Hogyan küzdjünk meg a magányosság-járványával, és hogyan árulta el a Facebook saját alapelveit a folyamat során? A magányosság egyre inkább elterjedt jelenséggé vált a modern társadalomban, amely nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is komoly hatások

Míg Musk Európa eseményeit figyelemmel kíséri, Zuckerberg egyre inkább eltávolodik a valóságtól. A magányosság terjedése aggasztó, és az MI-ügynökök megjelenése új kihívásokat hoz. Heti összefoglalónk.

Alaposan felkavarta a nemzetközi politika egyébként sem álló vizét Elon Musk, aki hétről hétre más európai állam belügyeibe szólt bele, jól megtámogatva mondandóját a kezében lévő X mikroblog algoritmusaival. Musk Németországban a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali AfD mellett állt ki, biztos megfeledkezett arról, hogy amikor ő vándorolt be az USA-ba, alaposan és tartósan megsértette az ottani törvényeket.

Az X-en, régi nevén Twitteren, már régóta terjednek a hamis információk, és most úgy tűnik, hogy a Facebook és az Instagram is hasonló sorsra juthat. Mark Zuckerberg, aki korábban Donald Trump politikai befolyása előtt hajolt meg, bejelentette, hogy az Egyesült Államokban leállítják a posztok ellenőrzését. Ez a döntés komoly kockázatokat rejt magában, amelyeket egy Nobel-békedíjas szakértő részletesen elemezett. Az interneten terjedő álhírek jelentős része Ukrajnát célozza, és sajnos nem csupán pletykák, hogy ha Trump valóban leállítja a megtámadott ország támogatását, akkor Európa nem lesz képes pótolni a kieső segítséget.

A városok népessége rendkívüli ütemben növekszik, és néhány éven belül a világ lakosságának kétharmada urbanizált környezetben fog élni. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, hiszen a városlakókat sújtó magányosság-járvány egyre inkább terjed. A magány elleni védekezési módszerekről a BBC cikkeiben tájékozódhattok.

Végül egy cikk arról, hogy miképpen befolyásolják majd életünket a mesterséges intelligencia ügynökök, amelyek helyettünk is elvégezhetnek különféle feladatokat a digitális világban. Arról, hogy ez jó nekünk vagy nem, igencsak megoszlanak a vélemények.

Elon Musk egyre inkább belefolyik az európai politikai történésekbe, kihasználva az általa megvásárolt, mostanra X-re átnevezett Twitter platform hatalmát. Kinyilatkoztatásai révén számos emberhez eljutnak gondolatai, amelyek akár százmilliókat is elérnek. Nagy-Britanniában például a populista politikai figura, Nigel Farage leváltását sürgette, de igazán nagy port vert fel azzal, amikor a Die Welt című lapban megjelent véleménycikkében Németország utolsó reményének nevezte a helyi állambiztonsági szervek által szélsőségesnek tartott Alternatíva Németországnak (AfD) pártot.

A The Guardian brit lapban megjelent cikkében Hanno Hauenstein német újságíró kifejezte felháborodását Elon Musk azon nyilatkozataival kapcsolatban, amelyek egy szélsőséges jobboldali pártot támogatnak egy olyan országban, amely még mindig küzd a huszadik század bűneinek feldolgozásával. Hauenstein szerint Musk szavai nem csupán provokatívak, hanem a társadalmi diskurzusra is komoly hatással vannak. "Musk nézetei nem meglepőek; a világ leggazdagabb üzletembere már jó ideje egyre inkább jobbra tolódik, és olyan politikai erőt támogat, amely a nacionalizmus és a szigorú gazdaságpolitikai elvek mellett kötelezte el magát. Ez a tendencia jól illeszkedik a német közéletbe, ahol a szélsőjobboldali narratívák egyre inkább legitimálódnak a konzervatív és liberális körökben egyaránt" - emelte ki az újságíró, rávilágítva a problémára, hogy a szélsőséges nézetek fokozatosan beépülnek a mainstream politikai diskurzusba.

Hauenstein véleménye szerint nem meglepő, hogy Musk cikkét, majd egy ellenvéleményt a Die Welt közölte. A lap kiadója, Axel Springer, hosszú évek óta aktívan támogatja a szélsőjobboldali nézetek elterjedését Németországban. Hauenstein kiemelte, hogy téves lenne hagyni, hogy Musk, aki visszaél a forrásaival, tartósan kihasználhassa a jelentős befolyását. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy képmutató dolog lenne csupán Muskot okolni a helyzetért.

A közösségi médiában, ahol milliárdok osztják meg gondolataikat és információikat, az álhírek szinte villámgyorsan teret hódítanak. Amikor végre napvilágra kerülnek a cáfolatok, gyakran csak egy kisebb közönség figyel rájuk, sokkal kevesebben, mint akik az eredeti téves információkat elolvasták. Ezzel a jelenséggel szemben különösen aggasztó, hogy a Meta, a Facebook és az Instagram mögött álló vállalat, úgy határozott, hogy gyakorlatilag leállítja a posztok hitelességének ellenőrzését. Ez a lépés komoly aggodalomra ad okot, hiszen a valóságtartalom moderálásának hiánya súlyosan befolyásolhatja a felhasználók tájékozódását és a közvélemény formálódását.

A döntés súlyát tovább nehezíti, hogy az alapító, Mark Zuckerberg lépése mögött az a félelem húzódik meg, hogy üzleti birodalmát fenyegetheti a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump, aki nem éppen a valótlanságokkal szembeni elkötelezettségéről ismert. A közvélemény aggodalmait talán Maria Ressa Nobel-békedíjas újságíró fogalmazta meg a legérzékletesebben, amikor figyelmeztetett arra, hogy a Meta és más közösségi platformok hírellenőrzési politikája miatt sötét idők elé néznek az újságírók, a demokrácia és a közösségi média felhasználói.

"A Meta döntése a tények nélküli világhoz vezet, ez pedig kiválóan megfelel a diktátorok számára. Mark Zuckerberg azt mondja, a döntés a szólásszabadságról szól, ez viszont egyáltalán nem igaz. Csak akkor mondhat valaki ilyet, ha a profit érdekli a legjobban" - mondta az ismert amerikai-fülöp-szigeteki újságíró. Szerinte a valódi újságírók erkölcsi normákat állítottak fel és tartották magukat ezekhez a szabályokhoz. A Meta viszont megszabadul ezektől a korlátoktól és engedi, hogy hazugságok, düh, félelem és gyűlölet fertőzze meg a közösségi oldalak valamennyi felhasználóját. Bár a Meta döntése egyelőre az USA-ban tevékenykedő független tényellenőrökre vonatkozik, valószínű, hogy később a többi kontinensen lévők is sorra kerülnek majd.