Két új, egyedülálló erdélyi dinoszauruszfajt fedeztek fel a kutatók, az egyik pedig igazi óriásnak számít. Ez a felfedezés újabb izgalmas fejezetet nyit a dinoszauruszok világában, és különösen fontos a magyar paleontológiai kutatások szempontjából. A Mag

A Hátszegi-medencében élt dinoszauruszok élőhelyének feltételezett jellege egy sziget volt. Ennek következtében a helyi fajok, a közismert rokonaikhoz képest, apró termetűek voltak. Ám egy nemrégiben felfedezett új erdélyi dinoszauruszfaj ellentmond ennek a korábbi elképzelésnek.

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett két új dinoszauruszfajt, amelyek egykor a Hátszegi-medencében éltek. Az egyik faj különösen nagyméretű, ami új perspektívát nyújt az erdélyi dinoszauruszokkal kapcsolatos eddigi elképzelésekhez - tájékoztatott az MTI-nek Csiki-Sava Zoltán.

A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és az University College London szakembereiből álló kutatócsoport által most azonosított két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta.

A Bukaresti Egyetem nemrégiben közzétett közleményében kiemelte, hogy a két újonnan felfedezett faj leírása mérföldkő a 70 millió éve élt európai dinoszauruszok sokszínűségének megértésében. Ezek az új felfedezések értékes információkkal gazdagítják tudásunkat az adott fajok életkörülményeiről és egymással való kölcsönhatásairól. Ezzel a két új fajtával immár négyre emelkedik a valaha szigetként működő Hátszegi-medencében fellelt titanoszauruszok száma.

Az újonnan felfedezett fajok leírását a Journal of Systematic Palaeontology című tudományos folyóiratban publikált kutatásban prezentálták a szakértők. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geológiai és Geofizikai Karának oktatója és kutatója, aki a tanulmány társszerzője is, az MTI-nek nyilatkozva kifejtette:

A Hátszegi-medencében felfedezett erdélyi dinoszauruszokkal kapcsolatosan a tudományos közvélemény általánosan elfogadja, hogy ezek a lények szigeti törpedinoszauruszok voltak. Az elképzelés szerint a szigeti életkörülmények jelentősen hozzájárultak a testméretük csökkenéséhez. "A nagy testű növényevők méretükben csökkennek, mivel a szigeti környezet korlátozza az élőhely és az élelem mennyiségét, ami arra ösztönzi őket, hogy alkalmazkodjanak a környezetükhöz" - fejtette ki Csiki-Sava Zoltán. Hozzátette, hogy a régióban eddig felfedezett dinoszauruszok tökéletesen illeszkednek a szigeti törpenövés elméletéhez, hiszen ezek a lények jóval kisebbek voltak, mint nyugat-európai megfelelőik.

A most leírt Petrustitan hungaricus-ok mérete (3-4 méter) is nagyjából megegyezik a még Nopcsa Ferenc által talált Magyarosaurus dacus-éval. Az Uriash kadici ellenben ennél közel négyszer hosszabb és tízszer súlyosabb állat lehetett. Hossza 9-11 méter, súlya 8-9 tonna lehetett, ami a nyugat-európai dinoszauruszok között is nagynak számít - mondta a szakember.

Kiemelte:

A kutatók már korábban is sejtették, hogy Hátszegen valószínűleg nagyobb méretű dinoszauruszok is éltek.

"Azt nem csupán kimutattuk, hogy egy ekkora méretű állat létezett, hanem azt is, hogy hosszú időn, egészen millió éveken át, folyamatosan találkozhatunk ilyen nagytestű állatok maradványaival" - emelte ki a geológus. Hozzátette, hogy a hajdani Hátszegi-sziget 7-8 millió éven keresztül állt fenn, ahol különböző faunák követték egymást, és minden egyes időszakban megjelent a nagytestű állat.

Csíki-Sava Zoltán szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a szigeti evolúció komplexebb volt, mint eddig gondolták.

Mint mondta, munkájuk régi felfedezések újraértelmezése. A Petrustitan hungaricus maradványait Nopcsa Ferenc fedezte fel 1906 előtt, a londoni természettudományi múzeumban található maradványok alapján írták le új fajként. Az Uriash kadici Kadic Ottokár horvát származású magyar geológusról kapta a nevét, aki 1909-1915 között ásatott Hátszegen és fedezte fel azokat a csontokat, amelyek jelenleg a budapesti Földtani Intézetben találhatók. Ezeket tanulmányozta a kutatócsoport más csontokkal összehasonlítva, és rájött, hogy elkülönülő jegyek alapján új fajként írhatók le.

A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, melyeket még jelenleg is tanulmányoznak. "Elképzelhető, hogy abból az anyagból még lesznek új dinoszauruszfajok" - mondta Csiki-Sava Zoltán.