Holtan emelték ki a kisfiút a kút mélyéből.
Hajdan rovatunk első hírünk egy családi tűzfészekbe vezeti az olvasót, a képletes lángok emberéletet is elemésztettek. Ugyancsak tragikus véget ért egy kisfiú, aki belesett egy kútba. Harmadik hírünk azt mutatja, hogy ezelőtt százhúsz évvel sem számított ritkaságnak az ebek körében a veszettség. Végezetül olyan személyekről lesz szó, akik még a vádlottak szobájában se tagadták meg önmagukat.
A fekete krónika egy sötét és titokzatos történetet tár elénk, ahol a családi kötelékek és a múlt árnyai keverednek egy tűzfészket alkotva. Ebben a feszültséggel teli légkörben a titkok és a rejtett indítékok feszülten várják, hogy napvilágra kerüljenek, miközben a szereplők sorsa összefonódik a tűz fénye és árnyéka között. Minden egyes döntés, minden egyes szó újabb lángot lobbant a családi dráma színpadán, ahol a szeretet és a harag határvonalán egyensúlyozunk, és a múlt sebei sosem gyógyulnak be teljesen. A tűzfészek nem csupán a családi otthon szimbóluma, hanem a feszültség, a titkok és az elfojtott érzelmek helyszíne is, ahol mindenki hordozza a saját súlyát.
Meghalt a kórházban. Madocsán Sándor Mihály összeveszett az apósával, Beregszászi Jánossal. Sándor Mihály kapával fejbe vágta, mire Beregszászinak József nevű fia és leánya védelmükbe vették atyjukat. Beregszászi József ugyanis hasba szúrta Sándor Mihályt, Sándorné pedig férjére lőtt. Sándor Mihályt súlyos sebeivel a szekszárdi Ferenc-közkórházba szállították, ahol folyó hó 12-én meghalt. (Tolnamegyei Közlöny, 1905. május 25.)
Egy szomorú tragédia történt a Börzsöny erdős vidékén, ahol Német Mihály négyéves kisfia a Perczel-pusztán lévő gémeskút környékén játszott. A kisgyermek a kút szélére mászott, hogy alaposan megnézze a víz tükrét. Hirtelen azonban elvesztette egyensúlyát, és a mélybe zuhant. Hiába siettek a felnőttek a segítségére, már nem tudták megmenteni – amikor végre kiemelték, életét már nem tudták visszahozni. A tragédia 1905. május 28-án történt Tolnavármegyében, és mélyen megrázta a környék lakóit.
A veszett kutya harapott, majd sietve eltűnt a látóhatáron.
Veszett kutya harapott meg két iskolást. Bátaapátiban folyó hó 15-én Petter Ágost veszett kutyája megharapta Mattburger Henrik és Fridrich György iskolásgyerekeket. A két iskolásfiút elővigyázatból fölvitték a Pasteur-féle gyógyintézetbe. A veszett kutya elmenekült és kézre keríteni még nem lehetett. A hatóság Bátaapátiban 40 napos ebzárlatot rendelt el. (Tolnamegyei Közlöny, 1905. május 25.)
Akik a bíróságot is megkárosítják. Árnyos Ferencz, az alsónyéki lakos, valamint Bodis János, a bátai polgár, verekedés és a hatóság elleni erőszak vádjával álltak a bíróság előtt. Ám a vádlottnak nem éppen a bűnbánat és az alázatosság jellemezte a viselkedését: a vádlottak szobájában található székek díszítéseit leszedték, és azokat magukkal vitték, hogy a fogházba rejtsék. A bíróság azonban gyorsan felfedezte a vádlottak tiszteletlenségét, akik még a bíróság tulajdonát sem kímélték. (Közérdek, 1905. május 27.)
