Zelenszkij nyilatkozata szerint Kína Oroszország területén zajló fegyvergyártási tevékenységet folytat.

Elhagyott orosz T-54B tank hever valahol Ukrajna vidékein. Igazán meglepő, hogy még mindig képesek voltak beindítani...

A negyedik évébe lépett orosz-ukrán háború fegyverhasználatát tekintve láthattuk, Oroszországnak szinte végtelen mennyiségű tartaléka volt "olajban eltéve" régi, szocialista fegyverekből, hadieszközökből, és eleinte ezektől igyekezett megválni, mintegy kisöpörve a raktárakat.

Amennyiben alaposan átnézzük a felek veszteséglistáját, amelyet a háború kezdete óta az Oryx portál állít össze a nyílt források alapján, és amely "fotógaranciával" hitelesített veszteségeket tartalmaz, felfedezhetjük, hogy számos olyan hadieszköz szerepel rajta, amelyet még a Varsói Szerződés keretein belül szolgáló apáink, sőt, nagyapáink is jól ismertek és használtak.

Oroszország, ha szükséghelyzetbe kerül, nem habozik akár Észak-Koreától is beszerezni fegyvereket, mint például tüzérségi lőszert. "Irán és Észak-Korea nagy mértékben elszigetelődött a nemzetközi kereskedelemtől az amerikai és globális szankciók következtében, így egyik országnak sincs jelentős vesztenivalója az Oroszországgal kialakított együttműködések felbontásával."

„Ezt írta a New York Times akkoriban.”

A drónokat, mielőtt a nagybani gyártásukba kezdett volna, Irántól szerezte be. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a háború első nyarán a CNN-nek nyilatkozott arról, hogy Irán titkos amerikai hírszerzési jelentések szerint több száz drónt küldött Oroszországnak. A hír valós volt, de az értelmezése megkérdőjelezhető. Sullivan kifejtette, hogy Oroszország Irántól való segítségkérése arra utalhat, hogy saját fegyverei kimerültek az elmúlt hetek brutális támadásai során – mondta az amerikai tanácsadó 2022 júliusában. Most, 2025-ből visszatekintve bátran kijelenthetjük, hogy ez bizony téves következtetés volt. Az viszont különösen érdekes lenne, hogy a kezdeti néhány száz drónszám mennyire nőtt azóta.

Jelenleg úgy tűnik, hogy Oroszország a kínai humánerőforrás mellett a kínai fegyverek beszerzésére is fókuszál. Mint arról már korábban hírt adtunk, ukrán katonák foglyul ejtettek Ukrajna területén két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg oldalán harcoltak. A kínai állampolgárok a Donyecki-medencében kerültek hadifogságba. Volodimir Zelenszkij nyilatkozata szerint

Az ukrán elnök tegnapi sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg Kínát, fegyvereket és lőport szállít Oroszországnak, nem is akármilyen konstrukcióban. A fegyvereket állítólag Oroszország területén állítják elő.

- mondta Zelenszkij.

Az értesüléseket sem Kína, sem Oroszország nem reagálta le. Mindazonáltal Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője a múlt héten kijelentette: "Szeretném hangsúlyozni, hogy Kína nem a válság kirobbantója, és a konfliktusban semmiféle szerepet nem vállal."