Nyolc milliméter, amelytől még Orbán is retteghet a rendőrség.

"Nyolc mm megoldaná, mint anno Romániában ... ne élvezzék azt, ami nem az övéké (sic)". Ez volt az a komment - egy Orbán Viktorról szóló videóposzt alá biggyesztve -, ami a héten komoly izgalomba hozta a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI). A rendőrségi csúcsszerv kibernyomozói órákon belül azonosították az elkövetéssel gyanúsítható, 48 éves debreceni nőt, akinél még aznap házkutatást tartottak, lefoglalták a nála talált gázpisztolyt és néhány éles lőszert is.

A nő ellen indult eljárás internetes zaklatás miatt. A rendőrség rámutatott, hogy a miniszterelnököt már korábban is megfenyegették az online térben, és sajnos nem ritka, hogy politikai személyiségek gyűlölködő üzenetek célpontjává válnak. A hatóságok azonban hangsúlyozzák, hogy "minden ilyen jellegű esetet komolyan kezelnek, és a lehetséges tragédiák megelőzése érdekében azonnal nyomozni kezdenek, hogy elfogják az elkövetőt."

Az eljárást tehát az internetes agresszió januártól Büntető törvénykönyvbe iktatott tényállásával magyarázzák - csak hogy ezzel van egy kis gond. A jogszabály azt bünteti, ha valaki beazonosítható személy, személyek erőszakos halálát kívánja, vagy maga jelenti ki, hogy meggyilkolná az illetőt. A kérdéses komment viszont hiányos szöveg volt, amit olvasója tölt meg saját ismeretei szerinti plusz jelentéstartalommal. Gondolhatjuk úgy, hogy a szerző itt Ceaușescu román diktátor kivégzését állítja párhuzamba Orbán meggyilkolásával - de a kommentelő ezt maga nem mondja ki, sőt, "a megoldaná" sem fejez ki egyértelmű személyes kívánságot vagy szándékot, a hozzászóló pedig a miniszterelnök nevét sem írta le.

- Nincs kizárva, hogy a rendőrség itt önkényesen alkalmazott egy kiterjesztő értelmezést, miközben a büntetőjog tiltja ezt, és a tényállás azt követeli meg, hogy konkrét, beazonosítható személy ellen irányuljon egy gyalázkodás. A büntetőjogi szabályokat mindig a legszűkebb korlátok között kell értelmezni, éppen az alkotmányban védett szabadságjogok védelmében. Az nem szabályos eljárás, hogy a gyanúsított nem fenyegetett konkrét személyt, de letartóztatjuk, mert szerintünk erre gondolt - mondja Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, aki szerint például gyűlöletbeszéd esetén azt kell mérlegelni, hogy az átfordulhat-e cselekvésbe, más esetekben pedig azt, hogy sérti-e az emberi méltóságot.

Arra is figyelemmel kell lennie a hatóságnak, hogy egy-egy hozzászólás bár lehet ízléstelen, megbotránkoztató vagy morálisan elfogadhatatlan, a véleményszabadságnak még mindig tág keretei vannak, különösen a közszereplők tűrési kötelezettsége magas. Bár a debreceni gyanúsított lakásán találtak néhány éles lőszert, utóbbi sem jelenti, hogy a nő Orbán Viktorra lőtt volna - a töltények ügyét valószínűleg külön fogja vizsgálni a hatóság.

Figyelemre méltó, hogy az internetes agresszió jogi kereteit leginkább fideszes politikai szereplők alkalmazzák közéleti riválisaikkal szemben. Például Budai Gyula, az elszámoltatási biztos, a 8 mm-es ügy miatt tett feljelentést, miközben korábban Pankotai Lilit is feljelentette, aki Orbán Viktor (valószínűleg csak metaforikus) elpusztításáról beszélt. A legújabb törvénymódosítás azonban nem csupán a feljelentésekhez köti a hatósági eljárások megindítását; a rendőrségnek hivatalból kell eljárnia, ha olyan internetes tartalomra bukkan, amely más személyek megölésére vonatkozó fenyegetéseket tartalmaz – ez pedig potenciálisan számos eljárás megindítását vonhatja maga után, amit a hatóságok nyilvánvalóan nem tudnak kezelni. Ráadásul, mivel a törvénymódosítás még nagyon friss, hiányzik a bírói gyakorlat, ami bonyolulttá teheti a kommentek ügyében döntő bíróságok helyzetét.

A debreceni kommentelő ügyével kapcsolatban érdeklődtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnál, mivel szeretnénk tisztázni, hogyan állapították meg, hogy a 48 éves nő valóban Orbán Viktor halálát kívánja, és hogy a "megoldás" kifejezés gyilkosságra utal. Továbbá érdeklődtünk arról is, hogy eddig hány gyanúsított ellen indult eljárás internetes agresszió miatt, valamint hogy ezek az ügyek milyen előrehaladottságot mutatnak.

Az ORFK válasza a kérdésünkre azzal a megjegyzéssel érkezett, hogy nem tudnak további információt megosztani. A gyanúsítottak és az eljárások kapcsán a rendőrség jogi érveléssel próbálta alátámasztani döntését: először a Büntetőeljárásról szóló törvény egy teljes fejezetére hivatkoztak, amely indokolja, miért nem oszthatnak meg adatokat. Az eljárásokkal kapcsolatban pedig azt állították, hogy csak az ügyek lezárása után fognak rendelkezni statisztikai információkkal a szóban forgó bűncselekmény-típusról.

A rendőrség reakciója nem mindig olyan gyors és határozott, amikor valódi fenyegetésekről van szó. Ezt jól példázza Szalay Dániel, a Média 1 főszerkesztőjének esete, akit édesanyjával együtt halálosan megfenyegettek. Szalay tavaly nyáron feljelentést tett, de a hatóságok kétszer is elutasították a nyomozást azzal az indoklással, hogy a megküldött üzenetek nem minősülnek bűncselekménynek. Csak több ügyészségi utasítást követően jutottak el odáig, hogy idén júliusban kihallgassák az egyik gyanúsítottat, miközben a két másik fenyegető személye továbbra is ismeretlen maradt. Az üzenetek tartalma azonban egyértelmű volt: „Felvettelek a listámra, kisgyerek, Fertő, Sopron nem felejt. Szalay Dani, a k*rva anyáddal együtt cölöpnek lesztek leverve, ha már felgyújtottátok a vajdáddal közössen. A bugyid tele lesz rakva, te f*stos kislány” – állt a fenyegetésben, amely egy kasztrálásra utaló @hereltdani.hu e-mail címről érkezett.

Az ügyészség számára nem jelentett problémát, hogy Orbán Viktor március 15-i beszédében - egy állami ünnepség keretében - politikai ellenfeleit lepoloskázta, miközben tavaszi nagytakarítást ígért. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a 24.hu által közölt válaszában úgy érvelt, hogy ez nem minősül uszításnak, mivel "a miniszterelnök a beszédében nem nevezett meg konkrét személyt vagy csoportot a lakosság körében".

Itt már az sem okozott gondot, hogy Orbán a március 17-i Facebook-posztjában világosan kifejtette: konkrétan Magyar Pétert nevezte meg poloskaként a beszéde alatt.