Európa leggyerekbarátabb városa: Budapest a végsők között!
A Clean Cities Campaign 36 európai városról készített felmérést aszerint, mennyire kedvezőek a gyermekek számára. A mérlegelési szempontok között vizsgálták az autók alacsony sebességkorlátozását, a forgalom enyhítését az iskolák környékén, a biztonságos és védett kerékpárutakat, és hogy mennyire tiszta a levegő.
A fent említett tényezők figyelembevételével Budapest a 36 vizsgált város közül sajnos a 30. helyen végzett. Ez azt jelenti, hogy a város nem igazán nevezhető gyermekbarát környezetnek.
Ennek hátterében az áll, hogy noha több városrészben tapasztalhatóak pozitív fejlesztések a belváros forgalmának mérséklése és a kerékpárutak biztonságos kialakítása terén, a gyermekek közlekedése még mindig nem megfelelően védett.
A legszembetűnőbb hiány a 30 km/h-s zónák kialakítása, és az, hogy ezek a fejlesztések hosszú távra szóljanak. Az iskolák környéke jellemzően rettentően forgalmas és zsúfolt, kiváltképp az oktatási intézmények előtt.
A kiemelt szempontok figyelembevételével Franciaország fővárosa, Párizs, végzett az élen. A legfrissebb felmérés adatai szerint a város minden egyes útszakaszán 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben, ami jelentősen hozzájárul a közlekedés biztonságához. Különösen az iskolák körüli területek védelme kap kiemelt figyelmet, hogy a gyerekek biztonságos környezetben tanulhassanak és közlekedhessenek.
A 14. helyezett Londonban is érdekes tendenciák figyelhetők meg: összesen 525 új utat alakítottak ki, azonban a zaj- és légszennyezés, illetve a gyermekek önálló közlekedése terén elmarad Párizs teljesítményétől.
A francia főváros közlekedésbiztonsága nem csupán a balesetek megelőzésére összpontosít, hanem ennél sokkal szélesebb perspektívát ölel fel. Célja, hogy egy olyan élhető és biztonságos környezetet teremtsen, amely elősegíti a lakosság egészségének javulását is. A bevezetett forgalmi korlátozások nemcsak a közlekedés csökkenését eredményezik, hanem a levegő minőségének javulását is lehetővé teszik. Emellett a városban kialakított, fizikailag elválasztott kerékpárutak az úthálózat 48%-át teszik ki, ezáltal ösztönözve a lakosokat a kerékpározásra. Hasonló irányvonal figyelhető meg Helsinkiben és Koppenhágában is, ahol a városok a 6. és 11. helyen végeztek a biztonságos közlekedési rendszerek rangsorában.
A második helyezést a holland főváros, Amszterdam szerezte meg, míg a dobogó harmadik fokára a belga Antwerpen állhatott fel. Olaszország több városa is előkelő helyezéseket ért el a gyalogosbarát iskolautcák kialakításában, de a hosszú távú várospolitika hiánya miatt ezek az eredmények nem bizonyulnak tartósnak. Ezzel szemben Németország és Lengyelország továbbra is az autós közlekedést részesítik előnyben döntéseikkel, figyelmen kívül hagyva a gyalogosok és kerékpárosok érdekeit.
