Houdini biztosan elismerően csettintene: sikerült emberi bőrsejtekből petesejtet létrehozni!
Úgy tűnik, hogy lehetséges az emberi bőrsejtek laboratóriumi körülmények között való átprogramozása, így ezek a sejtek képesek lesznek megtermékenyíthető petesejtekké alakulni.
Vannak kutatások, amelyekre csak legyint az ember, hogy "jó, persze, várható volt, hogy egyszer ezt eléri a tudomány". És vannak olyanok, amelyeknél másodjára is el kell olvasni az eredményt, mert az ember alig-alig hiszi el, hogy ilyet lehet. Utóbbi kategóriába tartozik a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU) kutatói által jegyzett tanulmány is, melynek keretein belül tökéletesen működő emberi petesejtet tudtak csinálni bőrsejtekből.
Miért is olyan lényeges ez a téma? Világszerte több millió ember küzd a meddőséggel, amely gyakran a petesejteket vagy a spermiumokat érintő problémákból fakad. A mesterséges megtermékenyítés számos párnak nyújthat segítséget, ám ha a petesejtek nem életképesek, akkor sajnos ez a megoldás sem hozhat eredményt.
Jelenleg a kutatók különféle innovatív technikák alkalmazásával sikeresen megtermékenyítették a bőrsejtekből származó petesejteket, amelyek laboratóriumi környezetben több napon át fejlődtek. A Nature Communications tudományos folyóiratban közzétett eredmények egyelőre csak azt támasztják alá, hogy az ötlet életképes, de a jövőben új megoldásokat kínálhat a meddőség kezelésére, amennyiben a folyamat minden részletét alaposan kidolgozzák.
Az OHSU kutatói egy izgalmas elméletet dolgoztak ki, miszerint egy ember "más sejtjei" átalakíthatók petesejtekké vagy spermiumokká – mindezt az in vitro gametogenesis (IVG) nevű technológia révén. Egyszerűbben fogalmazva, a testben található szinte bármilyen sejtet át lehet formálni, hogy spermiummá vagy petesejtté váljon. Ezeket a sejteket pedig a hagyományos laboratóriumi megtermékenyítési eljárás során lehet használni.
Az intézmény kutatói, más szakértőkkel együttműködve, már korábban igazolták, hogy a nőstény egerek bőrsejtjeiből sikeresen megvalósítható az in vitro gametogenezis (IVG). A legújabb kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy ez a módszer embereknél is alkalmazható.
Egy ilyen folyamat során a petesejt sejtmagját egy bőrsejt sejtmagjával helyettesítették. Azonban itt nem értek véget a lépések, mivel az egészséges spermiumok és petesejtek csupán egyetlen kromoszómakészletet hordoznak, míg más sejtek kettőt. Ez a különbség oda vezetne, hogy a kialakuló embrió túlzottan sok kromoszómát tartalmazna.
A kutatók a problémára egy különleges eljárást, a mitomeiózist alkalmazták, amely a természetes meiózis folyamatát szimulálja. E módszer révén képesek voltak eltávolítani a felesleges kromoszómakészleteket. Végül összesen 82 petesejtet hoztak létre, amelyek közül 9 százalék sikeresen megtermékenyült a spermiumok segítségével, és blasztocitává alakult - a kutatók általában csak eddig a szakaszig követik nyomon az embriókat. Ez körülbelül az ötödik napot jelenti a megtermékenyítést követően.
A megközelítés jelenleg még nem készült fel az orvosi felhasználásra. Mélyrehatóbb kutatások számos kihívást tárt fel, ám ez a felfedezés továbbra is lenyűgöző. Ha a tudósok folytatják a munkát ezen a területen, lehetséges, hogy a jövőben egy hatékony és alkalmazható módszert tudnak kifejleszteni.
