Még mindig csupán egy távoli álomnak tűnik, hogy Szlovákia elérje a nyugati életszínvonalat.

Szlovákia felzárkózása az Európai Unió átlagához az utóbbi évek során fokozatosan lelassult, és ennek hatásai egyre inkább észlelhetők. Ma már nem csupán a hasonló kiindulóponttal rendelkező közép- és kelet-európai országok előztek meg minket, hanem olyan nemzetek is, amelyek korábban sokkal nehezebb helyzetben voltak.

Az egyes országok életszínvonalának összehasonlítására a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egyik legmegfelelőbb mutató, mivel figyelembe veszi az árak eltéréseit, amelyek a különböző termékek és szolgáltatások terén tapasztalhatóak egy-egy államban. A legfrissebb adatok szerint Szlovákia az Európai Unió átlagának körülbelül 76%-án helyezkedik el. 2016 óta mindössze 3 százalékpontos közelítést mutattunk az EU átlagához, amely a környező országok közül csupán Csehország és Litvánia esetében volt szerényebb. Az elmúlt években a korábban hátrányos helyzetben lévő Magyarország, Lengyelország, Románia és Horvátország fokozatosan megelőzte Szlovákiát, ahogyan azt a VÚB Bank elemzői is megállapították. Ha a jövőben is ebben a tempóban haladunk, akkor legkorábban 72 év múlva érhetjük el az uniós átlagot.

"Egyre távolabb kerülünk attól, a rendszerváltás után megfogalmazott álomtól, hogy az életszínvonal terén egyszer utolérjük a fejlett Nyugatot"

A közgazdászok egyhangúlag megosztották legfrissebb elemzésük eredményeit, amelyek sajnos nem a legkedvezőbb képet festik a jelenlegi helyzetről.

A szakértők már egy ideje élénk vitákat folytatnak arról, hogy a vásárlóerő-paritás (PPP) vagy a nominális értékek alapján számolt mutatók a kedvezőbbek. Ha az egy főre jutó GDP-t euróban, az áruk és szolgáltatások árai közötti eltérések figyelembevételével nem számolunk, akkor Pozsony még rosszabb helyzetben van: a régióban a nem túl hízelgő 11. pozícióra csúszik vissza, és ez a környező országok közül senkinek sem kedvez. Az elemzők azonban a hosszú távú trendeket sem hagyták figyelmen kívül, így hamar világossá vált, hogy valójában lényegtelen, melyik mutatót használják, mivel mindkét esetben egyértelműen megmutatkozik, hogy Szlovákia gazdasági felzárkózása lelassult.

"Az összkép azonban nem teljesen sötét, sokkal inkább arról árulkodik, hogy az ország egy szürke középszinten mozog"

A szakértők aggodalmát fejezik ki a versenyképesség csökkenése miatt, amelyet jól tükröz, hogy a különböző autóipari cégek már nem Szlovákiában, hanem inkább Portugáliában vagy Spanyolországban helyezik el új elektromos modelljeik gyártását. E mögött részben a magas munkaerő-költségek állnak, de a növekvő adóterhek – mint például a társasági adó emelése és a tranzakciós adó bevezetése – is jelentős károkat okoznak. Nem meglepő, hogy a közelmúltban végzett felmérés szerint a Szlovákiában működő külföldi kereskedelmi kamarák tapasztalata is azt mutatja, hogy egyre több vállalat keres más országokat, mint potenciális üzleti helyszínt.

"A munkavállalók számára bizonyos esetekben jó hír, hogy emelkednek a vállalatok bérköltségei, hiszen így valamivel a dolgozók is többet kapnak, a versenyképességre azonban komoly csapást mérhetnek ezek a változtatások"

A VÚB elemzői figyelmeztetnek arra, hogy Pozsony ne vágjon bele a fizetések csökkentésébe. A közgazdászok véleménye szerint sokkal eredményesebb lenne a munkahelyi adók és járulékok mérséklése, valamint a tudományos, technológiai és kutatási területekbe való befektetés. Bár ezek az intézkedések rövid távon költségekkel járnának, hosszú távon biztosan megtérülnének, és jelentős hasznot hozhatnának a jövő generációi számára.

A közgazdászok nézeteit az Állami Számvevőszék is megerősíti, hangsúlyozva, hogy a nehézségek között az uniós források nehézkes lehívása is kiemelt figyelmet érdemel.

"2024-ben ünnepeljük, hogy 20 év telt el azóta, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Ez idő alatt kedvezményezettként összesen nettó 25,6 milliárd euró támogatásban részesültünk. Sajnos azonban ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználása nem volt zökkenőmentes számunkra."

- hangsúlyozza az Állami Számvevőszék, hogy Szlovákia általában sebtében igyekszik elkölteni ezeket a forrásokat, amelyeket így nem olyan stratégiai beruházások megvalósítására fordítanak, amelyekből az ország lakosainak a jövőben is számos előnye származna. A stagnáláshoz pedig a Fico-kormányok konkrét célkitűzéseinek hiánya is hozzájárul, mivel ennek "köszönhetően" Pozsonynak gazdasági szempontból sincs egységes víziója.