Fedezd fel ezt a különleges növényt, amely hazánk földjén is megtalálható! Igazi kincs, hiszen rengeteg jótékony hatása van, és szinte minden területen hasznosítható. Az Agrárszektor bemutatja, miért érdemes figyelmet fordítani rá!

A decemberi Agrárszektor konferencia keretein belül immár tizenegyedik alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, amelyek tíz különböző kategóriában ismerik el az ágazat kiváló szakmai teljesítményeit. A díjakra bármely, a szakterületen kiemelkedő munkát végző szereplő pályázhat és nevezhető.

Nem kizárólag a gyógyító tulajdonságú italokra gondolunk, hanem inkább azokra, amelyek bár enyhe hatással bírnak, mégis rendkívül ízletesek. Ezek az élvezeti italok remek kiegészítői lehetnek kertünknek, így érdemes ilyen különlegességeket is ültetni.

A tea a világ legelterjedtebb alkoholmentes, koffeintartalmú itala, és számos izgalmas történet övezi a származását. Az egyik legérdekesebb legenda szerint ie. 2737-ben SenNung, a kínai császár, egy utazása során forró ivóvizébe véletlenül tealevelek hullottak egy vad teanövényből. A sárgás-barna folyadék, ami létrejött, felkeltette a császár kíváncsiságát, így megkóstolta, és azonnal beleszeretett az ízébe és frissítő hatásába. A teacserje eredetileg a trópusi és szubtrópusi területek lakója, és Portugálián keresztül jutott el Európába. Az angliai teaivás szokását pedig a híres Berganzai Katalin terjesztette, aki szenvedélyesen rajongott a tea iránt.

A teacserje (Tea sinensis) alapfaja sajnos nem bírja el a mi éghajlati viszonyainkat, így a kertünkben nem tud áttelelni. Dézsában viszont meglehetősen nagyra nőhet, és ha megfelelő körülményeket biztosítunk neki, akkor akár sikeresen is tarthatjuk. nemrégiben azonban izgalmas fejlemények történtek a teacserje világában: Hollandiában kinemesítettek egy új fajtát, amely kifejezetten arra lett kifejlesztve, hogy a tea kedvelői saját termesztésű teát élvezhessenek. A kutatók különféle fajtákat kereszteztek és szelektáltak, évek munkájával eljutva oda, hogy egy olyan új változatot hoztak létre, amely az európai klímában is jól megél. Ez a növény nemcsak nagyüzemi termesztésre alkalmas, hanem a házikertben vagy akár a balkonon is remekül mutathat.

Az újonnan kifejlesztett teacserje fajtát a holland időjárási viszonyokhoz optimalizálták. Ez a különleges növény rendkívül hidegtűrő, akár -10 °C-ig is elviseli a fagyot, és kompakt növekedése miatt magassága 100-150 cm között alakul. A teacserje egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen az ásványi anyagokban gazdag talaj, hiszen ez alapvetően befolyásolja a belőle készült tea ízletességét. Bár a közvetlen napfényt nem kedveli, a világos, de árnyékos helyeket szívesen választja.

Pár éve már lehetőségünk nyílt arra, hogy saját, valódi teát készítsünk, de számos más növény is létezik, amelyek nemcsak díszként szépítik kerteinket, hanem gyógynövényként is funkcionálnak, és ízük miatt élvezeti teaként is fogyaszthatók. Érdemes néhány ilyen különleges növényt ültetni a kertünkbe. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány kettős hasznosítású növényt, amelyek dísznövények és élvezeti teát nyújtó növények egyben. Különösen a hársak virága emelkedik ki, mint a legfinomabb tea alapanyaga. Az ezüsthársat azonban kerüljük a teázás során, mivel levelének fonákja szőrös, ami nem kívánatos a főzetben. A nagy-, széles- és kislevelű hárs virágait régóta alkalmazzuk légúti megbetegedések kezelésére. Kellemes ízével és aromás illatával sokak kedvencévé vált, és legjobban hársmézzel ízesítve érdemes fogyasztani. A hársfatea különösen népszerű télen, amikor a megfázás, nátha vagy orrdugulás tüneteit enyhítjük vele, mivel erős gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatással bír. Emellett jeges teaként is ízletes, és antioxidáns flavonoidokban gazdag, ami jótékony hatással van immunrendszerünkre és a szívműködésre. A reumás panaszokkal küzdők számára is hatékony segítséget nyújthat.

A lágyszárúakra rátérve a citromfű elsősorban idegerősítő és nyugtató hatásáról ismert. Alvási zavarokra, kezdődő depresszióra, idegnyugtatásra, ideges eredetű szívpanaszokra használjuk. Serkenti a máj működését, emésztésjavító, puffadásgátló. Íze kellemes citrom-szerű, így önállóan is, de teakeverékek ízének feljavítására is alkalmas. Magról is vethető de palántát is ültethetünk és idővel elég jól elszaporodik így nem csak frissen, hanem szárítva is tehetünk el belőle télire. A kamilla gyulladáscsökkentő hatású, és teája szintén kellemes ízű. Cukor vagy méz helyett ízesíthető lekvárokkal is. Kertben ez a faj is könnyen tartható, kribrátummal vethető (a magok az egyéb elszáradt virágrészekkel együtt maradnak, mert nehéz őket különválasztani). Később újra veti magát, így annak ellenére, hogy egynyári évekig fenntartja magát az állománya, ha nem kapáljuk ki.

Ne feledkezzünk meg a mentafélékről sem, amelyek számtalan fajtával és variációval rendelkeznek. Az alapvetően frissítő, mentolos íz mellett felfedezhetünk olyan különlegességeket is, mint az ananászos vagy az alma ízű menták. Ezeket a változatokat bátran ültethetjük kertünkbe, hogy színesebbé és ízletesebbé tegyük a növénygyűjteményünket.

Ma már csak kevesen tudják, hogy a szeder levele egykor Planta tea, vagyis magyar tea néven volt ismert. Ez a korszak akkor zajlott, amikor a fekete teák ára az egekben járt, és beszerzésük hazánkban nem volt éppen zökkenőmentes. A fermentált szederlevélből készült tea ízvilága rendkívül hasonlít a fekete teákéhoz, azonban bizonyos hatóanyagok, amelyek a fekete tea élénkítő hatásáért felelnek, hiányoznak belőle. Ennek köszönhetően a szederlevél tea akár az esti órákban is fogyasztható anélkül, hogy álmatlanságot okozna. A fermentálás folyamata otthon is könnyen kivitelezhető. Első lépésként gyűjtsük be a fiatalabb leveleket, majd óvatosan távolítsuk el a levélnyelekről a szúrós részeket. Ezt követően hagyjuk hervadni őket 6-8 órán át, majd vágjuk ollóval kisebb darabokra. Végül egy deszkán nyújtófával zúzzuk össze a leveleket, így feltárul a sejtnedv, és megkezdődhet a fermentálás folyamata.

A fermentálás folyamata izgalmas és kreatív tevékenység, amely különböző módszerekkel valósítható meg. Az egyik lehetőség, hogy az előkészített leveleket egy nylonzacskóba helyezzük, ügyelve arra, hogy a zacskó száját ne zárjuk le teljesen. Ez lehetővé teszi, hogy az oxigén szabadon áramoljon körülöttük, miközben a napfény is befolyásolja a fermentálódás folyamatát. Egy másik megoldás, ha egy fazékban vizet forralunk, és a gőz fölé helyezzük a finomra aprított, zúzott leveleket egy szűrő segítségével. A fermentáció akkor ér véget, amikor a levelek megbarnulnak, ami a folyamat sikerének jele. Ezt követően a kész szeder-teát kiterítve alaposan szárítani kell. Végül a szárított levelekből a megszokott módon, a fekete teához hasonlóan tudjuk elkészíteni a finom italt.

Az orvosi zsálya a gyógyhatások terén vitathatatlanul a legismertebb képviselője a zsályafélék családjának, de emellett számos más Salvia faj is létezik, amelyek nemcsak szépségükkel, hanem ízletes leveleikkel is hozzájárulnak a díszkert varázsához. A zsályalevelekből készült tea remek választás, hiszen a friss, zöld levelek mellett a szárított változat is jól eltartható a hideg hónapokra. A muskotályzsálya, amely a mediterrán vidékről származik, kétéves növényként igényli a megfelelő védelmet a zord teleken. Lehetőség van arra is, hogy a pincében teleltessük, így csak a második évben ültetjük ki a már megerősödött tövet. Ráadásul a muskotályzsálya különböző színű virágai – rózsaszín, világoskék és fehér – csodás látványt nyújtanak, miközben intenzív illatukkal töltik meg a környezetet. Eredeti élőhelyén sekély termőrétegű, erodált, déli lejtésű köves talajokon találkozhatunk vele, így a talajminőséggel szembeni igénye meglehetősen alacsony.

Ültessük napfényes helyre, ahol más növények társaságában igazán szemet gyönyörködtető látványt nyújt virágzáskor. Az öntözés segíthet gyorsítani a fejlődését, így gondoskodjunk róla, hogy mindig elegendő nedvességhez jusson. Virágait június és augusztus között gyűjthetjük, míg leveleit egész nyáron bőven szedhetjük. Ha szárításra szánjuk, érdemes a virágzás előtt leszedni őket, hogy megőrizzék frissességüket.

A muskotályzsálya különleges, balzsamos és aromás illóolajának köszönhetően nemcsak ízletes teákhoz, hanem különféle likőrök és alkoholos italok ízesítéséhez is ideális választás. Emésztést támogató hatása így még szélesebb körben érvényesül. Az olaja kiválóan alkalmas masszázsolajok és krémek készítéséhez is, így a bőrápolásban is hasznosítható. A konyhában ételeink ízesítésére is bátran használhatjuk. Ez a gyümölcsillatú zsálya akár másfél méter magasra is megnő, de sajnos érzékeny a fagyra. Nagy, világoszöld levelei puhán szőrösek, és a mangó édes illatát idézik. Érdekesség, hogy ezt a fajtát teanövényként gyermekek számára is ajánlják, hiszen a gyerekek különösen kedvelik az ízét.

Az ananászzsálya egy lenyűgöző, élénk piros virágokkal díszített növényfaj, amely különösen érzékeny a fagyra, és bokros formában nő, elérve a fél métert. Virágait ősszel bontja ki, illatuk pedig a sárgadinnyéhez hasonlatos, ami igazán különlegessé teszi. E növény nem csupán szemet gyönyörködtető, hanem népszerű teanövény is. A zsályafélék gondozása során érdemes ősszel tőosztással szaporítani őket, így a legszebb töveket bevihetjük a házba, ahol fagymentes környezet vár rájuk. A kint telelő, nagyobb tövek általában kibírják a normál teleket, ha némi lombtakarást kapnak. Azonban ha a tél különösen zordra fordul, a tavasszal bevitt cserepes növények garantálják a kertünk virágainak túlélését. Nem szabad megfeledkezni az ánizsizsópokról (Agastache sp.) és a méhbalzsamról, más néven ápolkáról (Monarda sp.), amelyek szintén népszerű dísznövények a városi virágágyásokban. Kevesen tudják, hogy ezek a növények is ízletes teát nyújtanak, így nemcsak szépségükkel, hanem ízvilágukkal is gazdagítják kertünket.