Ugyanakkor sokan kétségbe vonják ennek a közvélemény-kutatásnak a megbízhatóságát. Az első fordulóban Georgescu közel 23 százalékos eredményt ért el. Romániában egyre inkább tapintható az elégedetlenség az establishment pártjaival szemben, amit nemcsak a törölt elnökválasztás eredményei mutatnak, hanem az is, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a szavazatok egyharmadát olyan újonnan alakult, szélsőjobboldali pártok szerezték meg, amelyek csak néhány éve léteznek. Ezek az események tovább fokozzák a rendszerellenes feszültséget: Georgescu hívei egyre dühösebbek és eltökéltebbek, míg olyanok is, akik korábban nem szándékoztak rá szavazni, most talán éppen a rendszer ellenállásaként mellé állnak. Georgescu magát a korrupt rendszer áldozataként pozicionálja, ami az aktuális politikai klímában kedvező környezetet teremt számára.

Az alkotmánybíróság határozata világszerte felkeltette a figyelmet, és nem véletlen, hogy Elon Musk, a világ egyik leggazdagabb embere is felfigyelt rá. Trump győzelme óta Musk egyre aktívan részt vesz más országok politikai eseményeiben, beleértve a brit és német belpolitikát is. A román alkotmánybíróság döntéséről pedig a következőképpen nyilatkozott:

Hogyan lehetséges, hogy egy bíró érvényteleníti a választásokat anélkül, hogy diktátornak minősítenék?

Georgescu közben lelépett a TikTok színpadáról, és átkelt a Musk által birtokolt X-re, ahol már angol nyelven, mint egy nemzetközi politikai figura, osztja meg gondolatait. Nemrégiben Alex Jones, aki a konteók világában jártas, szintén az X-en folytatott műsorában interjút adott. Jones azt állította, hogy Európa tervezi a NATO feletti irányítás átvételét, és el kívánja indítani a harmadik világháborút, melynek egyik fő bázisa Románia lenne, mivel az Ukrajnával határos és a NATO keleti flankján helyezkedik el.

Akárhogyan is formálódnak az elkövetkező hónapok történései Romániában, egy dolog biztos: az új elnökválasztási kampány egy rendkívül feszültséggel teli légkörben fog lefolyni.