Itt van, kicsit másképp megfogalmazva: Az idősebb magyarok előtt világosan kirajzolódik a jövő: a gondtalan pihenés számukra csak egy távoli álom marad. - Pénzcentrum

Az európai nyugdíjrendszerek fenntarthatósága ma már komoly kihívások elé néz, főként a társadalmak elöregedése miatt. Egyre több uniós országban, így Magyarországon is, a nyugdíjasok jelentős hányada kénytelen dolgozni anyagi okokból, miközben a munkaerőpiacon tapasztalható hiányosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb generáció tagjai aktívan részt vegyenek a munkavállalásban.

Az Euobserver figyelmeztetése szerint Európában a nyugdíjrendszerek fenntartása növekvő terhet jelent a társadalmak elöregedése és a várható élettartam növekedése miatt. Az Európai Unióban már 2022-ben a GDP 12 százalékát meghaladta a nyugdíjellátások költsége, amelyből a lakosság 27 százaléka részesült valamilyen formában.

Számos uniós országban egyre inkább napirendre került a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése, ami társadalmi feszültségeket szül. Belgiumban például az év elején tömeges tüntetések robbantak ki ennek a javaslatnak az ellenállásaként, ahol a demonstrálók nemcsak a nyugdíjkorhatár emelése ellen protestáltak, hanem a munkaerőpiaci feltételek javítását is követelték - számolt be róla a Telex.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján tavaly 158 ezer öregségi nyugdíjas vállalt munkát, ami az időskori ellátásban részesülők 8%-át jelenti. Különösen jelentős volt a nyugdíjas munkavállalók aránya az oktatási és egészségügyi szektorban, ahol a munkaerőhiány komoly problémát jelent. Ezen területek esetében a bérek sokáig meglehetősen alacsonyak voltak, ami tovább nehezítette a helyzetet.

Az Eurostat statisztikái szerint a nyugdíj mellett dolgozó magyarok aránya megközelíti a 20 százalékot, ami jóval túllépi az uniós átlagot, amely csupán 13 százalék. Ez a jelentős eltérés valószínűleg a különféle besorolási módszerekből ered, például a Nők40 program keretében nyugdíjba vonultak eltérő kategorizálása miatt.

A nyugdíj melletti munkavégzés anyagilag kedvező lehetőség, mivel ezzel párhuzamosan két forrásból is bevételhez juthatunk. A nyugdíjasok számára ráadásul a járulékfizetés nem kötelező, csupán a személyi jövedelemadót kell megfizetniük, ami a nettó jövedelem növekedését eredményezi.

A közelmúltban a vállalatok egyre inkább felfedezik a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának előnyeit, hogy orvosolják toborzási problémáikat. Miközben a nyugdíjas munkavállalók bevonása a kormány számára is kedvező, hiszen hozzájárul a foglalkoztatási mutatók javításához, paradox helyzet állt elő a közszolgáltatások területén. Itt ugyanis eddig komoly akadályok nehezedtek az idősek munkavállalására, ám a helyzet az utóbbi időszakban kezdett javulni.

A nyugdíjasok hosszabb ideig tartó munkavégzése ugyanakkor megnehezíti a generációváltást a munkahelyeken, ami hátrányosan érintheti a fiatal munkavállalókat, és az idősek életminőségére gyakorolt hatása is kérdéses.

Az európai államok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a jelenség kezelésére. Csehországban például járulékkedvezményekkel bátorítják a nyugdíjasokat a munka világában való aktív részvételre. Ezzel szemben Görögországban a nyugdíjasokra nehezedő magasabb adóterhek sok esetben arra ösztönzik őket, hogy bejelentés nélküli munkát vállaljanak, ami viszont komoly bírságokkal járhat számukra.

Magyarországon 2017-ben, a munkaerőpiac különösen szoros időszakában bevezették a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás lehetőségét, amely a cégek számára jelentős költségmegtakarítást ígért. A kormány ambiciózus célként tűzte ki, hogy milliós nagyságrendű nyugdíjast von be a rendszerbe. Azonban az adóelőnyök eltűnése, valamint a járvány által kiváltott gazdasági átalakulások következtében a kezdeményezés végül nem hozta meg a várt eredményeket.