Mennyire képes az EU biztosítani a létfontosságú gyógyszerek védelmét?
A gyógyszerhiány már régóta fennálló gond, ám az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött.
Az ellátási lánc folyamatos problémái fennakadást okoztak az olyan létfontosságú gyógyszerek szállításában, amelyeket hormonpótló terápiában és kemoterápiában, valamint a cukorbetegség új típusának kezelésében használnak.
A hiányosságok egy része már enyhült az idő múlásával, míg mások továbbra is megmaradtak, tartósabbak lettek.
Ezért az EU egészségpolitikai napirendjének középpontjában a kritikus gyógyszerekről szóló jogszabály áll. Az új Bizottság ezt a törvényt kiemelt prioritásként hirdette meg, ám a dokumentum a Bizottság tennivalói közé csak 2025 márciusáig nem került fel. Ennek ellenére Gerardo Fortuna, az Euronews egészségügyi politikával foglalkozó munkatársa úgy véli, hogy a törvény még az idei évben napvilágot láthat.
A jogszabály célja a COVID-19 során tapasztalt hiányosságok kezelése, az uniós termelés, elosztás, készletezés és közös beszerzés, valamint a nemzeti közigazgatások, a gyógyszeripar, a civil társadalom és a tudományos közösség közötti jobb együttműködés elősegítése.
Egyszerűbben kifejezve: a létfontosságú gyógyszerek hozzáférhetősége a kulcsfontosságú téma az egészségügyi válságok megelőzésében és kezelésében.
Olyan létfontosságú gyógyszerekről van szó, mint az antibiotikumok, az inzulin vagy a fájdalomcsillapítók. Azonban ez a felsorolás könnyedén kiegészíthető számos más, ugyancsak elengedhetetlen készítménnyel.
Miért tapasztalunk gyógyszerhiányokat? A jelenség mögött számos tényező húzódik meg. A geopolitikai események, mint a COVID-19 világjárvány, az ukrán-orosz konfliktus vagy a Brexit, mind jelentős hatással vannak a gyógyszerek elérhetőségére. Emellett egy-egy betegség hirtelen terjedése is drámaian megnövelheti a keresletet, míg a kínálati oldalon fellépő problémák, például termék-visszahívások vagy minőségi kifogások, szintén hozzájárulhatnak a hiány kialakulásához.
Bármi legyen is a hiány oka, a betegeket nagyon kellemetlen helyzetbe hozza, mivel a gyógyszerellátási problémák frusztrálóak és nyugtalanítóak lehetnek.
Ezért választották a döntéshozók a cselekvés útját.
Frank Vandenbroucke, Belgium közegészségügyi minisztere, határozottan kiáll a kritikus gyógyszerekről szóló uniós jogszabály mellett. E kezdeményezés hátterében a Covid-19 járvány tapasztalatai állnak, amely a gyógyszerhiány egyik legsúlyosabb időszakát hozta el. "2023 májusában indítottunk egy uniós kezdeményezést, amelyhez 23 tagállam csatlakozott. Ez világosan jelzi, hogy a gyógyszerellátás terén egy mindenhol jelenlévő strukturális problémával állunk szemben."
Vandenbroucke szerint az új jogszabálynak a hiányra érzékeny gyógyszerekre kell összpontosítani, illetve azokra, amelyeknél felmerülhetnek problémák az ellátási láncban. "Ez azt jelenti, hogy át kell szűrni a kritikus gyógyszereket, és meg kell vizsgálni a sebezhetőségeket."
Vandenbroucke szerint az európai országoknak meg kell próbálniuk segíteni egymást, és nem szabad megnehezíteniük a többi tag életét. "Óvatosnak kell lenni a nemzeti készletezéssel. Ha egy tagállam nemzeti készletfelhalmozással próbálja megvédeni magát, az problémát okozhat más tagállamok számára. Ezért nagyon fontos a nemzeti készletek és a nemzeti védelmi intézkedések összehangolása."
A kritikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabály megalkotásának során figyelembe kell venni a más országoktól való függőség kérdését is. Vandenbroucke álláspontja szerint a jelenlegi helyzet aggasztó, hiszen az európai gyógyszergyártás 70-80%-a olyan országok, mint Kína és India termelésére támaszkodik. Ennek következtében az Európai Uniónak sürgősen felül kell vizsgálnia nemzetközi együttműködéseit, és diverzifikálnia kell partnereit, hogy csökkentse a külső forrásoktól való függőséget.
A kritikus gyógyszerekről szóló törvény célja, hogy a lehető legközelebb kerüljön ehhez a célhoz, miközben az európai betegek millióinak a javát szolgálja.
Tudósító: Stefan Grobe
Tartalomkészítés: Pilar Montero López.
