Határozott üzenet: Semmiképpen sem fogadjuk el, hogy a fegyverek állami felügyelet nélkül létezzenek.

Szíria, amely hosszú ideje a konfliktusok sújtotta terület, továbbra sem válik a béke oázisává, hiába történt jelentős változás a polgárháborúban, amikor tavaly decemberben sikerült megdönteni a diktatórikus rendszert. A kurdok történetét feldolgozó sorozatunk második részében arra összpontosítunk, hogy bemutassuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie ennek a földrajzilag és politikailag megosztott népnek a folyamatosan alakuló Szíriában, ahol a jövőjük egyre bizonytalanabb.

Izrael tovább folytatta a bombázásokat Szíriában, célba véve katonai létesítményeket, miközben az újonnan alakuló szír állam infrastruktúráját is jelentős mértékben károsította. A Hermon-hegy szíriai oldalának elfoglalásával pedig a demilitarizált ütközőzónát kívánja megerősíteni. Eközben Bagdad arra hivatkozott, hogy ezek a lépések a saját nemzeti biztonságának védelmét szolgálják.

Törökország biztonsági megfontolásokból korábban ütközőzónát hozott létre Szíria északkeleti területén. Ankara számára a határ menti kurd régió folyamatos fenyegetést jelent, mivel a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és az SDF keretein belül működő Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia szoros kapcsolatban állnak egymással. Emiatt a török kormány úgy döntött, hogy létrehozza ezt a határ menti ütközőzónát, hogy megakadályozza a potenciális támadásokat és biztosítsa a terület stabilitását.

A pillanatnyi helyzet szerint az észak-szíriai Manbidzs környékén heves összecsapások zajlanak a törökbarát milíciák és a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) között. A török légierő folyamatosan bombázza a térség kurd területeit, ami tovább fokozza a feszültséget. A legfontosabb kérdés, hogy Törökország a határ menti ütközőzóna megőrzése mellett tervez-e komolyabb katonai akciókat Szíria e régiójában. Egyes elemzők aggodalommal figyelik a helyzet alakulását, hiszen a "Szíria területéről minden kurd fegyveres ki lesz szorítva" kijelentések arra utalnak, hogy akár egy nagyszabású török hadművelet is várható.

A konszolidáció jelei arra utalnak, hogy Szíria új vezetése, amely Aszad bukása után került hatalomra, a békés újjáépítést helyezte előtérbe a leszámolás helyett. Ahmed al-Saraa, aki al-Dzsolani néven ismert és korábban iszlamista felkelőként tevékenykedett, elkötelezett amellett, hogy megerősítse az ország sokszínű közösségeinek bizalmát. Az év végén jelentős találkozót tartott keresztény vezetőkkel, ahol biztosította őket a kisebbségi jogok védelméről, ezzel is hangsúlyozva a tolerancia és együttműködés fontosságát Szíria jövője szempontjából.

Al-Dzsolani a kurd irányítás alatt álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) küldötteivel folytatott megbeszéléseket. Ez volt az első alkalom, hogy kurd parancsnokokkal tárgyalt, miután a HTS iszlamista felkelők vezette ellenzéki szövetség december elején megdöntötte az Aszad-rezsimet. Egy névtelen forrás szerint ez az találkozó "a jövőbeli párbeszéd alapjainak lefektetésére" szolgált, és mindkét fél egyetértett abban, hogy folytatják a találkozókat a jövőbeni megállapodások érdekében. Figyelembe kell venni azonban, hogy a kurd vezetésű SDF korábban éppen azokkal az iszlamista katonai egységekkel harcolt, amelyek közé az új szír vezető is tartozott.

Felvetődik az a kérdés is, hogy mennyire tud majd pártatlan maradni az újonnan hatalomra jutó szír vezetés a török támogatásával, különösen a török-kurd konfliktus kontextusában. Figyelemre méltó, hogy a béke megteremtését a kurd erők lefegyverzésével kívánja elérni Szíriában.

Határozottan elutasítjuk, hogy az ország területén állami ellenőrzésen kívül bármilyen fegyverzet létezzen, függetlenül attól, hogy az forradalmi csoportokhoz vagy az SDF (kurd) frakciókhoz tartozik.

- jelentette ki al-Dzsolani a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erőkre utalva.

Az Iszlám Állam elleni harcokban edződött és az azt legyőző SDF önként nem valószínű, hogy ebbe belemegy. Esetleg akkor, ha biztonsági garanciákat kap legfőbb globális támogatójától az Egyesült Államoktól és regionálisan Izraeltől. (Egyes hírek szerint az USA csendben növeli katonai jelenlétét a térségben.)

Más, harcban nem részt vevő kurd csoportok már kifejezték szándékukat a békés megoldásban való részvételre. Abdullah Keddo, a Szíriai Ellenzéki és Forradalmi Erők Nemzeti Koalíciójának (SMDK) Politikai Tanácsának tagja, valamint a Szíriai Kurd Nemzeti Tanács (ENKS) képviselője hangsúlyozta, hogy a PKK/YPG terrorszervezet szíriai jelenléte hátráltatja a párbeszédet és rombolja a kurd csoportok közötti stabilitást. "Alapvető követelményünk, hogy megszüntessük a kapcsolatainkat a PKK-val" - fogalmazott.

Hosszú és bonyolult eszmecserét folytattunk a PYD-vel, amely a szíriai kurdok vezető politikai pártja. A PYD 2003-ban alakult meg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaiként. Keddo hangsúlyozta Szíria területi integritásának megőrzését, valamint a térségben élő kisebbségek jogainak védelmét. Az első párbeszédet Maszúd Barzani, az iraki kurd regionális kormány (KRG) elnöke irányította, de sajnos nem járt sikerrel. A kudarc hátterében az állt, hogy a PYD és szövetségesei ragaszkodtak ahhoz, hogy a régió közigazgatását és gazdasági erőforrásait önállóan irányítsák. Mi viszont úgy véltük, hogy a közigazgatásban minden közösség, beleértve a kurdokat, arabokat, asszírokat és türkméneket is, részt kell, hogy vegyen. Fő követelésünk az volt, hogy a PKK-val való kapcsolatokat megszüntessük, de eddig ebben nem tudtunk előrelépni.

Szíria integritását hangsúlyozva azt mondta, hogy "szíriaiakként elutasítottunk minden határon túli erőt, és ellenezzük a nem szíriaiak politikai jelenlétét Szíriában". Ennek értelmében viszont nemcsak a belföldi militáns és határon túli kurd politikának, hanem Törökországnak is bármilyen befolyásolását is elutasítja.

Törökország érdeke a béke fenntartása Szíriában, és elkötelezett amellett, hogy az ország ne váljon újra hadszíntérré. Ezt alátámasztja, hogy már konkrét lépéseket tett a helyreállítás érdekében. A török elnök utasította minisztereit, hogy vizsgálják meg a szíriai infrastruktúra gyengeségeit és kihívásait, valamint dolgozzanak ki javaslatokat az új szíriai kormány támogatására. Ezen törekvések részeként a török energiaszektor szakemberei a múlt héten Damaszkuszba utaztak, hogy felmérjék az ország villamosenergia-hálózatát, amelyet gyakori áramkimaradások sújtanak.

A kurdok helyzetét befolyásoló erők említése után érdemes további szereplők viszonyát megemlíteni a térség sakkjátszmájában.

Irán valószínűleg nem fogja támogatni az USA és Izrael által segített szíriai kurdokat, mivel a zsidó állam számára a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) értékes stratégiai partnerként szolgálhat. Teherán nem csupán a kurd erőket lefegyverezni szándékozó új szíriai kormánnyal áll rossz viszonyban, hanem kritizálja annak Izraelhez való közeledését is. A perzsa állam csak akkor állítja helyre diplomáciai kapcsolatait Szíriával, ha az új kormány egyértelműen kifejezi Izrael-ellenességét.

Irán határozott bírálatot fogalmazott meg a kurd kérdésekkel kapcsolatosan, különösen Törökország irányában. Ali Hámenei, az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője hangsúlyozta, hogy a Szíriában lezajlott események mögött "amerikai és izraeli parancsnoki szobákban megtervezett stratégiák állnak". Ezen kívül kiemelte, hogy "létezik egy szomszédos ország, amely aktívan részt vett a szíriai helyzet alakulásában". Hámenei figyelmeztette a közönséget, hogy "nem szabad hinni ennek a szomszédos országnak a barátságos mosolya mögötti szándékokban".

Oroszország továbbra is megőrzi erős pozícióját Szíriában, hiszen a kivonulásról szóló hírek túl koraiaknak bizonyultak. Ezt a tényt megerősíti az új szíriai vezetés által Moszkva felé tett stratégiai szövetségi ajánlat is. Érdekes módon, Zelenszkij is potenciális szövetségest keres Szíriában, ami tovább bonyolítja a regionális politikai tájat.

Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter kifejtette, hogy a legutóbbi hatalomváltás és a helyzet alakulása Szíriában elkerülhetetlenül korrekciókat igényel az orosz katonai jelenlét tekintetében. E változások nem csupán a katonai bázisaink fenntartására vonatkoznak, hanem a működésük, karbantartásuk és ellátásuk körülményeire is, továbbá a helyi hatóságokkal való együttműködésre is kiterjednek. Mindezek a kérdések újabb tárgyalások alapját képezhetik a szíriai új vezetés képviselőivel. Fontos megjegyezni, hogy a szíriai helyzet nem gyengíti az Oroszország és Irán között fennálló átfogó megállapodást.

Dmitrij Kim, a nemzetközi ügyek szakértője, úgy véli, hogy Oroszország pragmatikus megközelítést alkalmaz, és kizárólag saját érdekeire összpontosít. Ezen túlmenően az ország továbbra is nyitott arra, hogy partnereinek és szövetségeseinek segítséget és támogatást nyújtson, de ezt kizárólag kölcsönös előnyök mentén teszi. Az orosz stratégiai célkitűzésének középpontjában a katonai bázisok fenntartása áll, amelyek lehetővé teszik a hozzáférést Afrikához és a Földközi-tengerhez.

A szíriai kurdok sorsának alakulását tehát saját mértékadó köreinek és vezetőinek döntései is alakítják, de ennek kereteit a bemutatott regionális és globális erők adják meg.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.