Hogyan étkezzünk, hogy óvjuk a bolygónkat? - Agrárszektor Az étkezési szokásaink jelentős hatással vannak a környezetünkre. A fenntartható táplálkozás nem csupán trend, hanem elengedhetetlen lépés a Föld védelme érdekében. Érdemes figyelembe venni, hogy
Az éghajlatváltozás elleni harcban egy figyelemre méltó egyéni lépés lehet, ha étkezési szokásainkat fenntarthatóbbá alakítjuk. Egy átfogó kutatás alapján a globális élelmiszertermelés a teljes emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok 35%-áért felelős. Érdekes módon, miközben az állati eredetű élelmiszerek teszik ki táplálkozási kibocsátásunk jelentős részét, a világ kalóriabevitelének csupán 20%-át adják. A BBC Future cikkében arra keresi a választ, hogy hogyan alakítható ki egy fehérjében gazdag és egyben alacsony szén-dioxid-kibocsátású étrend, amely segíthet csökkenteni a környezeti terhelést.
A kutatás szerint a marhahús okozza a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátást: 100 gramm fehérje előállítása 49,9 kg CO2-egyenértéknek felel meg. Ezt követi a bárány- és birkahús 19,9 kg-mal. Anne Bordier, a World Resources Institute szakértője szerint
Annyira középpontba helyezzük a marhahúst, hogy sokan hajlamosak elfeledkezni más húsfajták jelentőségéről és azok egészségügyi hatásairól.
A kérődző állatok, mint például a tehenek, juhok és kecskék, emésztésük során jelentős mennyiségű metánt termelnek. Ezen kívül a takarmány előállításának és szállításának folyamata, valamint az állattartó telepek működése is hozzájárul a gázkibocsátás növekedéséhez. A kisebb testű, nem kérődző állatok, mint a csirke, pulyka vagy kacsa, sokkal kedvezőbb kibocsátási mutatókkal rendelkeznek. Például a csirkehús üvegházhatású gázok kibocsátása körülbelül kilencszer alacsonyabb, mint a marhahúsé. Érdekes módon a tejtermékek közül a sajt a harmadik legnagyobb kibocsátót jelenti a mezőgazdaság területén, a bárány- és marhahús után. A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, rendkívül alacsony környezeti lábnyommal bírnak. Például 100 gramm borsóból származó fehérje előállítása csupán 0,4 kg CO2-egyenértéket eredményez, ami közel 90-szer kevesebb, mint a hasonló mennyiségű fehérje marhahúsból való előállítása.
A halak és a tenger gyümölcseinek ökológiai lábnyomának pontos meghatározása igencsak bonyolult feladat, mivel az értékek nagymértékben függenek a halak fajtájától és a halászat módszereitől. Érdekes módon a tenyésztett kéthéjú kagylók különösen környezetbarát választásnak számítanak, hiszen alacsony környezeti terhelést jelentenek. Az innovatív technológiák, mint például a sejtes hús előállítása vagy a precíziós fermentáció, szintén izgalmas lehetőségeket kínálnak a fenntartható élelmiszertermelés terén. Egyes kutatások rámutatnak arra, hogy ha a hagyományos húsfogyasztást teljes egészében tenyésztett húsra váltanánk, az üvegházhatású gázok kibocsátása akár 78-98%-kal is csökkenhetne, ami jelentős lépés lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben.
