Az Alpokalja varázslatos tájai között rejtőzik egy igazi ékszerdoboz, ahol a természet szépsége és a kultúra harmóniában találkozik. E vidéken minden kanyarban új felfedezések várnak ránk, legyen szó festői falvakról, történelmi emlékekről vagy gasztronóm

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/kultura/ekszerdoboz-az-alpokaljan-911669/

Kőszeg nem csupán földrajzi elhelyezkedésével tűnik ki, hanem gazdag történetével is. A magyar történelem lapjain leginkább az 1532-es török ostrom fényében emelgetjük kalapunkat, amikor Jurisics Miklós (Nikola Jurišić) bátor várvédői sikerrel tántorították el Szulejmán szinte százszoros túlerőben lévő seregét. Ugyanakkor Kőszeg, mint határszéli város, számos más érdekességre is fényt derít, hiszen vándorlott a különböző birodalmak és érdekek között. A város történetének színpadán megfordultak magyar főúri birtokok, királyi területek, valamint káptalani birtokok, és évszázadokon át a Habsburgok fennhatósága alatt is állt. Kőszeg mindig is igyekezett kihasználni kivételes stratégiai helyzetét; még a 20. század eleji, 1920-as trianoni országvesztés idején is próbálta megőrizni értékeit, még akkor is, amikor a járás kétharmada Ausztriához került. A II. világháború, valamint az azt követő vasfüggöny és a szovjet típusú rendszer kiépítése azonban jelentős akadályokat gördítettek a fejlődés elé. Ma Kőszeg eltökélten dolgozik azon, hogy pótolja mindazt a fejlődést, amelyet a világtörténelem alakulása az 1930-as évektől kezdve megakadályozott, és újra felfrissítse városának kulturális és gazdasági életét.

Kőszeg varázslatos sétánkat a város szívében, a hajdani vásártéren, a Jurisics téren indítjuk, ahol történelem szövi körénk a levegőt. Minden irányból középkori, reneszánsz és barokk csodák bukkannak elő, amelyek nemcsak architekturális, hanem művészeti szempontból is páratlan értéket képviselnek. Itt található az 1560 körül emelt, lenyűgözően felújított Sgraffitós-ház, mely nevét a különleges kapart díszítésekről kapta. A tér másik ékköve az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, amely a XVIII. századi állapotának megfelelően helyreállítva Európa egyik legszebb gyógyszertárának számít. Megcsodálhatjuk hazánk egyetlen dupla árkádos épületét, a valaha mészárszékként is működő barokk Lábasházat, valamint a Lada-házat, amely a legenda szerint Mátyás király vendége volt. Emellett itt található Magyarország legidősebb olyan épülete, amely a XIV. századtól napjainkig folyamatosan városházaként funkcionál.

Nem véletlen, hogy sétánkhoz csatlakozik Kőszeg polgármestere, Básthy Béla, aki már második ciklusát tölti a város irányításában.

Körbenézve a téren, az ember könnyen azt gondolhatja, hogy az idő itt megállt a XVIII. század után, és azóta nem történt semmi jelentős változás. Azonban ez a nézet nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a tér büszkélkedhet egy XX. századi építménnyel is: a Hősök tornyával. Ez az impozáns emlékmű nem csupán a 1532-es török ostromra emlékeztet, hanem tiszteletét is adja az I. világháború hősi áldozatainak. A polgármester szavaival élve, ez a tornyunk a város egyik szimbóluma, és a tér egyetlen, az elmúlt száz évben készült épületeként figyel ránk.

A torony a túlélés és a megújulási szándék szép szimbólumaként a török ostrom 400. évfordulójára épült egy embert és várost próbáló időszakban.

A 1920-as évek után a járás jelentős része Ausztriához került, ami drámai hatással volt a város életére. Kőszeg, amely korábban virágzó gazdasági központ volt, hirtelen beszorult a kedvezőtlen körülmények közé, és a gazdasági lehetőségek szinte teljesen eltűntek. A városvezetés kétségbeesett helyzettel nézett szembe, és csak egyetlen kiutat láttak: ki kell aknázni Kőszeg turisztikai potenciálját, hogy újraélesszék a helyi gazdaságot.

A beruházásokhoz - ekkor épült a Hősök tornya mellett a honvédtiszti üdülő is - jelentős állami segítséget is kaptak, ám miután a torony megépült, a rövid lejáratú hiteleknek köszönhetően a város nagyon hamar csődbe ment. A csődöt túl lehetett élni, de jött a II. világháború, majd az utána leereszkedő vasfüggöny és a szovjet mintájú rendszer, amelynek árnyékában a régi intézményrendszert már nem lehetett megtartani.

A város előtt álló fejlesztések közül kiemelkedik a Kőszegi Ékszerdoboz-program, amelynek célja, hogy Kőszeg történelmi belvárosa a közép-európai kisvárosok, például a délnémet, cseh, felvidéki vagy osztrák települések szintjére emelkedjen turisztikai vonzerejében. Az elmúlt időszakban már számos rekonstrukció zajlott a településen, és a jövőben is folytatódik a műemlékek felújítása. A város egyházi épületei közül a zsinagóga, a temetőkápolna, a Kálvária-templom és a Szent Erzsébet Szociális Központ már megújult, míg a Jurisics téren álló Szent Imre- és Szent Jakab-templom, valamint a közelben található gyönyörű neogótikus Jézus Szíve-plébániatemplom felújítása jelenleg folyamatban van, amit a kerítések és állványok jelenléte is jelez.

A polgármester véleménye szerint még sok a tennivaló, ezért elengedhetetlen a korábban említett Ékszerdoboz-program megvalósítása. Ennek egyik kiemelkedő eleme a Hősök tornya, valamint a mellette található két, állami tulajdonban lévő, jelentős felújításra szoruló épület: a jelenleg levéltárként működő Lábasház és a Városi Múzeum központjaként szolgáló Tábornokház. A tervezett felújítások révén ez az épületegyüttes egy várostörténeti örökségközponttá alakulhatna, amely a Jurisics-várral együtt a város egyik legfontosabb vonzerejét képezné. A vár Kőszegen nem csupán turisztikai célpont, hanem rendezvényközpontként is funkcionál, hiszen a kultúrház hiányában itt zajlik a város kulturális és közösségi élete.

A Jurisics-vár napjainkban három fontos szerepet tölt be: nem csupán egy történelmi emlékhely, hanem egy dinamikus művelődési központ és egy vibráló várszínház is. Itt zajlanak városunk hagyományos eseményei, mint például az 1532-es történelmi eseményekre emlékező Kőszegi Ostromnapok, az Orsolya-napi vásár, valamint a több mint ötven éve megrendezésre kerülő Kőszegi Szüret. Básthy Béla büszkén emeli ki a városunk gazdag programkínálatát, amely minden érdeklődő számára tartogat izgalmas élményeket.

A polgármester felfedi, hogy milyen fontos szerepet képzel el a vár számára a Kőszegi Ékszerdoboz-program keretein belül.

Bár a vár felújításának első szakasza már lezajlott, nem pihenhetünk a babérjainkon, hiszen még számos feladat vár ránk. Reményeim szerint nemcsak a vár, hanem a XIX. század elején épült Bálház is megújul, amely a reformkor közösségi és kulturális életének fontos központja volt. Célunk, hogy ebből a történelmi épületből egy modern, XXI. századi kulturális központot alakítsunk ki.

Bár közvetlen közelében állunk, mégsem vesszük azonnal észre azt a Városháza bal oldalán nyíló kicsiny sikátort, amelynek mesterségesen rozsdásított vaslapjai időszalagként vezetnek végig bennünket Kőszeg fontosabb történelmi eseményein és az azokat alakító személyeken. Miután tüzetesen átrágjuk magunkat a 16 méter hosszú, Trifusz Péter tervezte alkotáson, a város egykori jogásznegyedébe, a különleges hangulatú Chernel utcába érkezünk. Tudni kell, hogy mivel 1724-ben Kőszeg lett a tizenegy vármegyére kiterjedő dunántúli ítélőtábla központja, egymás után költöztek ide a jogi szakemberek és az igazukat kereső nemesemberek, akik a maguk kényelmére szebbnél szebb palotákat építettek. Itt lakott például a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, Sigray Jakab vagy Festetics Imre genetikus, aki korát meghaladva ismerte fel az öröklődés alapelveit. A Festetics-palota később Chernel István természettudós, a legnagyobb magyar ornitológus családjának tulajdonába került, legutóbb pedig, a 2019-re befejeződött teljes felújítást követően a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatóközpontja költözött ide. Az utca gyönyörűen restaurált házainak sorából lepusztult homlokzatával, málló vakolatával feltűnően kilóg az egykor szebb napokat látott járásbíróság épülete, amely ma a Budaker Gusztáv Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola otthona.

Kőszeg története 1869-ig nyúlik vissza, amikor is a város az ítélőtábla központjaként működött. Ezt követően járásbírósági központtá alakult, egészen a második világháborút követő időszakig. Ekkor történt, hogy a városból elköltözik a Tanítóképző Főiskola, megszűnik a katonai alreáliskola és a hideggyógyintézet, valamint az evangélikus líceumot és a domonkos nővérek iskoláját is elveszik. A közigazgatási, iskolai és tudományos intézmények mellett azonban a város zsidó és német lakossága is eltűnik, sokan pedig a munkahelyek megszűnése miatt kénytelenek elhagyni Kőszeg határait. A kiürült épületekbe szociális intézmények költöznek, amelyek a 1950-es évek nehéz időszakát tükrözik – fogalmaz a polgármester, vázolva a város sorsának drámai változásait.

Kőszeg egy különleges állapotba került, mintha egy légüres térbe lépett volna. Jelenleg azon fáradozunk, hogy a múlt gazdag örökségére támaszkodva, friss értékekkel, innovatív tartalmakkal és új szolgáltatásokkal töltsük meg a történelmi épületeket. Mindig is voltak olyan intézményeink, amelyek a város egyedi adottságaira építkeztek, de céljuk sosem csupán a helyi lakosság kiszolgálása volt.

A helyi ügyek kiemelkedő szerepet játszanak közösségünk életében. Örömmel tapasztaljuk, hogy megvalósult számos fontos projekt: elkészült az új temető, amely méltó módon őrzi meg emlékeinket, megnyílt a friss és ízletes termékeket kínáló piac, valamint létrejött az új mentőállomás és egészségház, amelyek a lakosság biztonságát és jóllétét szolgálják. Az ország első intermodális peronja pedig új dimenziókat nyit a közlekedésben. Emellett az M87-es út tervei is készülnek, ami még közelebb hozza a régiót a nagyobb városokhoz. A jövőbeli terveink között szerepel egy sportcsarnok és uszoda építése is, hiszen fontos, hogy a fiatalok számára megfelelő sportolási lehetőségeket biztosítsunk. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a városon túlmutató, nagy léptékű projektek és inspiráló személyiségek is létfontosságúak. Ők azok, akik példát mutatnak, és motiválnak minket arra, hogy együtt építsük a közösségünket, és valóra váltsuk álmainkat.

- Négy év múlva, 2028-ban elérjük a 700 éves évfordulónkat, majd nyolc év elteltével, 2032-ben megünnepelhetjük a kőszegi ostrom 500. évfordulóját. Reméljük, hogy az elkövetkező évek arról fognak szólni, hogy a kormány támogatásával Kőszeget a modern kor kihívásainak megfelelően fejlesztjük – osztotta meg gondolatait Básthy Béla polgármester.