Koffein: nehéz pontosan meghatározni, hogy mi számít túlzott mennyiségnek.

A koffeintartalmú termékek széles választéka miatt nehezebb megbecsülni a megfelelő fogyasztási határt.

Amíg a világban kávé illata terjeng, addig semmi sem lehet annyira elviselhetetlen.

Cassandra Clare, az amerikai bestselleríró, szavaival élve, az internet tele van olyan idézetekkel, amelyek a kávé szeretetéről tanúskodnak: "Nincs megoldhatatlan probléma, csak túl kevés kávé" vagy "Nincs erős kávé, csak gyenge ember". A kávézás népszerűsége tovább növekedett olyan kultikus sorozatok hatására, mint a Szívek szállodája, ahol Rory és Lorelai Gilmore szinte folyamatosan kávét kortyolgatnak, vagy a Twin Peaks titokzatos Cooper ügynöke, akinek a kávéfogyasztása szinte már legendássá vált. Ezek a karakterek nem csupán a kávé ízét élvezik, hanem az életük szerves részévé is tették ezt a feketét, ami a mindennapjaik különleges részévé vált.

A kávé iránti szenvedély nem véletlenszerű, hiszen a koffein számos jótékony hatással bír: fokozza az éberséget, javítja a teljesítményt, és emeli a hangulatot. Ugyanakkor elérkezik egy pillanat, amikor a koffeinfogyasztás átlépi a határt, és a kellemetlenségek, sőt, akár a káros következmények küszöbére érkezik. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy ennek a határvonalnak a pontos meghatározása szinte lehetetlen feladat.

Az extrém koffeinfogyasztás korában különösen fontos, hogy átgondoljuk szokásainkat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai rávilágítanak, hogy a kávéfogyasztás hazánkban az elmúlt évtizedek során viszonylag stabil maradt: 1970-ben egy főre vetítve évente mindössze 1,6 kilogramm kávét fogyasztottunk, ami 1975-re 2,6 kilogrammra emelkedett. A legmagasabb szintet a '80-as évek elején értük el, amikor is a fogyasztás 3,1 kilogrammra nőtt. A legfrissebb, 2023-as adatok szerint viszont ez a szám 2,7 kilogramm/fő volt. Ha azonban figyelembe vesszük az energiaitalok fogyasztását is, a helyzet már más képet mutat. Az adatok szerint a magyarok évente 64 millió liternyi energiaitalt fogyasztanak, és az országos éves fogyasztás az előző négy évben már meghaladta az 50 millió litert – ami valószínűleg azóta tovább növekedett.

A túlzott koffeinfogyasztás komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Ha valaki napi 1000 mg-nál többet fogyaszt, az már koffeinmérgezést okozhat, amelynek következményei rendkívül súlyosak lehetnek: görcsrohamok, életveszélyes szívritmuszavarok jelentkezhetnek, sőt, bizonyos esetekben akár halálhoz is vezethet – figyelmeztetett David Juurlink, a torontói egyetem toxikológia professzora és az Ontario Poison Centre szakértője a The Atlantic újságírójának. A szakember elmondta, hogy rendszeresen kap olyan bejelentéseket, amelyekben középiskolás vagy egyetemista fiatalok eseteit említik, akik viccből vagy öngyilkossági szándékkal több koffeintablettát vettek be.

Bár önmagában az italokból ritkán jutunk el veszélyes mértékű koffeinfogyasztásig, a piacon megjelenő egyre szélesebb választékú, magas koffeintartalmú termékek miatt ez mára már nem tűnik lehetetlennek. Az ízesített energiaitalok, koffeines cukrok és rágók, valamint elektromos cigaretták gyors egymásutánban történő fogyasztása következtében a koffeinszint akár toxikus szintre is emelkedhet. Jennifer Temple, a Buffalói Egyetem professzora, aki a koffeinfogyasztást kutatja, rámutatott, hogy a szervezetnek nem mindig van elegendő ideje jelezni, amikor elérte a megfelelő mennyiséget.

Bár rendkívül hasznos lenne, ha nyomon tudnánk követni a koffeinfogyasztásunkat, ez sajnos nem olyan egyszerű. A legtöbben nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a koffeint számokban mérjük, ellentétben a kalóriákkal. A koffein hatását inkább az érzékeink révén tapasztaljuk meg; például, amikor a munkahelyi kávéfőző dupla eszpresszója remegést vált ki a kezünkben. Még ha tisztában is vagyunk azzal, hogy egyes italokban mennyi koffein található, sokszor nem tudjuk pontosan, hogy mi számít már túlzásnak.

Az FDA (az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) ajánlása szerint a napi legfeljebb 400 milligramm koffein - nagyjából négy-öt csésze kávé - nem jelent egészségügyi kockázatot a legtöbb felnőtt számára, kivéve, ha valaki terhes, szoptat, valamilyen betegségben szenved vagy gyógyszert szed.

A számok önmagukban nem tükrözik a teljes valóságot: míg egyesek számára már 237 milligramm koffein is kórházi látogatást jelenthet, mások számára ez csupán a reggeli kávé élvezete. Juurlink megfigyelése szerint egy adott koffeinmennyiség hatása jelentős eltéréseket mutathat az egyének között, és ez nagymértékben függ attól, hogy az illető mennyi ideje és milyen rendszerességgel fogyaszt koffeint, valamint hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik.

Temple szerint az embereknek idővel kialakul egyfajta belső érzékük, hogy mekkora mennyiség tolerálható számukra, de ez is termékfüggő: amikor valaki új koffeines terméket próbál ki, nehezebb megjósolni a hatást, pláne, hogy a termékek koffeintartalma durván eltérhet, akkor is, ha hasonlónak tűnnek.

Ennek hátterében az áll, hogy a történelem folyamán erre a jelenségre nem volt igény. Az állítás szerint a koffeint régente olyan mértékben fogyasztották és forgalmazták, hogy nem jelentett különösebb kihívást a biztonságos használata. "Egy generációval ezelőtt még nem létezett ez a sokféle energiaital" – nyilatkozta Darin Detwiler, a Northeastern University élelmiszerügyi szakértője. Emiatt az emberek nem sajátították el azt a tudást, amely a koffein felelősségteljes fogyasztásához szükséges.

A koffein számos előnyös hatással bír, például fokozza a kognitív teljesítményt, gyorsítja a reakcióidőt, és segíti a logikus gondolkodást. Ezen kívül csökkentheti a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a májbetegségek és a rák kockázatát is. Ugyanakkor nem véletlenül emlegetik a világ leggyakoribb drogjaként, hiszen még a legtapasztaltabb kávéfogyasztók is néha túlpörögnek. Így talán a legjobb, ha felfedezzük, hogy milyen mennyiségű koffein az ideális számunkra, és megtanuljuk a saját határainkat.