A somorjai szennyvíztisztító telep korszerűsítése folyamatban van, miközben Taraba úgy véli, hogy a vereknyei hulladéktároló felszámolása is hamarosan esedékes.
Kiemelte, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló jogszabály módosításának egyik fő célja az, hogy a vízvezeték- és csatornahálózatok kiépítése felgyorsuljon azon településeken, ahol még nem állnak rendelkezésre. Emellett az önkormányzatok számára lehetőséget biztosítanak, hogy gyorsított eljárás keretében hozzáférjenek az uniós támogatásokhoz. A törvénymódosításról szóló szavazás időpontját nemrég szeptemberre tolták el.
Marek Illéš, a vízművek igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban létesített tisztítótelep korszerűsítését két éven belül szeretnék befejezni. A soron következő lépés a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hozzátette:
bízik benne, hogy a közeljövőben jóváhagynak két környező települést érintő projektet is: a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését Vörösmajorban, valamint a csatornázást Felsőpatonyban.
Az esemény keretében Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, aki egyben a Nyugat-szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának is tagja, kifejezte véleményét a beruházásról. Rámutatott, hogy a projekt nem csupán a helyi közösség, hanem a szélesebb régió egészségére és életminőségére is kedvező hatással bír. Hangsúlyozta, hogy a csallóközi vízkészlet különleges védelmet érdemel, hiszen ez a forrás látja el ivóvízzel az Érsekújvár, Léva és Nyitra környékén élőket is, akik számára elengedhetetlen az egészséges és tiszta víz biztosítása.
A sajtótájékoztató zárásaként Taraba hangsúlyozta, hogy a víz Szlovákia egyik leglényegesebb és legértékesebb erőforrása. Röviden érintette a csallóközi ivóvízkészletet fenyegető vereknyei (Vrakuňa) veszélyeshulladék-tároló problémáját is. Kiemelte, hogy a Sólymos László, volt környezetvédelmi miniszter által javasolt enkapszulációs eljárás műszaki szempontból nem volt megfelelő, ráadásul jelentős anyagi terhet jelentett volna. Taraba véleménye szerint a veszélyes szennyeződések végleges eltávolítása jelenti a valódi megoldást, amelynek előkészítése már a befejező szakaszban tart.
A kormány tavaly októberben fogadta el a környezetvédelmi minisztérium tájékoztató anyagát arról, hogy a vereknyei hulladéklerakó végleges szanálását termikus deszorpcióval szeretné megoldani. A rendkívül energiaigényes eljárás lényege, hogy a szennyező anyagokat egy többszáz Celsius-fokra felhevített "kemencében" nyerik ki a mérgezett talajból.
Az Envisan Egyesület, amely a kármentesítéssel foglalkozó vállalkozásokat tömöríti, úgy véli, hogy nem egyértelmű, hogy...
Ez a szanálási technika gazdasági szempontból előnyös és biztonságos lehet-e? A termikus deszorpciót eddig Szlovákiában még nem használták a környezeti károk orvoslására. Emellett hangsúlyozták, hogy a már szennyezett talajvíz tisztítására ez a módszer nem megfelelő.
A veszélyeshulladék-lerakó területe - amely Pozsony Vereknye és Főrév (Ružinov) városrészei határán fekszik - körülbelül 4,65 hektár, és mintegy 120 000 köbméter hulladékot tartalmaz, melynek nagy részét az 1960-as és 1980-as évek között szállították ide az Istrochem vegyi üzemből. A talajvízbe elsősorban növényvédő szerek és gyomirtók szivárognak. A kontaminációs felhő az említett két városrész mellett Pozsonypüspökit is érinti. A kármentesítési munkák megkezdését eredetileg 2018-ra tervezték.
A Sólymos és csapata által javasolt ún. enkapszulációs megoldás nem szüntette volna meg véglegesen a vereknyei hulladéktárolót, de ideiglenes megoldást kínált volna a mérgező vegyi anyagok talajvízbe való további szivárgásának megakadályozására. A tervezet lényege az lett volna, hogy a hulladéklerakót vízhatlan, a földbe süllyesztett betonszarkofággal védjék körül. A javaslat kritikusai – köztük a jelenlegi környezetvédelmi miniszter is – azt állították, hogy ez csupán a probléma halogatását jelentené, nem pedig valódi megoldást.
