Friss információk láttak napvilágot a Titanic kapitányának történetével kapcsolatban, amely új megvilágításba helyezi a híres hajószerencsétlenséget. Érdekes módon a pletykák szerint a kapitány túlélte a tragédiát, ami újabb kérdéseket vet fel a katasztró

"Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!" - szólt a hírhedt Ratkó-korszak jelmondata a kommunizmusban, az '50-es évek elején. Akár éltél benne, akár a felmenőidtől hallottad, sejthető, hogy igencsak pórul járt az, akinek akkoriban becsúszott egy nem kívánt terhesség. Ugyanis az 1953-as kormányhatározattal kezdődött történelmi periódust a teljes abortusztilalom és a gyermektelenségi adó fémjelezte - utóbbit az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem, és az összeg az adóalap 4%-át tette ki.

A családok számára kedvező változások történtek, hiszen a legújabb rendeletben szerepel a szülési szabadság meghosszabbítása, a családi pótlék emelése, valamint az ingyenes csecsemőkelengye bevezetése. Azonban fontos megemlíteni, hogy a terhességmegszakítás törvényi szabályozása már régi gyökerekre tekint vissza Magyarországon. A II. világháborút megelőzően a Csemegi-kódex szabályai alapján a magzatelhajtást bűncselekménynek minősítették. Csak 1945-ben, a szovjet katonák által megerőszakolt nők védelme érdekében függesztették fel ezt a rendeletet, de ez csupán ideiglenes volt. Az 1953-as jogszabály tehát nem volt újdonság; valójában a korábbi szankciók helyreállítását jelentette, ráadásul bizonyos könnyítéseket is tartalmazott. Megállapították, hogy a terhesség művi megszakítása csak bizonyos feltételek mellett, mint például a nő életkora, méltánylást igénylő személyes és családi körülmények, valamint egyes egészségi állapotok figyelembevételével lehetséges.

Ez az időszak a megfélemlítés és az alapos átvilágítás uralma alatt telt el (például 1954-ben bevezették a személyazonossági igazolványt!), amelynek részeként a terhességek bejelentése és nyilvántartása kötelezővé vált. A korszak komolyságát jól érzékelteti, hogy a Ratkó-korszak első évében egy orvost, aki többrendbeli magzatelhajtást követett el, hatéves börtönbüntetésre ítéltek, és összesen több mint ezerötszáz hasonló esetben születtek jogerős ítéletek ugyanebben az évben. A szigorú intézkedéseknek meg is lett a hatása: ha megvizsgáljuk a II. világháború utáni Magyarország élveszületési statisztikáit, világosan látható, hogy a Ratkó-korszak hónapjai a legmagasabb születési számokat produkálták. Tíz év alatt a lakosság száma közel hatszázezerrel nőtt, és ha figyelembe vesszük az '56-os emigránsokat is, ez a szám nyolcszázezerre ugrik.

Ennek a vitatható etikai dimenzióval bíró időszaknak a megértéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy Magyarországon a háború utáni években a születésszám nem emelkedett a háború előtti szintre, így a várva várt "baby-boom" elmaradt. A WHO szerint az abortuszt szigorúan tiltotta országokban körülbelül annyi terhességmegszakítást hajtanak végre, mint azokban az államokban, ahol a jogi keretek megengedőbbek. A különbség csupán annyi, hogy a tilalmak alatt végzett abortuszok illegális keretek között történnek; Magyarország például a '40-es és '50-es években is évente 100-120 ezer abortuszt regisztrált, még a tilalom időszakában is.

No de ki volt Ratkó Anna, és hogy került egy szövőnő Magyarország első női miniszteri pozíciójába?

1903-ban, egy tizenhárom gyermekes munkáscsalád tizenegyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Már 14 éves korában csatlakozott a szakszervezethez, miközben gépmunkásnőként dolgozott a soroksári Fegyver- és Gépgyárban. Csak 16 éves volt, amikor őrizetbe vették, mivel aktívan részt vett munkásmegmozdulásokban, sztrájkokban és tüntetéseken. Képzettség nélkül vált cérnázóvá, majd szövőnővé a soroksári Hazai Fésűfonóban. Nagykorúsága alkalmával már a Textilipari Munkások Szakszervezetének pesterzsébeti csoportját vezette, és onnan egyre feljebb lépett a Textilszakszervezetek Központi Vezetőségének ranglétráján. 1927-ben férjével, Bíró Károllyal együtt csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához, elkötelezve ezzel magukat a társadalmi változások mellett.

Anna kiemelkedett a politikai tájékozódás világában, hiszen nőként ritka lehetőséghez jutott a pártvezetésben. Ő volt az egyik alapítója a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének, és a Textilmunkások Szakszervezetének főtitkári posztját is betöltötte. 1945-ben sikeresen megszerezte mandátumát, majd részt vett egy féléves pártiskolán, ami hozzájárult politikai karrierje megerősítéséhez. 1948-ban, az MKP színeiben, ő lett a népjóléti miniszter, majd két évvel később, a szocialista modell alapján megalakult Egészségügyi Minisztérium élére került, ahol Ratkó Anna néven ismerték. Mint egészségügyi miniszter, a korabeli orvosok és egészségügyi dolgozók körében népszerűvé vált, mivel mindig figyelmet fordított a szakmai igényekre, és igyekezett azoknak megfelelni.

Bár a Ratkó-névvel megbélyegzett abortusztilalom-rendelet koncepcióját az MDP felsővezetése dolgozta ki, neki nem volt beleszólása, a nép mégis az ő nevével mosta össze az intézkedéseket. Ratkó Anna későbbi interjúiban egyébként azt vallotta, hogy egyetértett az abortusztilalommal, hiszen háború után volt az ország, nagyon sok ember pusztult el, szükség volt sok gyermekre. A rossznyelvek azt suttogták, hogy azért került csak ilyen pozícióba, mert Rákosi Mátyásnak megbízható káder kellett az Egészségügyi Minisztérium élére, aki nem moszkovita és nem zsidó.

1953-ban már le is zárult a pályafutása, miután a fáradtság és a stressz miatt kérte a felmentését.

A visszahívására Sztálin halála is jelentős hatással volt, hiszen a szovjet vezetés egyre nagyobb nyomást gyakorolt a reformok bevezetésére.

Ratkó Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének tiszteletbeli örökös elnöke, egyedül maradt e rangos poszton, miután infarktust követően korán nyugdíjazták. 1956-ban merénylet célpontja lett, de az életét megmentették, és 1981-es haláláig csendes visszavonultságban élte mindennapjait, családja körében. E rendkívüli nő, aki köztudottan idealista és gyerekek iránti szeretetével is ismert volt, a magyar népesség-reform mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja lett, habár csupán egy lánya, Éva született, akit a nagyszülők neveltek és aki az iskolát intézetben végezte. Kérdéses, hogy mit tartogat számunkra a jövő, amikor a Ratkó-unokák lépnek a nyugdíjrendszer színpadára...