Olyan hívőkre van szükség, akik folyamatosan tanúsítják Isten országának jelenlétét és értékeit. - Vatican News

XIV. Leó pápa vasárnap délben, az Apostoli Palota ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt hívőket, és elmondta az Úrangyala imát. Szavaiban hangsúlyozta, hogy nem csupán "alkalmi keresztényekre" van szükség. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy fogadják be Isten szeretetének ajándékát, és ezt a szeretetet terjesszék környezetükben, mindennapi életük során, mindenki felé.

Az Úr azért lépett be a világba, hogy elültessen az emberek és a történelem szívében egy mély vágyat a végtelen iránt, a teljesség keresésére, valamint a felszabadító üdvösség elérésére. Imádkozzunk az aratás Urához, hogy folytathassuk a párbeszédet vele, és hirdessük szüntelen az evangélium reménységét. Szűz Mária közbenjárásával váljunk Isten országának örömteli munkatársaivá - tanította Leó pápa, miközben az évközi 14. vasárnap evangéliumi szakaszát elemezte.

A vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 10,1-12.17-20) a misszió jelentőségére emlékeztet bennünket, amelyre mindannyian meghívást kaptunk, mindenki a saját hivatása szerint, az Úr által adott konkrét helyzetekben - kezdte beszédét XIV. Leó pápa. Megállapította, hogy a Jézus által elküldött tanítványok száma, a hetvenkettő, egy jelképes szám, amely azt fejezi ki, hogy az evangélium reménysége minden néphez szól. Ez Isten szívének gazdagsága, az Ő bőséges aratása, vagyis műve, amelyet a világban végez, amelynek célja, hogy szeretete eljusson minden gyermekéhez, és mindnyájan üdvözüljenek - fejtette ki beszédében XIV. Leó pápa, majd idézte az evangéliumi szakasz szavait, amikor Jézus azt mondja, hogy "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába".

Egyrészt Isten, mint egy magvető, nagylelkűen eljött a világba, hogy magot vessen, és az ember és a történelem szívébe elhelyezte a vágyat a végtelenre, a teljes életre, a felszabadító üdvösségre. Ezért az aratnivaló sok, Isten országa, mint egy mag, kicsírázik a földben, és a mai nők és férfiak, még akkor is, amikor látszólag sok más dolog elsodorja őket, várnak egy nagyobb igazságra, keresik életük teljesebb értelmét, áhítoznak az igazságosságra, és magukban hordozzák az örök élet iránti vágyat.

Másrészt, sajnos, csak kevesen vannak azok a munkások, akik elindulnak, hogy az Úr által megművelt földeken végezzenek fáradságos, de szent munkát. Csak néhányan képesek már előre, Jézus szemével látni a bőségesen érő búzát, amely készen áll a betakarításra (vö. Jn 4,35-38). Az Úr csodálatos dolgokat szeretne tenni az életünkben és az emberi történelem során, ám csak kevesen érzékelik ezt a lehetőséget. Kevesen állnak meg, hogy elfogadják az ajándékot, és hogy hirdessék azt, továbbadva másoknak a remény és a szeretet üzenetét.

Az egyháznak és a világnak nem csupán külsőségekre van szüksége, hanem olyan elkötelezett emberekre, akik hitüket mélyen a szívükben hordozzák, és nem csupán címkeként használják. Olyan munkásokra van szükség, akik bátran vállalják a missziós feladatokat, szeretetteljes tanítványokként, akik mindenütt tanúskodnak Isten országáról. Talán vannak "alkalmi keresztények", akik időnként megélnek néhány szép vallási élményt vagy részt vesznek különféle eseményeken, de az igazi kihívás az, hogy kevesen állnak készen arra, hogy nap mint nap Isten mezején dolgozzanak. Fontos, hogy a szívükben az Evangélium magvát megművelve, azt a mindennapi életük során, a családi környezetben, a munkahelyen és a tanulmányok között átadják másoknak, különféle társadalmi helyzetekben, és a rászorulók számára is.

A Szentatya hangsúlyozta, hogy a lelkipásztori eszmények megértéséhez nem feltétlenül szükséges mély elméleti tudás; a legfontosabb, hogy imádkozzunk az aratás Urához. Arra emlékeztetett, hogy kapcsolatunk az Úrral legyen az elsődleges, és ápoljuk a vele folytatott párbeszédet. Amikor hűségesen követjük Őt, Ő munkásainkká válik, és országának tanúiként küld el minket a világ termőföldjére – mondta XIV. Leó pápa. Beszéde végén így imádkozott a Szűzanyához: "Kérjük Szűz Máriát, aki nagylelkűen válaszolt 'itt vagyok', felajánlva önmagát az üdvösség szolgálatában, hogy járjon közben értünk és vezessen minket az Úr követésének ösvényén, hogy mi is örömmel dolgozhassunk Isten országában."