Folytatódott a tanóra, vagy inkább lementünk az udvarra – vajon mennyire komolyan kezeljük a bombariadókat?
Rendőrök átvizsgálják a tatai iskola tantermét 2025. január 23-án, miután bombariadó miatt kiürítették az épületet. - Fotó: ORFK / MTI
Egy olvasónk a csütörtöki bombafenyegetésekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy több helyi intézmény értesítette őket: megkapták a levelet. Az iskolánkban azonban az oktatás egész nap zavartalanul folyt. Az igazgató éppen egy önkormányzati ülésen tartózkodott, így nem volt elérhető. Amikor később megérkezett az iskolába, a titkárok tájékoztatták, hogy az email a spam mappába került, ezért nem észlelték.
Egy másik, szerkesztőségünkhöz érkezett levélben arra hívták fel a figyelmet, hogy mindössze négy rendőrt vezényeltek a négy szárnyú, három emeletes iskolához. Eközben több mint 800 gyermeket "órákon át a protokollok ellenére bent tartottak", míg a szülőket 12-13 óra között kezdték értesíteni a helyzetről. "Olyan nem fordulhat elő, hogy egy ilyen fenyegetés ismeretében ne ürítsék ki az épületet" - fogalmazott olvasónk. A helyszínen az egyik rendőr azt mondta, hogy a fenyegetés email formájában érkezett, ezért nem indították el az iskola kiürítését. "Visszakérdezésemre nem tudott érdemi választ adni, csupán annyit mondott, hogy túl sok iskola volt fenyegetve" - tette hozzá. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a kiürítésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ahol a kockázatelemzés alapján nem volt szükség az épület kiürítésére, ott előfordulhatott, hogy kollégái nem éltek ezzel a lehetőséggel.
A bombariadók hazánkban viszonylag gyakoriak, így nem meglepő, hogy csütörtökön sokan laza hozzáállással reagáltak a helyzetre. Bár senki sem kívánja, hogy egy ilyen esemény valóra váljon, érdemes elgondolkodni azon, mennyire vagyunk felkészülve egy valódi fenyegetés esetére. Hogyan tudnánk gyorsan és hatékonyan biztonságba helyezni több száz gyereket és pedagógust? Ismerjük-e az ilyenkor szükséges eljárásokat? Tudjuk, milyen távolságra kell elhagyni egy potenciálisan robbanásveszélyes helyszínt? Volt már példa arra Magyarországon, hogy valóban megtaláltak bombát egy ilyen riasztás nyomán? És vajon mit jelent az, hogy "vége van, kicsi" a csütörtöki fenyegetés kontextusában?
A csütörtöki események Magyarországon egy szokatlan és figyelemfelkeltő fordulatot hoztak az egyszeri bombariadókhoz képest. A rendőrség pénteki tájékoztatója szerint összesen 292 oktatási intézménybe érkezett fenyegető email, ezek közül 273 volt Budapesten, míg 19 vidéki iskolát érintett a riadalom. Csütörtök este és péntek reggel is érkeztek bejelentések arról, hogy valaki felfedezett egy gyanús levelet a spam mappájában, ami miatt a rendőrök még péntek reggel is kivonultak egy budapesti iskolához, hogy ellenőrizzék a helyzetet. Érdekes módon akadtak olyanok is, akik a fenyegetés hiányában is kérték a vizsgálatot. Végül a hatóságok összesen 313 épületet ellenőriztek a feszültség enyhítése érdekében.
Bombariadó esetén az iskoláknál, illetve közintézményeknél hasonló (lenne) az eljárásrend, mint egy tűzriadónál. A nagyobb intézményeknek (például egyetemeknek) sokszor van saját vagyonvédelmi és rendészeti szabályzatuk is, ez részletesebben is meghatározza a teendőket. Ezekben leírják, hogy a fenyegető tartalmú értesítés telefonon, faxon, levélben vagy emailben érkezhet. A fenyegetés megérkezése után értesíteni kell az igazgatót a fenyegetés tartalmáról, időpontjáról, illetve más információkról, majd szólni kell a rendőrségnek. Az épület kiürítését ezek után a rendőrség rendelheti el. Ilyenkor hivatalosan nemcsak magát az épületet, hanem annak környékét is el kell(ene) hagyni a kijelölt menekülési útvonalon.
Ehhez képest csütörtökön több iskolában zavartalanul folytatódott a tanítás, míg más helyeken a gyerekeket az udvarra terelték, ahol fázva várakoztak, amíg valaki megérkezett értük. Akadtak olyan intézmények, ahol komolyan vették a helyzetet. Reggel 9 óra előtt már értesítették a szülőket, és a gyerekeket nem az udvarra, hanem az iskola épületétől távolabb, a mellette található játszótérre irányították. Minden személyes dolgaikat bent kellett hagyniuk, csupán a kabátot és csizmát kapták magukra sietve.
Mostantól a rendőrség és a hatóságok veszik át az irányítást. A Telexhez érkezett információk és a kormányinfón elhangzottak alapján minden fenyegetéssel érintett iskola területére rendőrök vonultak ki. A további lépésekről a hatóság által adott tájékoztatás alapján határozhat a megbízott iskola vezetője. A csütörtöki bombariadók idején például a tankerület felhatalmazta az igazgatókat, hogy szükség esetén tanítási szünetet rendeljenek el. Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy bármennyire is alaptalannak tűnnek a fenyegetések, azokat komolyan kell venni; minden iskolát alaposan átvizsgálnak. A rendőrség tagjai megfelelő képzésben részesültek, hogy felmérjék a bombafenyegetéseket, és ha szükséges, értesítik a bombaszakértőket is. Csütörtökön olyan felvételek is megjelentek, amelyeken bombakereső kutyákkal vizsgálják át az iskolaépületet.
A legutóbbi iskoláknak küldött fenyegető levelek hatására sok szülő és diák kétségek között találhatta magát. A beszámolók alapján azok a gyerekek, akiknek sikerült telefonálniuk otthon, azonnal érdeklődtek a helyzet komolysága felől. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen rendkívüli szituációban mennyire befolyásolja a gyors kommunikáció lehetősége, hogy szeptember óta a diákok mobiltelefonjait reggelente el kell venni.
A pedagógusok időnként kiosztották a készülékeket, ám sok diák telefonja az iskolában maradt az átvizsgálás idejére. Eközben számos szülő munkahelyükön, a hírekből értesült a bombariadókról, amelyek az iskolákban zajlottak. Ezt követően sokuk számára nehézséget okozott, hogy elérjék gyermekeiket, és megbizonyosodjanak arról, hogy biztonságban vannak.
A már említett szülő például arról számolt be, hogy őket 12-13 óra között értesítették az iskolából. Egy másik levélben, amely hozzánk érkezett, a szülő arról írt, hogy csak egy általános információt tartalmazó e-mailt kapott a riasztásról. "Egy üzenet érkezett az osztályfőnöktől, amelyben arról tájékoztattak, hogy vészhelyzet van, és hogy vigyük haza a gyerekeket. Ennyi. Fogalmam sem volt arról, mi történt. A munkaidő alatt ritkán nézem a postafiókomat, de most éppen ránéztem, szerencsére időben - hiszen egy órányira dolgozom az iskolától. Felhívtam néhány ismerős szülőt, és ők is örültek a tájékoztatásnak, mert nem látták az e-mailt." A szülő véleménye szerint egy sms sokkal figyelemfelkeltőbb lenne ilyen helyzetekben.
"Gyermekem zokogva fogadott, félt attól, hogy az iskola felrobban" - mesélte egy szülő a Telexnek csütörtökön. Az országos bombariadó, amely több száz iskolát érintett, valószínűleg vegyes érzelmeket kelt a gyerekekben: örömmel tölti el őket, hogy elmarad a matekdoga, ugyanakkor szorongás is keletkezhet bennük, hiszen az iskolájukat fenyegetés érte, hogy valaki(k) robbantani készül. Ez a helyzet ijesztő és frusztráló lehet egy gyermek számára - írta egy gyerekpszichológus a bombariadó pszichológiai következményeiről. Természetesen, mindenki másképp reagál az ilyen eseményekre. A TikTok-on olyan videók is felbukkantak, ahol a diákok vidáman, viccelődve vonulnak ki az iskolából.
Sokan valóban nem vették túl komolyan a történéseket. Ennek szembeötlő nyoma keletkezett az internet világában: a csütörtöki ingyenes generátoron készült fenyegető e-mail címére többen is válaszoltak, és az üzenetek nyilvánosan hozzáférhetővé váltak. A Hvg.hu beszámolója alapján derült ki, hogy vidám diákok arra panaszkodtak, hogy az ő iskolájukat miért nem érte a fenyegetés, míg mások az időzítést kritizálták, hiszen náluk pénteken matek és történelem témazáró vár rájuk. Volt, aki visszavágott, és fenyegető hangnemben írt, míg mások trágárságokkal fűszerezett üzenetekben küldték el a fenyegetőzőt a „melegebb éghajlatra”. Akadtak, akik klasszikusokat idézve mindössze annyit üzentek: „Vége van, Kicsi.”
A csütörtöki riasztásoknál kisebb fenyegetések viszonylag gyakoriak, és ha az elmúlt egy év eseményeit nézzük, számos olyan esetre bukkanhatunk, amikor bombafenyegetés miatt épületeket kellett kiüríteni. Nemrégiben például két üzletközpont Székesfehérváron került veszélybe, de más plázák és bevásárlóközpontok is célponttá váltak a fenyegetéseknek. Nyugat-Európában sem ritka, hogy pályaudvarokat vagy népszerű turisztikai látványosságokat zárnak le ilyen okból, hosszú órákra megbénítva a forgalmat. Magyarországon ezek a jelenségek rendszeresen előfordulnak, azonban az utóbbi időben nem tapasztaltunk olyan széleskörű fenyegetést, amely egyszerre több száz intézményt érintett volna.
A 2000-es évek elején a bombariadók különösen elterjedtek voltak, sokkal gyakoribbak, mint napjainkban. Kezdetben az emberek otthonról telefonáltak be a hatóságoknak, de hamarosan a telefonfülkék váltak a népszerűbb választássá, mivel a mobiltelefonok nyomozása viszonylag egyszerű volt a rendőrség számára. Az iskolákban, közlekedési csomópontokban és bíróságokon is számos esetben riasztották a hatóságokat, sőt, olyan diákok is akadtak, akik a vizsgák, például az érettségi megzavarására törekedtek bombafenyegetésekkel. Sebestyén Balázs például elmondta, hogy az ő "fenyegetésének" következtében egyszer ki kellett üríteni az iskoláját. A mobiltelefonok és az internet elterjedésével ezek a fenyegetések könnyedén megvalósíthatóvá váltak; egy egyszerű SMS vagy telefonhívás elegendő lehetett ahhoz, hogy egy egész épületet kiürítsenek, hiszen a hatóságok minden esetben komolyan vették a veszélyt.
Egy bombafenyegetés következtében a hatóságok kivonulása során rendkívül szokatlan, hogy valóban robbanóanyagot vagy bombát találnak. Bár ilyen esetek rendkívül ritkák, előfordultak már kivételek is. Például 1999-ben egy férfi telefonon értesítette két Metro áruházat, hogy ott nagy erejű pokolgép található. A rendőrök a helyszínekre érkezve mindkét áruházban időzítővel ellátott robbanószerkezetet fedeztek fel, ám meglepő módon ezek ereje nem haladta meg egy petárdaét.
Eddig is előfordultak hasonló, kisebb incidensek, de a valódi robbantással végződő eseményekről általános értelemben sem az érintettek, sem a rendőrség nem kapnak előzetes értesítést. Például 2016-ban sem volt előre jelzett fenyegetés, amikor a Teréz körúton egy robbantó két rendőrt is súlyosan megsebesített.
A bombával való fenyegetés nemcsak veszélyes, hanem rendkívül ostoba is, hiszen a törvény nagyon komolyan sújtja azokat, akik ilyen tréfákkal élnek.
Gulyás Gergely miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a közelmúltban iskolákat ért fenyegetések kapcsán a rendőrség jelenleg büntetőeljárást folytat közveszéllyel fenyegetés vádjával. Ez a bűncselekmény már önmagában is súlyos következményekkel járhat, beleértve a börtönbüntetést. A legfrissebb fenyegetések különösen aggasztóak, mivel minősített esetnek számítanak; a köznyugalom súlyos megzavarása mellett ráadásul többször is elkövették őket, ami tovább növeli a büntetés mértékét.
A rendőrség pénteken bejelentette, hogy terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt indított nyomozást, amelynek büntetési tétele akár 3-5 év is lehet. Gulyás elmondása szerint a magyar nyomozóhatóságok és szolgálatok rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi szerverek mögé rejtőző elkövetőt is azonosítani tudják.
Az utóbbi években a rendőrségnek több alkalommal is sikerült azonosítania a bombával fenyegetőző személyeket. Idén például egy zuglói férfit fogtak el, aki 2024. december 20-án telefonon értesítette a hatóságokat, hogy egy szórakozóhelyen bomba fog robbanni, ám a helyszínen veszélyes tárgyat nem találtak. Két évvel ezelőtt egy 15 éves fiatal került a hatóságok látókörébe, aki egy hónap leforgása alatt többször is bombarobbantással riogatta Zalaegerszeg különböző intézményeit. Az ittas állapotban lévő emberek sem ússzák meg a következményeket: egy férfi, aki részegségében azt állította, hogy a Pénzügyminisztériumban több bombát rejtett el, szintén nem kerülte el a törvény szigorát. Még aznap elfogták, és gyorsított eljárás keretében egy év börtönbüntetést kapott, amelyet két évre felfüggesztettek.
Bármi is áll a csütörtöki országos bombafenyegetés mögött, annak következményei biztosan átszövik a következő hetek politikai diskurzusát. A kormány és a hatóságok valószínűleg minden követ megmozdítanak annak érdekében, hogy kiderítsék, ki áll a fenyegetések hátterében. Orbán Viktor pénteki nyilatkozatában már hangsúlyozta, hogy "az állam stabil", és a gyerekek védelme garantált. Azonban a helyzetet gyorsan a migrációval is összekapcsolta, utalva arra, hogy szerinte a fenyegetést egyszerűen meg lehetne oldani egy "vállrándítással", de Nyugat-Európában tapasztalható terrorcselekmények miatt ez nem kivitelezhető. Kiemelte, hogy "a legfontosabb, hogy a migránsokat nem szabad beengedni".
