A húszik "kapitulációja" mögött mélyebb rétegek húzódnak meg, amelyek nem csupán a politikai és katonai eseményekre korlátozódnak. Ez a jelenség sokkal inkább egy komplex társadalmi és gazdasági állapot tükre, amely a régióban évtizedek óta tartó konflikt

Donald Trump nagy mellénnyel fogadkozott, hogy egyszer s mindenkorra felszámolja a húszik jelentette fenyegetést Izraelre nézve, helyreállítja a Vörös-tengeren a szabad hajózást, megtöri Elát izraeli kikötő húszi blokádját, és biztosítja a Szuezi-csatorna zavartalan használatát. Valójában mindebből semmi nem valósult meg. Trumpnak beletört a bicskája a húszikba, akik bebizonyították, hogy mi mindenre képes az elszántság, a kitartás és a bátorság. Az amerikai fősodratú média beszámolói és a katonai szaksajtó elemzései alapján mostanra nagyjából kiderült, hogy mi okozta az utóbbi évtized legnagyobb amerikai flottafelvonulásának szánalmas kudarcát. Trump eredményeket akart egy hónapon belül, de miután elköltött több milliárd dollárt, elveszített több drónt és két repülőgépet, de a húszik még mindig visszalőttek, ez nagyon nem tetszett neki. Így aztán kéthónapnyi kínlódás után bejelentette, hogy a húszik kapituláltak, majd fülét-farkát behúzva elpucolt a hadszintérről.

Trump alternatív valósága: "A húszik egyszerűen feladták a harcot. Már nem akarnak tovább küzdeni." Asmongold reakciója mindent elmond: "Az Egyesült Államok abban bízott, hogy harminc napon belül légifölényt szerez Jemen felett, és képes lesz megbénítani a húszik légvédelmi rendszereit, hogy elindíthassa a következő szakaszt, amely a hírszerzés, a felderítés és a magas rangú húszi vezetők megfigyelésére összpontosít, hogy aztán célba vehesse és eliminálhassa őket. (...) A légicsapások során több parancsnoki és irányító központot, légvédelmi rendszert, fejlett fegyvergyártó üzemet és fegyverraktárt semmisítettek meg, miközben több száz húszi harcost és számos vezetőt öltek meg."

Emellett a húszi ballisztikus rakéták kilövései 87%-kal, míg a drónjaikról indított támadások 65%-kal csökkentek e műveletek kezdete óta. (...) A kormányzat fogadkozik, hogy addig folytatja a hadjáratot, amíg a húszik nem tudják többé támadni a vörös-tengeri hajózást. (...) A húszik azonban már régóta bizonyították, hogy rendkívül ellenállóak, mélyen a föld alá temetik a felszereléseiket, és továbbra is kapnak utánpótlást Irántól. Ellenálltak a Szaúd-Arábia által a felszámolásukra indított, évekig tartó hadjáratnak, és a Biden-kormányzat több mint egy éven át támadta őket, korlátozott eredménnyel. (...) Annak ellenére, hogy a belső értékelések megkérdőjelezik a kampány hatékonyságát, a Trump-kormányzat többször is azt állította, hogy az eddig rendkívül sikeres volt. Pete Hegseth védelmi miniszter márciusban "pusztítóan hatékonynak" nevezte azt. Trump márciusban azt posztolta az X-en, hogy a húszikat "megtizedelték", és képességeik "gyorsan megsemmisülnek". (Houthis' successful targeting of US drones is hampering Trump's mission to kill group's senior leadership, cnn.com, 2025.04.25.) "Május 4-én egy húszi rakéta csapódott be a Ben Gurion repülőtér közelében, ami azt bizonyította, hogy a csoport képes áthatolni az izraeli Vaskupola és THAAD rakétavédelmi rendszereken. Válaszul Izrael és az Egyesült Államok a húszik állásait, valamint a jemeni civilek számára létfontosságú infrastruktúrát, köztük a hodeidai kikötőt és a szanaai repülőteret püfölte. Az Egyesült Államok március 15. óta minden éjszaka bombázta Jement, az amerikai állások közvetlen fenyegetésének hiánya ellenére is. (...) A húszik amerikai bombázása már több mint 3 milliárd dollárba került, valamint hét MQ-9 Reaper drónba, amelyek egyenként több millió dollárt érnek..." (Trump deal with the Houthis: Declare victory and go home?, responsiblestatecraft.org, 2025.05.06.)

Az USA-nak 200 Reaper drónja volt, amelyek a leghatásosabbak közé tartoznak a világon. Ebből a jemeni haderő lelőtt 21-et, megsemmisítve a Reaper-drónállomány 10 százalékát "Az Egyesült Államok még csak légi fölényt sem alakított ki a húszik felett. Ehelyett, ami a jemeni csoport elleni 30 napos fokozott hadjárat után kialakult, az egy újabb költséges, de eredménytelen amerikai katonai szerepvállalás volt a régióban. A húszik több amerikai MQ-9 Reaper drónt lelőttek, és továbbra is lőtték a Vörös-tengeren lévő hadihajókat, köztük egy amerikai repülőgép-hordozót. Az amerikai csapások pedig csak az első hónapban mintegy 1 milliárd dollár értékben égették el a fegyvereket és lőszereket. Több amerikai F-16-os és egy F-35-ös vadászgépet majdnem eltalált a húszi légvédelem, ami reálissá tette az amerikai áldozatok lehetőségét - mondta több amerikai tisztviselő." (Why Trump Suddenly Declared Victory over the Houti Militia, nytimes.com, 2025.05.12.) "A húszik légvédelmi képességei nagyrészt kezdetlegesek, de ez is teszi őket egyedülálló és bosszantó kihívássá az amerikai harci repülőgépek számára. Főként mobil rendszerekből állnak, gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek, megzavarva a gondosan kidolgozott küldetésterveket. Sokan közülük improvizáltak is, nem hagyományos passzív infravörös érzékelőket és összeeszkábált levegő-levegő rakétákat használnak, amelyek alig vagy egyáltalán nem adnak korai figyelmeztetést a fenyegetésről, nem is beszélve a beérkező támadásról. (...) Ha a húszik képesek lettek volna lelőni egy F-35-öst, vagy akár egy nem lopakodó amerikai vadászgépet, vagy csak súlyosan megrongáltak volna egyet bármilyen okok kombinációjából, az nagy propagandatett és megalázó lett volna az Egyesült Államok számára. Ha egy pilóta meghalt vagy fogságba esett volna, az még megalázóbb dimenziót adott volna az incidensnek. (...) További részletek derülhetnek ki arról, hogy a húszik valójában milyen közel kerültek ahhoz, hogy lelőjenek egy F-35-öst vagy más, személyzettel felszerelt amerikai repülőgépet. Ami már most kiderült, hogy a jemeni harcosok megmutatták, hogy a mobil légvédelmi rendszerek, különösen az infravörös érzékelő és követő képességet kihasználó rendszerek milyen valós fenyegetést jelenthetnek még a fejlett lopakodó repülőgépek számára is." (How The Houthis' Rickety Air Defenses Threaten Even The F-35, twz.com, 2025.05.14.) Tekintettel az F-35 globális üzleti értékére, Trump természetes lépése volt a kampány befejezése. Az F-35-ös jemeni lelövése több milliárdos pénzügyi veszteséget okozhatott volna a Lockheednek, az amerikai légierőt érő presztízsveszetségről nem is beszélve. Trump bombázta Jement, a húszik pedig a középső ujjukat mutatták neki. A húszi rakéták és drónok kiszipolyozták a Pentagon kasszáját. Miközben olcsó alternatívát keres, az amerikai hadsereg "legatyásodott" a húszi támadások elhárítása közben. (Cheap Houthi Drones Are Draining the Pentagon's Coffers, newlinesmag.com, 2024.07.29.)

A Pentagon szerint a húszik verhetetlenek maradnak, a jemeni amerikai légicsapások nem voltak túl sikeresek, és kezdenek kifogyni a távolsági lőszerből, ami sebezhetővé teheti az USA-t Kínával szemben Úgy tűnik, hogy a húszikkal lezajlott csetepaték csak egyfajta edzésként szolgáltak az USA számára, hogy felmérje, hogyan járna egy Iránnal vívott valódi háborúban. A jelentések szerint még a bunkerromboló bombákkal sem tudtak behatolni a húszik földalatti raktáraiba, és nem tudtak megbízható hírszerzési adatokat gyűjteni a stratégiai pozíciók azonosításához, mivel a Reaper drónjaikat folyamatosan lelőtték. És most Jemenről beszélünk, a világ egyik legszegényebb országáról, ahol gyakorlatilag nincs megfelelő légvédelem. Irán a 100x szteroidos Jemen. Az alagúthálózatai sokkal fejlettebbek, hegyekbe vájtak, és zord terepen rejtőznek. Egy másik, sokkal fontosabb szempont a húszikról: ők azok, akik a blokádjukkal egymagukban tönkretették a globális kereskedelmi rendszereket, és bebizonyították, hogy az USA képtelen a kereskedelmi útvonalak őrzésére. Ezért az egész földgolyó hirtelen a decentralizáció és a regionális kereskedelem felé fordult vissza. Ez a legrosszabb az USA számára. Mindezt a húszik fillérekből érték el, szemben a milliárdokkal, amelyeket az USA-nak kellett költenie ellenük (és mégis kudarcot vallott). Irán a húszikhoz képest egy szuperhatalom. Ez egy olyan harc, amelyet az USA hadserege még akkor sem nyerhet meg, ha a saját szövetségeseit is belerángatja. Az összes "csodafegyverük" botrányosan túlárazott, amelyeket fillérekből lehet ellensúlyozni. A húszik ezt is bebizonyították. Ez az, amiért Kína támogatja őket (US says Chinese satellite firm is supporting Houthi attacks on US interests, reuters.com, 2025.04.17.), és ez még rosszabb a zsidóknak, mert a húszik módszerei és technológiája terjed az egész Közel-Keleten, miután mindenki láthatta, hogy mennyire sikeres. Ezért próbálják a zsidók ilyen kétségbeesetten teljesen likvidálni Palesztinát. Tik-tak. Az óra ketyeg számukra, de nem azokért az okokért, amelyeket a legtöbben gondolnak. A katonai-ipari komplexumról (MIC) bebizonyosodott, hogy egy teljesen elavult koncepció, és ettől a globohomo maga alá csinált ijedtében. Bebizonyosodott az is, hogy a repülőgép-hordozók a haditechnológia mostani szakaszában már egyszerűen papírnehezéknek számítanak, hacsak nem ontanak ki magukból százszámra drónokat, de az amerikai katonai beszállítók drónjai darabonként 30 millió dollárba kerülnek a 20-50 ezer dolláros iráni shaheddel szemben. Amerika megnyomorodott a drónháborúban, éppen a MIC miatt, amely oly régóta kiszipolyozza. Oroszország és Kína rengeteg időt és pénzt fordít "repülőgéphordozó-gyilkos" rakéták kifejlesztésére. Szakértők elemzése szerint a hordozók ma nagyon sebezhetőek az orosz és kínai hiperszonikus rakétákkal szemben.

Pete Hegseth megfogalmazása szerint Kína képes lenne mindössze 20 perc alatt megsemmisíteni az Egyesült Államok teljes repülőgép-hordozó flottáját. A helyzet azonban nem csupán a hordozókra korlátozódik. Az Egyesült Államok és általában a nyugati világ nem rendelkezik költséghatékony haditechnikai megoldásokkal a drónokkal szemben. A meglévő készleteik rendkívül korlátozottak, főként a túlárazás, a mérnöki kapacitás túlterheltsége, az erőforráshiány és a gyártási korlátok miatt. Ezzel szemben a húszik olyan "olcsó" rakétákat gyártanak, amelyek megsemmisítéséhez rendkívül drága ellenrakéták szükségesek. A rakéták előállítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a védekezés, ezért az Egyesült Államok haditengerészeti flottájának visszavonulása a húszi hadszíntérről elkerülhetetlenné vált, mivel kifogytak a lőszerekből, és nem tudtak elég gyorsan replenálni. A flotta fenntartása az amerikai partoktól távol logisztikai szempontból óriási terhet rótt az Egyesült Államokra, hiszen egyetlen hordozó fenntartása is 20 milliárd dolláros befektetést igényel. Oroszország e közben visszatér a szovjet időszak katonai stratégiáihoz, elvetve a nyugati módszerek korábbi átvételét, miután az a húszik ellen katasztrofális eredményekhez vezetett. A stratégiai egyensúly már akkor megbomlott, amikor az irániak demonstrálták rakétáik hatékonyságát Izrael ellen, közvetve pedig az Egyesült Államok ellen is. A jemeni támadás, amely Tel-Avivot célozta, olyan rakétát használt, amely áthatolt négy különböző rakétavédelmi rétegen, beleértve a Dávid Parittyáját, a THAAD-ot, a Patriot rendszert és a Vaskupolát. Az iráni Fattah-2 hiperszonikus cirkálórakéta képes erre a teljesítményre. Amennyiben Izrael nem hirdeti meg hivatalosan nukleáris képességét és szándékát, hogy azt Irán ellen alkalmazza, elveszíti katonai fölényét – és valószínűleg nem is fogja ezt megtenni, mivel így indokot adna Iránnak az atomfegyverek fejlesztésére. Az üzenet egyértelmű: ha az Egyesült Államok háborút indít, akkor Kínával szemben hátrányba kerül. Ha a Közel-Keleten Irak és Afganisztán miatt 20 évig elakadtak, Iránnal ez a szám akár 50 évre is kiterjedhet, így nem lenne lehetőségük Ázsiára koncentrálni. Nincs olyan forgatókönyv, amelyben az Egyesült Államok nyerhetne egy Irán ellen vívott háborút; éppen ellenkezőleg, a hatalmát jelentősen gyengítené. Naiv elképzelés, hogy az USA apokaliptikus civil áldozatok nélkül legyőzhetné Iránt, és ehhez izraeli stílusú bombázásokra lenne szükség a városok ellen, ami szintén nem garantálná, hogy az iráni vezetés engedne. Talán tévedek, de úgy tűnik, Trump elkerüli az olyan nagy háborúkat, amelyek véglegesen romba döntenék az örökségét. Ha a húszik képesek rakétákat indítani a Ben Gurion repülőtérre, és az izraelieket bombabunkerekbe kényszeríteni, elképzelhető, mire lenne képes Irán.

Nem valószínű, hogy az Egyesült Államok valaha is partra szállna Iránban, ellentétben Irak, Afganisztán vagy akár Vietnám és Korea eseteivel. Irán egy jelentős méretű ország, gazdag erőforrásokkal rendelkezik, és eddig egyetlen amerikai elnök sem állt szembe vele közvetlenül, kivéve Jimmy Cartert, aki kudarcot vallott a túszmentés során. Még Ronald Reagan is, aki a "keményfiú" szerepeivel tette magát híressé, csupán Szaddám Huszein közbeiktatásával indított támadást Iránt ellen, ami egy hosszú és véres konfliktust eredményezett. Amikor az irániak 1979-ben eltávolították a sahot és megszabadultak a nyugati befolyástól, az új kormány még gyenge volt, de Irak sem tudott jelentős területeket elfoglalni Iránból. Az Egyesült Államok számára is világos, hogy a szárazföldi bevetés nem lenne eredményes, hiszen a légicsapások is komoly következményekkel járnának, mivel Irán már bizonyította, hogy képes válaszcsapásra. Az elképzelés, hogy az amerikaiak könnyedén berepülhetnének Irán légterébe, valószínűleg szintén kudarccal végződne, ahogyan az Izrael esetében is történt, amikor a legújabb F-35-ösökkel próbálkoztak. Az amerikai kormányok azóta, hogy a 9/11-es események bekövetkeztek, folyamatosan szimuláltak háborús forgatókönyveket Iránnal, de eddig soha nem tudtak győzni. Ennek következményeként nem indították el a támadást Iránt ellen. Benjamin Netanjahu évtizedek óta sürgeti az akciót, és bár az Egyesült Államok mindent megtesz Izrael támogatásáért, öngyilkos küldetést nem vállalna el.

A jemeni intenzív légitámadások következtében az amerikai repülőgép-hordozó elhagyja a hadszintért. Ez arra enged következtetni, hogy Trump Iránra vonatkozó fenyegetései csupán üres blöffök. A volt elnök gyakran alkalmazza a fenyegetőzést, amely a manipulációs technikáinak része. Iránt azért célozza meg, hogy támogassa Izrael törekvéseit a gázai népirtás során, és hogy Irán ne reagáljon a zsidók által elkövetett számos atrocitásra. Trump célja, hogy Irán azt higgye, az Egyesült Államok a támadás határvonalán áll, ám a szakértők többsége szerint a helyzet korántsem olyan komoly. Kérdéses, hogy Trump valóban egy végtelen háborúba kívánja-e vezetni az országot uralkodása alatt. Netanjahunak azt tanácsolta, hogy fejezze be a munkát, és anyagi, valamint fegyveres támogatást is nyújtott ehhez, de ő inkább távol marad a konfliktustól. Azzal segíti Izraelt, hogy Gázát úgy emlegeti, mintha elkerülhetetlen lenne, hogy belőle Riviéra váljon. A húszi/Szuez-kaland megsemmisítette a nyugati globális hegemóniát minden létező formájában, örökre. Képzeljük el azt a forgatókönyvet, ahol egy többnemzetiségű harci koalíció áll össze, amely több mint 50 repülőgép-hordozóból áll, napi korlátlan számú F-18-as bevetést indítva, kiegészítve a Tomahawk cirkálórakéták indításával, ám ez a hatalmas erő sem tudta feloldani a Szuezi-csatorna történelmi lezárását, és minimális kárt okozott Jemenben, a világ utolsó GDP-helyén.

Az amerikaiakkal történt megállapodásuk ellenére a húszik folytatják az Izrael elleni támadásaikat A legsúlyosabb, legimpozánsabb fenyegetés, amelyet a Nyugat valaha is megtehetett, miszerint "mi üveggé bombázunk titeket egy repülőgéphordozó harccsoporttal és B2-es lopakodó bombázók csapásaival, és semmit sem tudtok tenni ellene", visszavonhatatlanul lelepleződött, mint a "papírtigris" szó szerinti definíciója. Minden mércével mérve a "repülőgéphordozó által történő üveggé bombázás" mint fenyegetés az összes nyugati, nem nukleáris fenyegetés maximuma volt. Nem létezik további "eszkaláció" a tényleges atomfegyvereken kívül, miután kijátszották a "repülőgéphordozó-harccsoport" kártyát. Tehát bármilyen gyakorlati vagy alkalmazható értelemben ennek vége. Ezt kénytelen-kelletlen immár az amerikaiak is elismerik. "Diplomáciai" céllal avatkoztunk be Jemenben, nem pedig azért, hogy erőinket egy elhúzódó konfliktusba keverjük. Erőinknek alkalmazkodniuk kell egy olyan világhoz, ahol olcsó drónok és széles körben elérhető cirkálórakéták képesek kárt okozni eszközeinkben és csapatainkban. A tenger, a levegő és a világűr feletti amerikai dominancia kora lejárt, és az Egyesült Államoknak és hadseregének alkalmazkodnia kell." (JD Vance beszéde az amerikai haditengerészeti akadémián, 2025.05.23.) Mindeközben tegnap, mintha mi sem történt volna...

A palesztin nép és mudzsahedjeik iránti elkötelezettséggel, valamint a cionista erők által elkövetett népirtás elítélésével, a jemeni fegyveres erők egy figyelemre méltó katonai akciót hajtottak végre. A hiperszonikus ballisztikus rakétákkal célzott támadást indítottak az izraeli "Ben Gurion" repülőtér ellen, amely a megszállt Jaffa területén található. A hadművelet eredményes volt: a támadás következtében több millió cionista menekült az óvóhelyekre, és a repülőtér működése leállt. A jemeni fegyveres erők megerősítették, hogy a Lod repülőtérre irányuló légi forgalmat továbbra is megtiltják, ami már több légitársaság működését is érintette az elmúlt napok során, jelentős hatással a légiközlekedésre. A Gázai övezetben nap mint nap zajló atrocitások arra ösztönzik Jement, hogy népe büszkesége és elkötelezett vezetése mellett fokozza katonai erőfeszítéseit. Céljuk, hogy megállítsák a Gáza ellen irányuló agressziót és feloldják a folyamatos ostromot. A húszik tehát ismét bizonyították, hogy miközben mások gyengélkednek, ők továbbra is kitartanak a Hamász oldalán, erősítve ezzel a közös harcot a szabadságért.