A dán miniszterelnök üzenetet küldött Trumpnak, amelyben hangsúlyozta, hogy Grönland jövőjéről és függetlenségéről saját maga kell, hogy döntsön.
Mette Frederiksen telefonon egyeztetett az amerikai elnökkel, aki érdeklődik a Dániához tartozó sziget iránt, és szeretné megvitatni a lehetőségeket.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen, szerdán telefonos beszélgetést folytatott Donald Trumppal. A BBC jelentése szerint Frederiksen hangsúlyozta, hogy Grönlandnak magának kell meghoznia a döntéseit a jövőjével kapcsolatban.
Frederiksen a diskurzus során hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a biztonság fokozása az északi sarkvidéken, és felvetette, hogy Dánia nyitott lenne-e arra, hogy ebben a kérdésben nagyobb felelősséget vállaljon. Az MTI tudósítása szerint a dán miniszterelnök hivatkozott Múte Bourup Egede, Grönland miniszterelnökének korábbi megnyilatkozásaira, amelyekben kijelentette, hogy Grönland nem eladó.
Egyedülálló módon kifejtette azt is, hogy dán cégek jelentős szerepet játszanak az amerikai gazdaság fejlődésében, és hozzájárulnak a helyi munkahelyek teremtéséhez is. Kiemelte, hogy mind az Európai Uniónak, mind az Egyesült Államoknak fontos a kölcsönös kereskedelem fokozása. Trump a telefonbeszélgetésük részleteit nem osztotta meg a nyilvánossággal.
Grönland, amelynek lakossága körülbelül 57 ezer fő, már 600 éve Dánia részeként funkcionál. 2009-ben azonban a sziget jelentős autonómiát nyert, amely lehetővé tette számára, hogy saját sorsa felett döntsön, beleértve a függetlenség kikiáltásának jogát is. Jelenleg egy függetlenségről szóló népszavazás lehetősége lebeg a levegőben, és Dánia hivatalosan is kijelentette, hogy bármilyen döntést tiszteletben tartanak, függetlenül annak irányától.
A megválasztott amerikai elnök korábban kifejezte, hogy nem tartja kizártnak, hogy akár erőszakos módszerekkel is megszerezze a szigetet, amely lényegében NATO-szövetséges területének megszállását jelentené. Donald Trump többször is hangsúlyozta, hogy Grönland, mint a világ legnagyobb szigete, rendkívül fontos szerepet játszik az Egyesült Államok nemzetbiztonságában, különösen a globális hatalmi játszmákban Oroszországgal és Kínával szemben.
Donald Trump, a békepárti politikai vezető, nem zárja ki a lehetőségét, hogy katonai erővel megszerezze Grönlandot és a Panama-csatornát. Ezzel szemben Grönland miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy országuk nem kíván sem amerikai, sem dán befolyás alá kerülni.
Grönland kiemelkedő jelentőséggel bír az Egyesült Államok számára két fő szempont miatt. Először is, a sziget gazdag ásványkincsekben, különösen ritkaföldfémekben, amelyek létfontosságúak a modern technológiai ipar számára. Másodszor, a geopolitikai helyzete miatt is fontos, mivel Oroszország esetleges agressziója esetén a Putyin-rezsim rakétáinak leggyorsabb útvonala Grönland felett vezet. Ennek eredményeként évtizedek óta amerikai katonai támaszpont működik a világ legnagyobb szigetén. A történelem során az Egyesült Államok már 1946-ban megpróbálta megvásárolni Grönlandot Dánától, azonban az akkori dán kormány elutasította az ajánlatot, akárcsak Donald Trump 2019-es, hasonló próbálkozását. Grönland kulcsszerepet játszott a hidegháború időszakában is: területe a NATO és az Egyesült Államok védelmi stratégiájának szerves részét képezte, a szovjet tengeralattjárók mozgásának és a potenciális rakétatámadások korai észlelésére szolgáló előrejelző rendszerek alapjaként működött.
Európa is a figyelem középpontjába került, Donald Trump megnyilvánulásai pedig sokkolták a közvéleményt.
