Itt a legújabb lista, amely Trump politikai árnyékában készült: ezek a termékek májustól drasztikus áremelkedésen mennek keresztül - Pénzcentrum.

Az Európai Unió innovatív intézkedéseket készít elő Donald Trump elnök által bevezetett vámokkal szemben, különös figyelmet fordítva azokra az amerikai termékekre, amelyek a republikánus támogatók körét érintik – számolt be róla a Politico.

Az Európai Bizottság egy POLITICO által látott belső dokumentum szerint akár 25 százalékos vámot tervez kivetni széles körű amerikai exporttermékekre, amelyek értéke körülbelül 22,1 milliárd eurót tesz ki az EU 2024-es importja alapján.

A listán szerepelnek hagyományos mezőgazdasági és ipari árucikkek, mint a szójabab, hús, dohány, vas, acél és alumínium - olyan amerikai ágazatokat célozva, amelyek leginkább függenek a transzatlanti exporttól. Mélyebbre ásva kiderül, hogy az EU kereskedelmi szakértői szokatlan kreativitással állították össze a vámtételeket, célzottan olyan termékeket választva, amelyek érzékenyen érintik Trump támogatói bázisát.

Az uniós tagállamok szerdán döntést hoznak az új vámokról, és várhatóan nem lesz komoly ellenállás ezzel kapcsolatban. A jóváhagyás után az első vámtételek – például az áfonya és a narancslé, amelyeket az EU 2018-ban, Trump első elnöksége alatt vezetett be, de 2021-ben felfüggesztettek – április 15-től lépnek életbe.

Május 16-tól 25 százalékos vám lép életbe egy második termékcsoport esetében, beleértve az acélt, húst, fehér csokoládét és polietilént. Végül december 1-jén lép életbe a 25 százalékos vám a mandulára és a szójababra.

A POLITICO által végzett 2024-es kereskedelmi adatok elemzése rámutat, hogy az uniós vámok következtében összesen 13,5 milliárd dollár értékű exportot érintenek, amely főként republikánus államokból származik.

Az EU középpontjában a szójabab áll, amely a legértékesebb termékek egyikének számít. Gazdasági és szimbolikus szempontból is rendkívül fontos a Republikánus Párt bázisállamai számára. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szójabab-termelője és -exportőre, és a tervezett uniós vámok súlyos csapást jelenthetnének egy olyan iparágnak, amelyet már így is hátrányosan érintettek a kínai reakciók, a fokozódó globális verseny és az árcsökkenés.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok szójabab-exportjának 82,5%-a Louisianából ered, ahol Mike Johnson házelnök is otthonra lelt. Nem véletlen, hogy az amerikai szójababtermelők már a múlt hónapban kifejezték aggodalmukat Trump kereskedelmi politikája miatt, hangsúlyozva, hogy "a vámokkal nem szabad tréfálni", és arra kérték a kormányt, hogy "fontolja meg újra a vámok kérdését".

Az Európai Unió célkeresztjébe került a kansasi és nebraskai marhahús, a louisianai baromfi, a michigani autóalkatrészek, a floridai cigaretták, valamint az észak-karolinai, georgiai és alabamai faipari termékek. Habár a Bizottság a francia, olasz és ír lobbi nyomására végül eltávolította a whiskyt a végleges javaslatból, más, célzottabb tételeket – melyeket kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy a republikánus államok exportőreinek komoly nehézségeket okozzanak – mégis beemelt a listába.

A felsorolt termékek között megtalálható – de nem kizárólag – az arizonai ínycsiklandó fagylalt, a dél-karolinai zsebkendők, az alabamai elektromos takarók, a floridai elegáns nyakkendők és csokornyakkendők, valamint a wisconsini megbízható mosógépek. A floridai és dél-karolinai tésztákat is vámok terhelik majd, habár Olaszország valószínűleg örömmel kihasználja ezt a piaci lehetőséget. Végül, az ohiói és kentuckyi női hálóingek, amelyek a Bizottság első javaslatának legkedveltebb elemei között szerepelnek, bekerültek a végső listába; és nem maradhatnak ki a férfi alsóneműk sem, amelyek jellemzően demokrata államokban találhatók.

A Trump által kirobbantott kereskedelmi háború jelentős árat követel Washingtontól, mivel Kanada és Kína is saját ellenvámokkal válaszolt az amerikai elnök vámdömpingjére. Összességében a Kína, Kanada és az EU által bevezetett megtorló intézkedések közel 90 milliárd dollár értékű amerikai exportot érintenek.

Peking a közelmúltban az amerikai mezőgazdasági termékekre helyezte a fókuszt, és ennek következtében 15%-os vámot vezetett be olyan árukra, mint a csirke, búza és kukorica. Ezen kívül 10%-os vámot alkalmaz a szójababra, húsfélékre, gyümölcsökre és más mezőgazdasági exporttermékekre. Kanada ezzel szemben két különböző vámcsomagot indított el: az egyik 25%-os vámot tartalmaz a különféle agrár-élelmiszeripari termékekre, míg a másik szintén 25%-os vámot a fémipari termékek, mint az acél és alumínium esetében.

Brüsszel a maga részéről a "jutalmazás és büntetés" megközelítéssel kísérletezik, jelezve, hogy nem hajlik meg Trump követelései előtt, miközben nyitva hagyja az ajtót a tárgyalások előtt. Hétfőn az EU felajánlott egy "nulla a nulláért" vámrendszert ipari termékekre, amely többek között autókra, gyógyszerekre, vegyszerekre, műanyagokra és gépekre vonatkozna.

Trump azonban kifejezte, hogy az ajánlat nem elégséges, és arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy amerikai energiatermékekből 350 milliárd dollár értékben vásároljanak, hogy a kereskedelmi deficit "egy hét alatt" eltűnjön. Végső megoldásként a blokk bevethetné "kereskedelmi bazookáját" az amerikai szolgáltatások ellen, ami a kereskedelmi konfliktusok egy új, eddig nem tapasztalt szintjére emelhetné a feszültségeket – egy lépés, amire nem minden uniós ország van felkészülve.