Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyar igazságügyi reformokat.

Az Európai Bizottság továbbra is aggályokat fogalmaz meg a jogállamiság helyzetével kapcsolatban Magyarországon – mondta kedden Michael McGrath. Az uniós testület jogállamiságért felelős biztosa az EU-ügyi miniszterek ülésén vett részt, ahol négy különböző tagállam, köztük Magyarország helyzetét elemezték.

A közvetlen tét nélküli jogállamisági párbeszédnél csoportokban, rotálva veszik sorra a tagállamokat. Magyarországról tavaly az év második felében lett volna szó, de akkor volt épp soros elnök a miniszteri testületben, ezért cserélt a mostani elnök lengyelekkel, hogy egyikük se a saját vezetésével tárgyaljon magáról. (A magyar jogállamiságról német kérésre így is egyeztettek tavaly.)

McGrath megállapítása szerint az Európai Bizottság éves jelentései alapján folytatott párbeszédek során mind a négy érintett országban észleltek előrelépéseket, de visszalépések is tapasztalhatók. Magyarországot azonban különösen kiemelte a 2018 óta zajló "hetes cikkes" eljárás következményeként, és ebben az összefüggésben...

"Még mindig léteznek lényeges aggodalmak."

Adam Szłapka, a soros elnökség képviseletében, bejelentette, hogy a miniszterek elsősorban Magyarországra vonatkozóan fogalmaztak meg kérdéseket. A diskurzus középpontjában a szólás- és médiaszabadság, a civil szervezetek helyzete, valamint az igazságügyi rendszer állt.

A Szabad Európa érdeklődésére az Európai Bizottság azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy hogyan kívánja feloldani a látszólagos impasse-t a magyar kormánnyal folytatott párbeszédben, McGrath felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek során számos eszközt alkalmaztak a jogállamiság érvényesítése érdekében Magyarországon. Kiemelte, hogy a bizottság nem szándékozik ezeket az eszközöket arra használni, hogy pénzügyi forrásokat vonjanak meg, hanem inkább azt szeretnék, ha a támogatások eljutnának a tagállamokhoz és azok polgáraihoz. McGrath hangsúlyozta, hogy az a fő céljuk, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el, és előrehaladjanak a folyamatban. A biztos korábban már jelezte a magyar kormány számára, hogy sosem késő visszavonulni a kritikus helyzet széléről.

Befagyasztott összegre a legnagyobb ilyen eszköz az igazságügyi horizontális feltétel volt, ami 2022-ben a 22 milliárd eurónyi (közel 9000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási források szinte egészét blokkolta, és a 10,4 milliárdos helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is kell. A kért reformokat, köztük az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepének erősítését 2023 decemberében pipáltatta ki a kormány az Európai Bizottsággal, de 2024 végén épp az egyik feltételt kerülte meg, és egy fizetésemelés ígéretével igyekezett lenyeletni az OBT-vel átalakításokat az igazságügyi rendszerben.

Szłapka a Népszava kérdésére reagálva hangsúlyozta, hogy az ülés során nem esett szó erről a témáról. Ezzel szemben McGrath figyelmeztetett arra, hogy elengedhetetlen, hogy a reformok bevezetése nyílt és átlátható módon történjen. Az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, amelyeket az idei jogállamisági jelentés keretein belül értékelni fognak.

A decemberben hivatalba lépő biztos megerősítette az "állásinterjúján" tett ígéretét, miszerint szorosabbra fűzi a jogállamisági jelentéseket és a pénzügyi forrásokat. Ennek érdekében együtt fog dolgozni a költségvetésért felelős kollégájával a 2028-tól kezdődő többéves költségvetés kidolgozása során. (A költségvetés egyhangú döntést igényel, és a magyar kormány máris vétóval fenyegetőzik a befagyasztott és elveszett források "kárpótlása" érdekében.)

Az ülés során bemutatták az EU Miniszteri Tanácsának lengyel elnökségi programját, amelyet az uniós ügyekért felelős tárcavezetők figyelemmel kísértek. Szłapka, a lengyel miniszter, magyar kollégája, Bóka János elégedetlenségét tapasztalta, amely már január közepén megfogalmazódott a két héttel korábban elindult lengyel elnökség kapcsán. Bóka a keddi találkozóra érkezve a magyar elnökség "történelmi sikereinek" folytatását várta a lengyel programtól, különösen a novemberi informális EU-csúcson elfogadott budapesti nyilatkozat végrehajtásának előmozdítását és a Nyugat-Balkán bővítési folyamatait illetően. Továbbá, hangsúlyozta, hogy fontos lenne, ha a lengyel elnökség kiterjesztené az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedéseket az uniós intézményekre is, különösen a Didier Reynders volt biztos ellen indított pénzmosási nyomozás fényében.

„Nem csupán elvárások, hanem a tettek számítanak” – felelte Szłapka a Népszavának, amikor arra a kérdésre reagált, hogy vajon a magyar kormány akadályozni fogja-e a lengyel elnökséget. „Határozott szándékunk, hogy szoros együttműködést építsünk ki a tagállamokkal” – tette hozzá.

Az elnökség átadása előtt nem sokkal napvilágot látott, hogy Marcin Romanowski, a volt lengyel miniszter-helyettes, menedékjogot kapott Magyarországon. Romanowskit több ügyben vádolják szülőhazájában, és ellenállója egy európai elfogatóparancsnak is. Ennek következtében a lengyel fél nem kívánta, hogy a magyar nagykövet részt vegyen az elnökségi megnyitón. Szłapka keddi ülésen elmondta, hogy az ügyről nem esett szó, és úgy véli, hogy ez a kétoldalú kapcsolatok szempontjából aggasztó. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak be kell tartania a jogi előírásokat.