Elszármazottak összejövetele: a szülőföld hívogató hangja újra megérintette a szívüket.
Ritkaságszámba menően, már 13. alkalommal érkezett el az idő, hogy a szülőföld visszahívja az értényieket. Az invitálás jelentőségét felismerve több mint száz elszármazott válaszolt a hívásra – számolt be Ékes László, a rendezvény szervezője.
Idén 112-en fogadták újra Tamás Áron szívhez szóló gondolatát: "Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született." Mindenki érezte, hogy hiányzik a hazai levegő, az összetartozás, a kézfogások, az ölelések, az emlékek, az ismerős arcok, a kedves hangok és gesztusok. Egy régi világ szelleme kelt életre, amelyben ott voltak a harangok zúgása, a templomok csendje és a szavak, amelyek összekötnek minket. Az örömök és a nehézségek megosztása, a lelki feltöltődés, amely csak otthonban lehetséges, mindennél fontosabbá vált, és a jövőhöz szükséges erőforrások is hiányoztak. Ezen okok miatt szervezte meg az „ötösfogat” – Ékes László, Simon Ferencné, Szabó Károlyné, Dr. Kovács Zoltán és Molnár Béla – ezt az újabb, sokak által várt találkozót, amelyben elszármazottak és barátok egyaránt részt vettek, hogy együtt ünnepeljék meg a közösség erejét.
Az elszármazottak összejövetelének helyszíne a templom szent falai között kezdődött.
A találkozó hagyományosan a Szent Márton templomban kezdődött, ami a szándék mellé örömmel álló Kamerer Aleksandar, Sándor atya, szentmiséjével és megerősítő gondolataival indult. A kántori teendőket az értényi dédszülőkkel rendelkező, ifjú, tizenhat éves tehetség, Fenyvesi László látta el, kiválóan. A templomban megtartott, hagyományosan színvonalas kulturális műsor üzenetei összefonódtak az atya gondolataival. Hitről, magyarságról, haza- és szülőföldszeretetről, békéről, összetartozásról, az élet szépségéről szóltak a könnycsalogató versek, énekek, dalok. Akik mindezt tették, a szerzők mellett, a jelenlévőkkel: Fenyvesi László, Tóth Károly, valamint Tóth Zente, Tóth Zétény, a vastapsot érdemelt apró, igen tehetséges unokái, és Csabók Szilvia, a menye, valamint bónusz volt a kiváló, már-már hazajáró művésztanár házaspár, Révfalvi Andrea (ének, hegedű) és Kiss József (ének, orgona) megindító előadása. A könnyes meghatottságot oldotta a rendezvénysátornál a Tamási Alapfokú Művészeti Iskola Kamara Csoportjának, az ifjú tehetségeknek, a térzenéje, ami Kuti Máté dirigálával valósult meg.
Az ízletes ebéd után a jókedvű beszélgetések tovább folytatódtak az önkormányzat által berendezett sátorban, amelyért hálásak lehettünk. A résztvevők megcsodálhatták a környék egyedülálló, az elszármazottak által létrehozott, ötletekben gazdag helytörténeti gyűjteményét, amely valódi kincseket rejtett. A harmonikatrió, amely Ékes László, Neumayer János és dr. Kovács Zoltán tagjaiból állt, fülbemászó dallamaival nemcsak a nótát csalogatta elő, hanem egy-két alkalommal a táncparkettre is hívta a közönséget. A vidám hangulat és a sok elismerés láttán nyilvánvalóvá vált, hogy az Értényből elszármazottak számára ez a találkozás különösen kedves volt, hiszen a közös élmények után talán még sosem éreztek ennyire otthon a régi barátok között. Az igény a következő évi összejövetel iránt már megfogalmazódott, így az "ötösfogat" – Simon Ferencné, Szabó Károlyné, Molnár Béla, dr. Kovács Zoltán és Ékes László – máris nekiállt a tervezésnek.
