Erste Bank vezérigazgatója az adóduplázás kapcsán hangsúlyozta: mindenkinek felül kell vizsgálnia, hogy mennyire megbízhatóan lehet tervezni Magyarországon.

A bankszektort váratlanul érte a bankok extraprofitadójának megduplázása, és még csak most kezdjük felfogni ennek a lépésnek a következményeit. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a következő években jelentős átalakulás vár a bankok pénzügyi helyzetére.

A negyedéves eredményekről hívott össze sajtóbeszélgetést az Erste Bank, de miután kiküldték a meghívókat, egészen új téma érkezett be: Nagy Márton hétfő este bejelentette, hogy megemelik a bankok extraprofitadóját.

"Mint minden más pénzintézet, az utóbbi hetekben mi is azzal foglalkoztunk, hogy kidolgozzuk a 2026-ra és a 2027-2029-es időszakra vonatkozó terveinket. Ez a lépés kétségtelenül jelentős hatással lesz a pénzügyi helyzetünkre a következő években" - nyilatkozta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a HVG-nek.

A pénzügyi tervezés során figyelembe vették, hogy az alapkamat csökkenése következtében a bankok fokozatosan mérsékelhetik az állami terheket. Ezzel szemben

Hirtelen, váratlanul érkezett, mint egy villám a tiszta égből; még mindig próbáljuk feldolgozni, mit is jelent ez számunkra.

A kormány álláspontja szerint a bankszektor extraprofitot termel, azonban Jelasity véleménye szerint a bankok nem tehetők felelőssé az ország recesszió közeli helyzetéért. "Mi, a bankszektor képviselőiként, jó állampolgárok módjára, becsületesen végeztük feladatainkat az elmúlt három évben, minden állami programot teljes mértékben támogattunk, rajtunk nem múlt a helyzet alakulása."

Egy ilyen mértékű adóemelés után minden intézménynek alaposan át kell gondolnia, hogy hogyan jelenti be az új helyzetet. Nemcsak a bejelentés módját kell újra értékelniük, hanem azt is, hogy ez a lépés milyen hatással lesz a jövőre. Kérdés, mennyire lehet biztonságosan tervezni Magyarországon a jövőbeli pénzügyi környezetben.

- nyilatkozta az Erste vezetője.

Az Erste Bank számára az extraprofitadó megduplázása közel 20 milliárd forint többletkiadást jelent. Jelasity, a bank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a hatás nem csupán Magyarországra korlátozódik, hanem más országokban is érezni fogják. A 20 milliárd forint az extraprofitadó összegét jelenti, míg a bankadó, amely külön tétel, 8 milliárd forintot tesz ki az Erstének. Fontos megjegyezni, hogy Nagy Márton az extraprofitadó emeléséről beszélt, még ha a kommunikációban néha összekeveredik is a két adónem. Jelasity elmondta, hogy a bank nem kapott előzetes tájékoztatást a változásról, és ők is a sajtóból értesültek a bevezetésről. "Szerintem mindenki annyira meglepődött, mint az Erste Bank" - reagált arra, hogy a Bankszövetség sem volt tisztában a bejelentéssel.

Azt is hozzátette: "Ami a versenyképességet illeti, ez nem segít, akik pedig nem rendelkeznek aktív banki licenccel, azoknak ez segít, mert azoknak ezt nem kell fizetniük."

Amikor arról érdeklődtek, hogy az Erste osztrák anyavállalatnál hogyan reagáltak a Magyarországról érkező hírekre, Jelasity diplomatikusan csak ennyit mondott: "Hasonlóan vélekednek, mint mi." Hangsúlyozta, hogy "a szolgáltatási szektor nem hasonlítható az iparhoz; itt nem lehet egyszerűen szétszedni egy gyárat és átköltöztetni 300 kilométerrel odébb."

"Amikor valaki rábukkan 20 millió forintra, elismeréssel illetjük, ha pedig 50 milliót talál, pezsgőt ünneplünk a következő három év terveinek megalkotásakor. De ha valaki 20 milliárd új adóval rukkol elő, az egészen más dimenziót nyit meg."

Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese azzal egészítette ezt ki: jó volna egyszer piaci alapon, túlszabályozás nélkül megnézni, mire képes a bankszektor. Nemcsak a különadókat és a bankadót említette, hanem azt is, hogy az állam folyamatosan változtatja a bankokkal és a hitelezéssel kapcsolatos szabályozást.

Az eredeti témáról, a negyedéves eredményről is szó volt azért: Jelasity Radován elmondta, hogy idén januártól szeptember végéig 112 milliárd forint volt a bank profitja, szinte pontosan ugyanannyi (240 millióval kevesebb), mint tavaly ilyenkor. A működési eredmény 5 százalékkal emelkedett, ezt leginkább az ügyfélaktivitás erősödése és a befektetési állomány bővülése okozta; a kamatbevételek csupán 1 százalékkal emelkedtek, míg a díj- és jutalékbevételek 21 százalékkal. De a kiadások gyorsabban nőttek, mint a bevételek, főleg a béremelések, a létszámbővülés és az IT-fejlesztés miatt.

A lakossági hitelállomány 13%-os növekedést mutatott, míg a vállalati hitelek terén 4%-os csökkenés volt megfigyelhető. Érdekes módon, az új hitelezés azonban drámai, 37%-os emelkedést könyvelhetett el. Fontos megjegyezni, hogy szeptember hónap nem tért el a megszokott trendtől, ám az utolsó negyedévi adatok már jelentős változást fognak tükrözni, mivel akkor érkeznek meg az Otthon Start program keretében rendelkezésre álló források. Szeptember volt a hitelkérelmek benyújtásának időszaka, míg októbertől a hitelek már folyósításra kerülnek, ami óriási növekedést valósíthat meg a hitelezés terén; a szerződött volumen a szeptemberi állapothoz képest közel két és fél szeresére ugrik - tette hozzá Harmati László, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese.

A program kapcsán kiemelte, hogy az Otthon Start hitelt igénylők közül 60 százalék 35 év alatti fiatal. Érdekes, hogy az összes hitelt felvevő 12 százalékánál a szülők is beszálltak a pénzügyi támogatásba. A legfrissebb adatok szerint a szeptemberben és októberben jelentkezők 68 százaléka már felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a tendencia hasonló ahhoz, ami a babaváró hitelnél is megfigyelhető volt, amikor szintén a képzettebb fiatalok éltek először a lehetőséggel.