Az UNWRA sorsfordító pillanat előtt áll: vajon tényleg megszűnik az ENSZ segélyszervezetének jelenléte Gázában és Ciszjordániában?

A Hamász októberi brutalitása óta az ENSZ által létrehozott palesztin segélyező szervezet jelentős nyomás alá került. Ennek oka, hogy több tagja bizonyítottan részt vett a terrortámadásokban, és a szervezet nem tudta megakadályozni a segélyszállítmányok fosztogatását.

A The New York Times által nyilvánosságra hozott kivonulási döntés különösen meglepő lenne, hiszen nem csupán a legnagyobb szenvedéseket átélő Gázát érintené, hanem a Palesztin Hatóság irányítása alatt álló ciszjordániai területeket is. Ezeken a területeken körülbelül 5,5 millió palesztin arab él, akik számára a megélhetésük szempontjából elengedhetetlen a nemzetközi támogatás.

A váratlan határozatot ENSZ-tisztviselők szivárogtatták ki az amerikai lapnak.

Izrael területén, valamint a megszállt 'nyugati-parti' régiókban a jeruzsálemi kormány már korábban betiltotta, illetve felfüggesztette az UNWRA működését, azzal a váddal, hogy a szervezet együttműködik terroristákkal, és antiszemita tartalmú tananyagokat engedélyez az arab kisgyermekek oktatásában.

Az UNWRA ellen számos ország, köztük Izrael, az Egyesült Államok, valamint több uniós kormány is szankciókat vezetett be, bár ezek mértéke és időtartama változó.

Az ENSZ szakemberei megerősítették azt is, hogy Donald Trump megválasztása óta reálisan tartanak attól a fenyegetéstől, amit az új elnök intézett nem csak a Hamász, hanem az ENSZ címére is, és ez felgyorsíthatja a feladási folyamatot. Ugyanakkor senki nem tud válasszal szolgálni arra, hogy a hirtelen támadt ellátási vákuumot hogyan és mikorra lehet úgy kitölteni, hogy az megfeleljen az új washingtoni követeléseknek, egyben alkalmas legyen a civil szükségletek szolgálatára is.

Az ENSZ tisztviselői jelezték, hogy készülnek az UNRWA működésének leállítására, mind Gázában, mind pedig a megszállt területeken. Amennyiben az izraeli hatóságok érvényesítik az újonnan bevezetett korlátozó jogszabályokat, úgy nem marad más szervezet, amely átvehetné az UNRWA szerepét. Ez különösen aggasztó, hiszen Gázában a kritikus humanitárius tevékenységek leállása várható abban az időszakban, amikor a megfigyelők szerint éhínség fenyegeti az exklávé bizonyos részeit.

A szervezet áthelyezése más közeli országokba, mint például Egyiptom, Jordánia, Szíria vagy Libanon, valójában szinte lehetetlen és életképtelen megoldásnak tűnik, annak ellenére, hogy ezekben az államokban is számos palesztin arab menekült él.

Az 1949-ben létrehozott különleges ENSZ-ügynökség célja az volt, hogy segítséget nyújtson az első arab-izraeli háború következtében hontalanná vált palesztin arabok számára. 1952-re az izraeli kormány részben átvette az ellátás felelősségét azokon a területeken, ahol a világszervezet egy új arab állam létrehozását tervezte, azonban ennek megvalósítása végül elmaradt.

Fejlődése során a segélycsoport mintegy 30 ezer helyi lakost alkalmazott, és működésében csak csekély számban vettek részt amerikai vagy európai szakemberek. Az izraeli elemzők szerint ennek eredménye, hogy az UNWRA-ba nagy számmal tódultak be ellenőrizetlen és kétes célú személyek, akik gyakorlatilag teljesen átvették az irányítást a nemzetközi erőforrások elosztása és felhasználása felett.

A gázai konfliktus kirobbanása óta folyamatosan érkeznek hírek arról, hogy a nemzetközi szervezet helyi munkatársai is belekeveredtek a terrortámadásokba, és ezt követően tudatosan gátolták a segélyszállítmányok eljuttatását a szükséget szenvedők számára.

Több forrásból érkeztek hírek arról, hogy a Hamász fegyveresei elfoglalták az UNWRA élelmiszer- és üzemanyag-raktárait, valamint erőszakkal eltérítették a szállítmányokat saját hasznukra. E tevékenységek során gázai civilek ellen is tüzet nyitottak, és sajnálatos módon többen életüket vesztették.

A tavaly márciusban életbe lépett amerikai törvénycsomag arra ösztönözte, sőt gyakorlatilag rákényszerítette az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy számot adjanak az Izrael-ellenes elfogultság és az antiszemitizmus elleni küzdelmeikről. Emellett arra is felkérték őket, hogy vizsgálják meg, milyen kapcsolatokat ápolnak a terrorszervezetekkel. A követelések középpontjában az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynöksége, az UNRWA állt, de a beszélgetések során más, az ENSZ-től független szervezetek is terítékre kerültek, mint például a Nemzetközi Vöröskereszt.

Israel Katz, akkoriban izraeli külügyminiszter, üdvözölte a törvényt, amelyet országa politikai irányvonalának elismeréseként értékelt. Ezenfelül hangsúlyozta Jeruzsálem álláspontját, miszerint az UNRWA nem lehet része a megoldásnak, mivel szerinte ő maga a probléma, amely a 'Hamász karjaként' működik. Érdemes megemlíteni, hogy Izrael az ENSZ-szervezetet is terroristaként határozza meg.

Izrael bírálta az ENSZ főtitkárát is, aki rafahi határlátogatásán nem hangúlyozta a Hamász terrorcselekményeit, vagy a még mindig fogságban lévő túszok kérdését. (António Guterres szemléjével egy időben egy újabb izraeli túszt kínoztak halálra a terroristák.)

Várhatóan az új amerikai kormányzat ennél még keményebb döntéseket fog hozni, amire nem csak Donald Trump, de JD Vance megválasztott alelnök és Marco Rubio leendő külügyminiszter is már többször utalt.

Az UNWRA költségvetése hullámzó és gyakran bizonytalan volt, a legutóbbi hitelesnek tekinthető adat szerint 806 millió dollárt tett ki.