A sarkvidékek helyzete kritikus, és a helyzet súlyossága egyre csak fokozódik. Egyetlen lehetőségünk maradt, hogy megakadályozzuk a közelgő katasztrófát.

Éghajlatváltozással foglalkozó kutatók riasztó adatokat rögzítettek: februárban a sarkvidék tengeri jege olyan alacsony szintre csökkent, ami még soha nem volt tapasztalható. Ez a jelenség a globális felmelegedés és az üvegházhatás következményeinek egyértelmű jele. A sarkvidéki hőmérsékletek több mint húsz fokkal emelkedtek, ami rendkívül gyors olvadást eredményezett. A jég eltűnése pedig újabb felmelegedési folyamatokat indít el, így a helyzet még aggasztóbbá válik.

Februárban rekordalacsony szintet ért el a globális tengeri jég mérete, mely a tudósok szerint a bolygó hőmérsékletét növelő anyagok által szennyezett légkör egyik tünete. A sarkvidékek körüli jégtakaró új negatív rekordot ért el február elején, de a hónap hátralévő részében már nem csökkent tovább - írta az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata csütörtökön.

Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese, úgy véli, hogy a tengeri jég olvadása a globális felmelegedés egyik nyilvánvaló következménye. A kutatások során megállapították, hogy az Északi-sarkvidéken a tengeri jég területe 8, míg az Antarktiszon 26 százalékkal csökkent az átlagos értékhez képest. A jégtakaró méretének nyomon követése a 20. század közepére nyúlik vissza, míg a műholdas megfigyelések kezdete az 1970-es évekre tehető – számolt be róla a The Guardian.

Február első napjaiban a kutatók megfigyelték, hogy az Északi-sark térségében a hőmérséklet több mint 20 fokkal nőtt, és már a jég olvadásának kritikus határát is átlépte. Ezt az új rekordot különösen aggasztónak ítélték, hiszen a jég szerepe kulcsfontosságú a napfény visszaverésében és a bolygó hűtésében. Az ilyen drámai változások figyelmeztetnek minket a klímaváltozás sürgető problémáira.

A tengeri jég hiánya sötétebb óceánfelszínt eredményez, valamint a Föld több napfényt nyel el, ami felgyorsítja a felmelegedést - közölte Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója, majd megjegyezte, hogy az Északi-sarkvidéken február elején bekövetkezett erős téli felmelegedés akadályozta a tengeri jég növekedését.

Az éghajlatváltozást tanulmányozó intézet legfrissebb jelentése alapján 2025 februárja a harmadik legmelegebb februárnak bizonyult, a globális hőmérséklet 1,59 fokkal emelkedett az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva.

A tengeri jég drasztikus csökkenését az is okozta, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb év, a Föld felszínének kétharmadát rekordszintű hőség sújtotta. Az év első felében az El Nino jelenség hozzáadódott a fosszilis tüzelőanyagok által okozott szennyezéshez, mely megakadályozta a napfény visszaverődését.

Az El Nino jelenség aktivitása lecsökkent, és helyét egy enyhébb változata, a La Nina vette át. A Meteorológiai Világszervezet szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ennek a jelenségnek nem várható hosszú távú fennmaradása. Richard Allan, a Readingi Egyetem klímakutatója hangsúlyozza, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása komoly következményekkel járhat, és a helyzet orvoslásához elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.