A transznemű sportolók kizárása az olimpiai női versenyekből egy vitatott téma, amely sok érzelmet és különböző véleményeket vált ki. A kérdés középpontjában áll a méltányosság és a versenyek tisztasága, valamint a sportolók jogai és lehetőségei. A döntés
A The Telegraph értesülései szerint egyre inkább valószínű, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) minden női versenyszámból kitiltja a transznemű sportolókat, miután tudományos alapú felülvizsgálatot végeztek. A várhatóan szigorúbb szabályozás nemcsak a transznemű sportolókat érintheti, hanem a szexuális fejlődési variációkkal élő, DSD-s (Differences in Sexual Development) sportolókat is. A bizottság jövőre tervezi, hogy frissíti az ezzel kapcsolatos irányelveit.
A NOB új elnöke, Kirsty Coventry márciusi megválasztása után rendelte el azt a felülvizsgálatot, amely a férfiként születésből fakadó maradandó fizikai előnyöket értékelte. A NOB tagjainak múlt héten bemutatott frissítés szerint a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek az előnyök a tesztoszteronszint csökkentése után is megmaradnak.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelenlegi megközelítése a sportágak szabályainak meghatározását az egyes sportágakra bízza, ami vegyes és sokszor ellentmondásos gyakorlatokhoz vezet. Például az atlétika és az úszás már most is kizárja a transznemű sportolók részvételét, míg a labdarúgás esetében lehetőség van a versenyzésre, amennyiben az érintettek csökkentették a tesztoszteronszintjüket. Ez a különböző szabályozások sokfélesége komoly vitákat generál a sport világában.
Transznemű nők részvétele az olimpián ritka esemény, de egy figyelemre méltó példa Laurel Hubbard, az új-zélandi súlyemelő, aki a 2020-as tokiói játékokon indult, bár érmet végül nem szerzett. A DSD-s sportolók közül Caster Semenya emelkedik ki, aki 800 méteren Londonban és Rióban is aranyérmet nyert, és jelentős vitákat generált a nemi jogosultságok körüli kérdésekben. A párizsi olimpián két ökölvívó, Imane Helif és Lin Yu-Ting, akik magyar vonatkozású ellenfelükkel kapcsolatban vitatott aranyérmet nyertek, mivel korábban állítólag nem feleltek meg a nemi jogosultsági kritériumoknak egy világbajnokságon. Az ő nemi identitásukat soha nem erősítették meg hivatalosan, ami tovább mélyíti a sportág körüli vitákat és kérdéseket.
A NOB tisztában van a lehetséges jogi következményekkel. Az Egyesült Királyságban több sportági szövetség, köztük a Futballszövetség és a Krikett Testület is bevezetett már idén egy hasonló tiltást, utóbbi szervezet most jogi kihívással néz szembe a korábbi szabálymódosítás miatt.
Kirsty Coventry, a hét olimpiai érmet magáénak tudó kiemelkedő úszónő, már januárban világosan kifejezte véleményét.
- mondta. Szerinte a tudományos kutatások is alátámasztják ezt. "Teljesen világos, hogy a transznemű nők előnyösebb helyzetben vannak a női kategóriában, és elvehetik azokat a lehetőségeket, amelyeknek egyenlőknek kellene lenniük a nők számára." Coventry a párizsi ökölvívó-botrányt kezelő testületnek is tagja volt, az esettel kapcsolatban pedig megjegyezte: "Mindig tanulunk - Párizs mindenképpen ilyen alkalom volt".
