Az Európai Bizottság továbbra is kifejezi elégedetlenségét a magas szintű korrupcióval szembeni intézkedések hatékonyságával kapcsolatban.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa, Strasbourgban mutatta be jelentését 2025. július 8-án. - Fotó: Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió

Az Európai Bizottság kedden kiadta az éves jogállamisági jelentését a tagállamokról. A Magyarországról szóló összefoglaló alapján az igazságszolgáltatás hatékonysága és digitalizációja összességében továbbra is magas. Az ügyelosztás jól működik a Kúrián, de az alsóbb fokú bíróságokon nem javult a folyamat átláthatósága. "Egyes bírákra továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik" a bírói függetlenségről szóló belső vitáknál.

Jelenleg folyamatban van egy korrupcióellenes stratégia és akcióterv megvalósítása, ám számos kulcsfontosságú intézkedés még végrehajtásra vár. Az összefoglaló adatai azt mutatják, hogy a korrupciós bűncselekmények miatt elítéltek száma csökkent, azonban a magas szintű korrupcióval kapcsolatos "robusztus" eredmények terén nem történt jelentős előrelépés, amelyet már a tavalyi jelentés is kifogásolt. (Ekkor az ügyészség külön közleményben reagált a dokumentumban szereplő, az ügyészséget érintő valótlan állításokra, és jelezte, hogy várják a visszajelzést az Európai Bizottság részéről a magas szintű korrupciós ügyek értelmezésével kapcsolatban.)

A jelentés egyelőre nem látott haladást abban, hogy új szabályokat hozzanak a lobbitevékenységre, bár ezt 2025 novemberéig tervezik. Az Integritás Hatóság továbbra is akadályokról számolt be a feladatai hatékony ellátásában.

Az Európai Bizottság továbbra is jelentős hiányosságokat észlel a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságában. Bár a közbeszerzési verseny helyzete javult, az ellenőrzési szintek még mindig eltérnek a nemzeti és uniós forrásokból származó finanszírozások esetében.

A kormány továbbra is széles körben él vészhelyzeti hatásköreivel, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését. Fontos jogszabályoknál hiányolják az egyeztetési kötelezettséget. A stratégiai ágazatokban fokozott az állami nyomás a külföldi, köztük uniós vállalatokra, jogbizonytalanságot teremt, hogy a kormány beavatkozhat a cégfelvásárlásoknál.

A büntetőeljáráson kívüli titkosszolgálati megfigyelések során nem biztosították az eljárási garanciákat és a megfelelő felügyeletet, ami kedvezőtlen hatással van a civil szervezetek helyzetére.

A jelentés szerint Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket, amiket a korábbi jogállamisági jelentések emeltek ki. Nem fogadtak el és nem is terveznek intézkedéseket, hogy szabályozzák az állami hirdetéseket, és biztosítsák a médiahatóság gyakorlati, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.

"Az újságírók továbbra is számos és komoly kihívással néznek szembe a munkájuk közben."

A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírókat és médiaorgánumokat vizsgált állítólagos "külföldi érdekek szolgálata" miatt, továbbra is szelektíven megtagadják a hozzáférést a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz.

Miközben a közérdekű adatok bírósági ügyek gyorsított eljárása továbbra is zajlik, az információkhoz való hozzáférés még mindig szűkös, főként a közfinanszírozás területén.

A médiával kapcsolatos szakasz kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen mindössze egy hónap múlva hatályba lép az uniós médiaszabadság-rendelet jelentős része, amelyre tavaly a magyar kormány volt az egyetlen, aki nemet mondott. Ez a jogszabály számos uniós szintű kötelezettséget határoz meg, amelyeket a keddi jelentés sajnálatos módon nem említ, többek között az állami hirdetések igazságos elosztását és a médiahatóság, valamint a közmédia függetlenségének biztosítását.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja a Népszava érdeklődésére kifejtette, hogy Magyarország számára jelenleg körülbelül 18 milliárd eurónyi támogatás nem hozzáférhető, és hozzátette: "bárcsak ne lenne így". (A részben befagyasztott, elérhetetlenné vált és napról napra csökkenő forrásokról legutóbb ebben a cikkünkben számoltunk be.) Az ellehetetlenítési törvény kapcsán ismét hangsúlyozta, hogy ha azt a formáját a tervezett módon fogadták volna el, akkor az uniós jog és alapelvek védelme érdekében cselekedniük kellett volna. "Fogalmam sincs", hogy a bizottsági levél miatt halasztották-e el a szavazást - válaszolta McGrath.