Negyven évnyi konfliktus után végre megállapodásra jutottak az örmény és az azeri felek a békefeltételek tekintetében.
Az örmény és az azerbajdzsáni diplomaták csütörtökön sikeresen megállapodtak egy békemegállapodás szövegéről, amely a két ország közötti négy évtizedes konfliktus lezárását célozza. A posztszovjet térségben fekvő, dél-kaukázusi államok között már az 1980-as évek végén is fegyveres összecsapások zajlottak, amikor Hegyi-Karabah, amely az Azerbajdzsán területéhez tartozik, de akkoriban túlnyomórészt örmény lakossággal bírt, Örményország támogatásával kikiáltotta függetlenségét.
Az 1980-as évek végén kitörő konfliktusok súlyos következményekkel jártak, többek között tömeges kitelepítésekhez vezettek. Ezekben az években számos muszlim azeri kényszerült elhagyni Örményországot, míg a keresztény örmények többsége Azerbajdzsánból menekült el. A helyzet feszültsége és a közösségek közötti ellentétek drámai módon formálták a térség etnikai térképét.
A háborút végül Azerbajdzsán nyerte meg. A konfliktus utolsó felvonása az volt, amikor 2023 őszén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen. A harcokban több tucatnyian meghaltak, civilek és katonák egyaránt. Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Aliyev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját. Addig mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban, de a megtorlásoktól tartva szeptember végére szinte mindegyikük elmenekült onnan, ahol egyébként több mint kétezer éven át éltek. Orbán Viktor aztán gratulált az azeri elnöknek a sikerhez.
Idén januárban Ilham Alijev, az azeri elnök, Örményországot fasiszta fenyegetésként jellemezte, amelyet szerinte el kell pusztítani. E kijelentéseket az örmény miniszterelnök aggasztónak találta, és lehetséges alapként értékelte egy újabb konfliktus kirobbanásához.
A békemegállapodás készen áll az aláírásra – jelentette be csütörtökön az örmény külügyminisztérium. Hozzátették, hogy az Örmény Köztársaság nyitott a konzultációkra az Azerbajdzsáni Köztársasággal, hogy egyeztessék a megállapodás aláírásának időpontját és helyszínét. Az azeri külügyminisztérium pedig úgy reagált, hogy örömmel értesültek a béke és az államközi megállapodás tervezetének szövegéről folytatott tárgyalások előrehaladásáról.
Ugyanakkor nem tudni, mikor írhatják alá tényleg a békeszerződést, mivel az azeriek elvárnák, hogy Örményország előbb módosítsa az alkotmányát, mert szerintük abban az örmények továbbra is területi követeléseket támasztanak velük szemben.
Örményország hivatalosan elutasítja, hogy bármiféle ilyen követelése lenne, ám Nikol Pasinján miniszterelnök az utóbbi hónapok során többször hangsúlyozta, hogy szükség van az ország alapító okiratának felülvizsgálatára. Ennek érdekében népszavazást is kezdeményezett, bár a konkrét időpontot még nem határozták meg. (Reuters)
